Miután rengeteg szakma kulisszatitkaiba bepillantást nyerhettünk a Tetrisz kihívásnak köszönhetően, Magyarország nemzeti könyvtárának, az Országos Széchényi Könyvtárnak régi és ritka könyvekkel foglalkozó részlegénél, a Régi Nyomtatványok Tárában úgy gondoltuk, hogy mi is fellibbentjük a leplet a könyvtárosok közel sem szürke hétköznapjairól. Sajnos a kihívásra berendezett terület - és szerencsére állományunk - mérete nem engedi, hogy minden kincsünket megmutassuk, mégis néhány érdekességet bemutatunk a gyűjteményünkből, feladatainkból.
Varga Bernadett (irodalomtörténész), Sánta Sára (klasszika-filológus), Túri Klaudia (klasszika-filológus), Szebelédi Zsolt (klasszika-filológus), Bakonyi Zsuzsanna (történész), Szovák Márton (italianista), Tóvizi Ágnes (művészettörténész), Farkas Gábor Farkas (művelődéstörténész)
Régi könyvek gyűjtése, megőrzése
1865-től az akkor még a Nemzeti Múzeum részeként működő Széchényi Országos Könyvtár legrégebbi nyomtatványait és kéziratait a könyvtár dísztermében elkülönítve őrizték, 1934-től pedig a kéziratos állománytól elválasztva a Régi Nyomtatványok Tára (kezdetben Régi Magyar Könyvtár néven) már önállóan működik.
Elsődleges feladata a könyvtár állományába kerülő ősnyomtatványok (incunabulum, 1500. dec. 31. előtt megjelent nyomtatványok), antikvák (1600. dec. 31. előtt megjelent nyomtatványok), a Régi Magyar Könyvtár (1711 előtt magyar nyelven, vagy Magyarország területén vagy, magyar szerzőtől megjelent nyomtatványok), illetve az Apponyi-Hungarica (külföldön megjelent, idegen nyelvű, külföldi szerzőtől származó, de részben vagy egészben magyar vonatkozású művek) gyűjtőkörébe tartozó könyvek összegyűjtése és megőrzése. Ezeken kívül kisebb gyűjtemények (Ex libris-, Kalendárium-, Cyrillika-, Rariora-, valamint Kötéstörténeti gyűjtemény) is helyet kaptak a Tárban. A fotón tevékenységünknek ezt a részét a következő nyomtatványok jelenítik meg:
(1) A Gutenberg-biblia (Biblia, Mainz, Johann Gutenberg, 1454/55.)
Ez az első mozgatható betűkkel nyomtatott könyv, melyet alkotója, Johann Gutenberg olyan szakmai színvonalon készített el, hogy sokan kéziratnak hitték. Gutenberg találmánya, a sokszorosítás olyan mértékben felgyorsította az információ terjedését, hogy az lehetővé tette a tudomány reneszánsztól napjainkig érezhető fejlődését. Jelentőségében talán csak az internet megjelenése mérhető hozzá.
Az Országos Széchényi Könyvtárban jelenleg csak a Biblia egyik pergamenre készült példányának negyed levélnyi töredékét őrizzük, melyet könyvkötésből fejtettek ki, ezért állományvédelmi megfontolásokból a fotón a gondosan készített hasonmás kiadás (facsimile) látható.
(2) Zsoltároskönyv maradványai (Marcin Polak: Sermones de tempore et de sanctis,cum promptuario exemplorum, Strassburg, Georg Husner, 1484.)
Az idő vasfoga nem mindegyik nyomtatványhoz kegyes, például a Martinus Polonus-féle zsoltároskönyvnek ezt a példányát is tűz rongálta meg súlyosan. A kisebb károsodást szenvedett nyomtatványokat az Országos Széchényi Könyvtár restaurátorai magas színvonalon tudják helyreállítani, de az ilyen mértékű károk már visszafordíthatatlanok, így ez a kötet inkább kuriózumként van a gyűjteményben.
(3) Misekönyv az esztergomi érsekség számára (Missale Strigoniense, Nürnberg, Georg Stuchs, 1490.)
A katolikus egyház tridenti zsinatot megelőző liturgiai gazdagságát jelzi, hogy egy-egy országon belül is különböző rítusok, szertartásrendek léteztek, így az esztergomi érsekség területén is saját szertartáskönyvet használtak. A három példány különböző kötéséből jól látszik, hogy mennyit számított, ki volt egy-egy nyomtatvány tulajdonosa.
Balra: Egykorú fatáblás egészbőr-kötés csatokkal és veretekkel. A nagyméretű könyveket már a könyvnyomtatást megelőzően is fából készült kötéstáblával védték (codex = fatörzs), így volt ez a nyomtatványokkal is. A legtöbbször vízszintesen, fektetve tárolt könyveket fém veretekkel védték a helyükre csúsztatásukkor keletkező fizikai behatásoktól.
Középen: Egykorú fatáblás félbőr-kötés veretekkel.
Jobbra: Modern bársonykötés aranyozott metszéssel, csatokkal és veretekkel. Todoreszku Gyula bibliofil régikönyv-gyűjteményének, melyet a magyar nemzeti könyvtárra hagyott, jellemzője, hogy egyes példányait pénzt nem kímélve köttette újra tulajdonosuk. Az új külső nem föltétlenül tükrözte a nyomtatvány eredeti kötésének jellegét, de a korabeli könyvkötőművészet archaizáló elképzeléseit annál inkább.
(4) A Schedel-krónika (Hartmann Schedel: Liber chronicarum, Nürnberg, Anton Koberger, 1493.)
Az Anton Koberger nyomdájában készült míves kidolgozású nyomtatvány az ősnyomdászat egyik csúcsteljesítménye. 326 oldalon 1809 fametszetet – köztük Albrecht Dürer által készítetteket is – tartalmaz. Ezek egyike Buda városának első hiteles ábrázolása, a fotón ez az oldalpár látható.
(5) Misekönyv a pécsi püspökség számára (Missale Quinqueecclesiense, Velence, Johannes Emericus, 1499.)
Ezt a gazdagon díszített misekönyvet kifejezetten a pécsi püspökség rítusa szerint állították össze és nyomtatták Velencében Pap János (Johannes Paep) könyvkereskedő megrendelésére. Az első nyomtatványok célja a kéziratos kódexek esztétikai élményének visszaadása volt, így a könyvnek ez a példánya is pergamenre készült, oldalait pedig gazdag, helyenként aranyozott miniatúrák díszítik.
(6) A Lázár-térkép nemesmásolata (Tabula Hungariae, Ingolstadt, Peter Apian, 1528.)
Magyarország első – és egyetlen példányban fennmaradt – nyomtatott térképe, melyet a Világ emlékezete program nemzetközi tanácsadó bizottsága javaslatára az UNESCO felvett a világ dokumentumokban őrzött örökségeinek listájára. Bemutatja a Magyar Királyság településszerkezetét a török hódoltság előtt. Bővebb információk ebben a blogbejegyzésünkben olvashatók.
(7) A vizsolyi Biblia (Biblia, Vizsoly, Mantskovit Bálint, 1590.)
A Biblia első teljes magyar fordításának (készítette Károli Gáspár) első kiadása. Az Országos Széchényi Könyvtár négy példánnyal rendelkezik a magyar irodalmi nyelvet megteremtő kiadványból, de állományvédelmi szempontból a facsimile látható a felvételen.
(8) Marcus Fridericus Wendelinusnak, a keresztyen isteni tudomanyrol irott ket könyvei (Kolozsvár, Veresegyházi Szentyel Mihály, 1674)
A nyomtatvány az erdélyi könyvművészet ékes példája legyeződíszes kötésével.
(9) Magyar nyelvű kalendáriumok
(10) Országgyűlési határozatok gyűjteménye
Különlegesek a Todoreszku-gyűjteményben található erdélyi országgyűlési articulusok kézi festésű pergamenkötései. Ezek az Akantisz Viktor által a 20. század elején készített kötések részben archaizálók, részben magyaros motívumokkal díszítettek, s mindegyiken megjelenik a nyomtatványt jóváhagyó fejedelem címere is.
Széchényi Ferenc mellszobra
A könyvtár alapítójának mellszobra a Régi Nyomtatványok Tárának központjában, az Apponyi-teremben található.
Apponyi Sándor könyvei közt
A Régi Nyomtatványok Tára állományának meghatározó méretű és kiemelkedő jelentőségű része az Apponyi-gyűjtemény, melyet gróf Apponyi Sándor 1925-ben hagyott a nemzeti könyvtárra. Jelentősége, hogy a könyvtár addigi hungarika gyűjtőköreit (1: magyar nyelvű, 2: a mindenkori magyar állam területén megjelent, 3: magyar szerzőjű nyomtatvány) kibővítette a negyedik kategóriával, a részben vagy egészben Magyarországgal vagy a magyarsággal foglalkozó nyomtatványokra. Gyűjteményét ma az Apponyi-teremben őrizzük, mely a lengyeli kastélyában található könyvtár bútoraival van berendezve.
Katalogizálás, gyűjteményrendezés
Katalógusfiókok
A számítógépes adatbázis-kezelést megelőzően a könyvtár állományát cédulakatalógusokban tartották nyilván, melyek több szempont szerint rendezve tették lehetővé a kutatást (pl.: szerzői katalógus a szerzők nevének ábécésorrendjében, nyomdászkatalógus, helyrajzi katalógus jelzet szerint stb.). Bár formájukban már elavultak ezek az eszközök, számos máig releváns adatot tartalmaznak, melyek bedolgozása a számítógépes katalógusba folyamatosan zajlik.
Bibliográfiák
Három fontos állományrész kutatásának alapvető segédeszközeit mutatjuk be a képen, a Magyarországon őrzött ősnyomtatványok bibliográfiáját, az OSZK antikva-katalógusát és az Apponyi-gyűjtemény katalógusát.
Naplók
A gyűjtemény egyes állományrészeiről külön állománynaplók állnak rendelkezésre, amelyek közül itt a segédkönyvtáré látható.
HUNMARC mappa
Kollégáink már napjuk nagy részét számítógépes munkával töltik, hiszen folyamatosan zajlik az állomány 21. századi színvonalú leírása és nyilvántartása. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi könyvtári szabványokat (pl.: a MARC adatcsere-formátum, melynek magyar nemzeti változata a HUNMARC) figyelembe véve készítjük az online katalógust, ennek köszönhetően leírásainkat akár külföldi könyvtárak is átemelhetik saját katalógusukba, illetve könyvtárosaik könnyebben eligazodnak leírásainkban.
Tudományos kutatás
Kollégáink az állomány feltárása során, illetve amellett egyéni kutatásaikkal is foglalkoznak, melyek segítenek megismerni a magyar és az egyetemes könyves kultúra kezdeteit, ezzel hozzájárulva a technika-, életmód- és kultúrtörténet megismeréséhez. A magyar és nemzetközi folyóiratok, évkönyvek nélkülözhetetlenek a Tár számára, egyrészt az ezekben publikált anyagok segítik a kutatásokat, másrészt ezek a médiumok nyújtanak publikációs felületet az eredmények bemutatásához. Jelzésértékkel a Gutenberg Jahrbuch és a Magyar Könyvszemle (MKsz) szerepelnek a fotón, az utóbbi szerkesztőbizottságában a Tárat Farkas Gábor Farkas képviseli.
Olvasószolgálat
A Régi Nyomtatványok Tárának feladata, hogy a kutatókat magas szinten kiszolgálja, hozzáférhetővé tegye számukra a régi nyomtatványokat. A könyvek megfelelő kezeléséhez szükséges eszközöket (kódexlánc az összecsukódó lapok lefogásához, kesztyű, könyvállvány) az olvasóteremben biztosítjuk.
Fotók: Karasz Lajos
Szöveg: Szovák Márton
