A milánói Szent Szív Katolikus Egyetem bresciai telephelyén működő „Könyv, könyvkiadás és könyvtár” Európai Kutatóközpont (CRELEB) kilencedik alkalommal rendezte meg nyári egyetemét 2023. augusztus 28–31. között a toszkánai Torrita di Sienában a helyi civil és vallásos közösségekkel, továbbá a Toszkán Bibliográfiai Társasággal, a La Bibliofìlia folyóirattal és más olasz könyves szervezetekkel együttműködésben. A főszervező a nemzetközi könyvtártudományi életben is igen aktív Edoardo Barbieri volt, akinek előadásai mellett a milánói egyetem oktatójának, Luca Rivalinak és Laura Aldovini művészettörténésznek, a paviai városi múzeum igazgatójának előadásait hallgathatták a résztvevők. Rövidebb felszólalások erejéig pedig a CRELEB csoporthoz kapcsolódó fiatal kutatók is beszámolhattak az előadók témájába vágó eredményeikről. A 2023-as kurzus célja a reneszánsz könyvekben, tehát kései ősnyomtatványokban és antikvákban található illusztrációk létrejöttének és szerepének elemzése volt. A programon könyvtárunk Régi Nyomtatványok Tárának munkatársa, Szovák Márton is részt vett.
Edoardo Barbieri előad. A szerző felvétele
Augusztus 28-án délután a köszöntőket követően az első két órát a sokszorosított képekre, illetve az egyik korai, illusztrált nyomtatványokat is előállító nyomdászra szánták a szervezők. Barbieri professzor bevezető előadásában a képnyomtatás technikájának úttörőihez vezette vissza a hallgatóságot, egészen a szövetekre nyomódúcokkal felvitt mintákig, vagy Leonardo da Vinci babérleveléig, amelynek lenyomatát egyik vázlatfüzete őrzi. Az ezekhez hasonló kísérletek vezettek a fametszetek kialakulásához, amely technológiával már kisebb terjedelmű könyveket, úgynevezett Blochbuchokat is készítettek. Ezekre a kiadványokra jellemző, hogy az oldal nagy részét képek foglalják el, és olyan, a középkorban népszerű témákkal foglalkoznak, mint a szentírási részletek vagy a halálra való készülés. A visszatérő témák lehetőséget adtak a képes rész többszöri felhasználására is. A kurzus elején került sor az illusztráció és a könyvdísz műfaji elkülönítésére is.
Leonardo da Vinci lenyomata egy babérlevélről. A kép forrása: Wikimedia Commons
Luca Rivali első óráját Erhard Ratdolt német származású nyomász velencei működésének szentelte, aki többek közt a könyvillusztrációk területén is úttörő tevékenységet végzett. Az előadó bemutatta, hogyan alakult a képek és szövegek viszonya az oldalak elrendezésében, és olyan különlegességeket is felvillantott, mint a csillagászati számításokhoz készített és a nyomtatványokba befűzött, forgatható papírkorongok. Ratdolt magyar kapcsolatai is szóba kerültek, egyrészt az esztergomi szerkönyvek, másrészt a Hunyadi Mátyás udvarában is dolgozó Johannes Regiomontanus műveinek nyomtatása ürügyén.
Rivali felhívta a figyelmet azokra a technikai megoldásokra is, amelyek révén a csillagászati, matematikai tárgyú egyszerűbb, de nagyobb precizitást igénylő ábráit illesztették a szöveg mellé a nyomdászok.
Ezeket a hajszálvékony körök és egyenesek alkotta ábrákat feltehetően a mintának megfelelően kivésett falapokba illesztett vékony fémlemezekkel nyomtatták, erre utalhatnak az illesztési pontatlanságok – Johannes de Sacrobosco: Sphaera mundi, [Venezia], Erhard Ratdolt, 1482. Jelzet: RNYT Inc. 932 – Régi Nyomtatványok Tára. A kép forrása: Bayerische Staatsbibliothek
Augusztus 29-én is Edoardo Barbieri kezdte az előadások sorát az egyházi nyomtatványok illusztrációiról. Felidézte a nemrég elhunyt Ugo Rozzo frappáns mondását: a nyomtatott könyv vallásosként születik (il libro stampato nasce religioso), ezt saját témájára is aktualizálta: az illusztrált nyomtatvány vallásosként születik, a Blochbuchok témáit tekintve ez nem is meglepő. A korai nyomtatványok esetében az illusztráció még gyakran kézzel készült, erre a nyomdászok is számítottak és tágas margókat, illetve az illuminált iniciáléknak szükséges méretű helyet hagytak. A metszetek térnyerése kapcsán Barbieri felhívta a figyelmet a rajzoló és a metsző, művész és mesterember elkülönítésére, továbbá a sikeres metszők műveinek másolásával járó értékvesztésre is.
Albrecht Dürer részletgazdag, szöveg nélkül is tartalmas Apokalipszis-metszetsorozatának tagjai (balra) az utánzással járó egyszerűsítés miatt szöveg nélkül nem értelmezhető illusztrációkká silányulnak. Részlet az előadó diasorából
Barbieri a vallásos nyomtatványok típusai közül egyenként mutatta be az illusztráció szerepét a bibliákban, a misztériumjátékok szövegkönyveiben és a hagiográfiai kiadványokban. Utóbbiak közül különösen figyelemre méltó az a szerep, amelyet a Szent Brigitta-látomások kiadásaiban töltenek be a képek, amelyekben a szöveg isteni eredetét hangsúlyozzák az oldalak felső részén elhelyezkedő Jézus- és Mária-ábrázolások.
Az oldal felső részén látható Jézus- és Mária-alakoknak, illetve az oldal alján a szöveget rögzítő szent Brigitta és az azt hitelesítő főpapok ábrázolásainak viszonya az olvasóba sulykolja a szöveg hitelességét és isteni eredetét. Részlet az előadó diasorából
Barbieri másik előadása a tudományos szakkönyvek illusztrációival foglalkozott, elsősorban térképekkel, herbáriumok és bestiáriumok növény- és állatábrázolásaival, illetve az orvosi könyvekkel. Különösen az építmények ábrázolása során figyelhették meg a résztvevők, ahogy a valóságot egyre pontosabban ábrázolják a szerzők, és rövid idővel az utazási irodalom gyakran idealizált városképei után megjelennek az első méretarányos alaprajzok és térbeli ábrázolások. Barbieri kiemelte a terjedelmesebb művekben a képek mnemotechnikai előnyeit is, a mutatók elterjedése előtt az illusztrációk megfelelő támpontot biztosíthattak a szövegben eligazodáshoz. Ez megmagyarázza azt is, hogy például a Schedel-krónikában miért szerepelnek vissza-visszatérően ugyanazok a metszetek több város és személy esetében is.
Luca Rivali előad. A szerző felvétele
Luca Rivali augusztus 29-i óráit a könyv reneszánsz szerepváltozásának szentelte, a középkori használati könyvkultúra mellett megjelent a könyvgyűjtés mint szenvedély, vagy mint reprezentációs eszköz. Ezek kapcsán különböző katalógusokat mutatott be, korai árverési jegyzékeket, művészkönyvek jegyzékeit, nyomtatványok értékének meghatározásához használható kézikönyveket stb. Az illusztrációk vonatkozásában pedig kitért több kiemelkedő olasz bibliográfiára, Paul Kristeller a korai firenzei fametszetekről készített jegyzékére, a Victor Masséna, Essling hercegének gyűjteményére alapuló velencei illusztrált könyvek bibliográfiájára, végül Max Sander 1467-től 1530-ig terjedő olasz illusztráltkönyv-jegyzékére. Ezek leírásainak értelmezését és használatát augusztus 31-én rövid gyakorlati foglalkozás keretében is bemutatta a résztvevőknek. Ezek a bibliográfiák datálatlan illusztrált nyomtatványok keletkezési idejének megállapításában is segíthetnek: ha a bibliográfiákban szereplő metszetek valamelyike szerepel a datálatlan nyomtatványban, a nyomódúcok metszeteken is látható kopottsága és sérülései alapján a bibliográfiában felsorolt, ismert keletkezési idejű kiadványokhoz képest meghatározható a kérdéses nyomtatvány keletkezési ideje.
Augusztus 30-án délelőtt Aldo Manuzio illusztrált kiadványait elemezte Barbieri professzor, de a velencei nyomdász-kiadó széles körű újításai kapcsán nem mehetett el a karakterek képének megreformálása mellett sem, így a latin kurzív és a görög betűk képének – utóbbi esetében nem feltétlenül jól sikerült – átformálása is szóba került.
A bal oldalon látható, Milánóban vésett görög karakterek átláthatóbbak, mint Aldo számos a kézírásból eredő ligatúrát (betűkapcsolatot) tartalmazó készlete. Részlet az előadó diasorából
Aldo latin kapitális (nagybetűs) készletét jelentősen befolyásolták az antik minták, ugyanez figyelhető meg illusztrációiban is, ahol az ókori romok stílusában rajzolt épületek közt helyezkednek el a figurák, gyakran az addig szokatlan perspektivikus ábrázolásban.
Ezután Luca Rivali doktori kutatásainak témáját, a bresciai nyomdászatot mutatta be, amely a település méretéhez képest kifejezetten jelentős volt egészen az 1630-as évekig. A város adott helyet a legkorábbi héber szöveget nyomtató Gerson Soncino működésének, és az első illusztrált Isteni színjáték is Bresciában jelent meg.
A délutánt a résztvevők a Torrita di Sienával szomszédos Montepulcianóban töltötték, ahol először a városi könyvtár megtekintésére nyílt lehetőség.
Montepulciano főtere bal oldalon a könyvtár épületével. A szerző felvétele
A könyvtárosok előkészítettek számos illusztrált könyvet, amelyek még a kurzus vezetőinek is meglepetésnek számítottak, így ezeket improvizálva, ám láthatóan komoly tapasztalattal és szakértelemmel elemezték.
Könyvvizsgálat a montepulcianói városi könyvtár előadótermében. A kép forrása: Pro Loco Torrita di Siena Facebook-oldala
A gyakorlati foglalkozást a helyi plébánia épületében rendezett nyilvános előadás követte, amelyen Laura Aldovini értekezett eredeti műalkotás és a sokszorosított reprodukció viszonyáról, különös tekintettel Marcantonio Raimondi az aprószentekről készült rézmetszetének (La strage degli innocenti) és Raffaello Sanzio ugyanebben a témában készült vázlatainak viszonyára.
Augusztus 31-én reggel Aldovini igazgató asszony kezdte az előadásokat a különböző metszettechnikák áttekintésével, majd Luca Rivali már említett gyakorlati foglalkozására került sor, amelyet már csak Edoardo Barbieri zárszava követett.
A kurzus résztvevői a montepulcianói Szent Balázs-templom előtt. A kép forrása: Pro Loco Torrita di Siena Facebook-oldala
A két teljes és két fél napot felölelő, intenzív program során számos új ismerettel gazdagodhattak a résztvevők, illetve meglévő tudáselemeik közt is új kapcsolódásokat sikerült kialakítani. Az előadások mellett a montepulcianói kirándulás, a közös étkezések és a kötetlen programok lehetőséget nyújtottak szakmai kapcsolatteremtésre is, melyek remélhetően gyümölcsözően folytatódnak. A 2024-es nyári egyetem témája „a tudás rendszerezése a reneszánsz könyvekben és könyvek által” lesz, amely az ideihez hasonlóan érdekesnek ígérkezik.
A nyári egyetem helyi beágyazottságát jelzi, hogy egy torritai könyvgyűjtő, Paolo Tiezzi ügyvéd is csatlakozott a szervezéshez és hallgatósághoz, és több, a budapesti Olasz Kultúrintézet közreműködésével készült, ám a nemzeti könyvtár állományába eddig nem került kiadványt is küldött az OSZK részére, amelyek a Kisnyomtatványtár olvasóinak figyelmét is felkelthetik:
- Gian Carlo Torre: Il Boccaccio inciso: La vita e le opere: Gli ex libris di 73 artisti illustrano e narrano, Pienza, Società di Bibliografica Toscana, 2013.
- Mario de Gregorio, Enzo Mecacci, Gian Carlo Torre: Valdichiana: Libri e paesaggi di acque e di vino – Valdichiana: Könyvek és tájképek borról és vízről, Siena, Società di Bibliografica Toscana, 2014.
- Gian Carlo Torre, Ürmös Péter: Il segno del sacro: Abbazie in terra d’Ungheria: luoghi di pace, cultura fede e fratellanza nelle opere di 30 incisori ungheresi contemporanei per commemorare la fine della prima guerra mondiale, Siena, Istituto per la Valorizzazione delle Abbazie Storiche della Toscana, 2018.
Edoardo Barbieri pedig egy 19. századi olasz bibliográfus frissen megjelent pályaképét küldte a nemzeti könyvtárnak ajándékba, amelyet a régikönyves és könyvtártudományi érdeklődésű olvasók is haszonnal forgathatnak:
- Elena Gatti: Francesco Zambrini tra filologia e bibliografia, Dueville, Ronzani Editore, 2023.
Ezúton mondok köszönetet Beniamino Burstein könyvkereskedő utódainak a felajánlott kedvezményes részvételi díjért, az Országos Széchényi Könyvtár vezetésének pedig az útiköltség és a részvételi díj támogatásáért!
Szovák Márton (Régi Nyomtatványok Tára)
