Széchenyi Ödön Párizsból hozta a gőzsikló ötletét

2020. március 02. 09:00 - nemzetikonyvtar

150 éve avatták fel a Budavári siklót

A Széchenyi család öröksége, története évszázadokra nyúlik vissza, tagjai mindig is hazájuk és hivatásuk gyarapításának szentelték életüket. Gróf Széchenyi Ödön, Széchenyi István fiatalabb fia korát megelőző éleslátással figyelt fel a gazdasági, társadalmi és technikai hiányosságokra és igényekre. Az ő nevéhez kötődik a Budavári sikló kialakítása, amelyet 150 éve, 1870. március 2-án avattak fel. A nemzeti könyvtár őrzi a Budavári sikló (hegypálya) alapítását (1868) és gróf Széchenyi Ödön érdemeinek elismerését tartalmazó iratot (1894).

grof_szechenyi_odon.jpg

Pollák Zsigmond: Gróf Széchenyi Ödön, metszet. In. Vasárnapi Ujság, 27. évf. 23. sz. 1880. június 6., 1. o. – Digitális Képarchívum

A gróf az 1867-es párizsi világkiállításon találkozott először a hegyre menő felvonó ötletével, amelyet hazatérve rögtön át is szeretett volna ültetni az itthoni környezetbe. Buda székesfőváros tanácsánál kérvényezte egy személy- és áruszállításra alkalmas emelőgép megépítését a budai várhegy Lánchídhoz közeli oldalában, mely „megkímél nemcsak fáradságot és időt, hanem a budai vár lakóinak és háztulajdonosainak csekély ár fizetése mellett a legnagyobb kényelmére válna.”

hegypalya_irat_1894.jpg

A budavári sikló (hegypálya) alapítását (1868) és gróf Széchényi Ödön érdemeinek elismerését tartalmazó irat, 1894.

Amikor híre ment a beadványának, sokan kinevették, mások azt mondták: ha az „emelőgép” fel is épül, nem ülnének bele, mert akik így tesznek, azok biztosan ki fogják törni a nyakukat.

Erre reagálva „A Hon” című lap 1867. november 8-ai száma beszámolt arról, hogy a párizsi világkiállításon is működött egy ilyen gép, amely a közönséget gőzerővel a „roppant magas palota” tetejére emelte. Széchenyi 1868. május 25-ére szerezte meg az összes szükséges támogatást a budai gőzsikló megépítéséhez, de a korabeli lapok beszámolóiból tudható, hogy a munkálatok nem mentek mindig zökkenőmentesen. A sínek megépítése nehézkesen tudott haladni a talajban, és az emelőszerkezet újragondolására is szükség volt, mivel a siklót működtető gőzgépet csak a várhegy alján tudták elhelyezni.

gozsiklo_vasarnapi_ujsag_1869_16_evf_51_sz.jpg

A budavári gőzsikló. In.  Vasárnapi Újság, 16. évf. 51. sz., 1869. dec. 19., 700. o. – Digitális Képarchívum

A megnyitásra végül 1870. március 2-án került sor, Buda városától 40 évre kaptak engedélyt a „Hegypálya” üzemeltetésére. Európában – a párizsi felvonó után – ez volt a második ilyen szerkezet. Az utasszállítás még a hatósági forgalomba helyezés engedélye előtt megkezdődött, a hivatalos megnyitásig ingyenesen használhatták az emberek a gépet, ezzel is megalapozva a bizalmat az új szerkezetnek. A Pesti Napló így méltatta: „A rajta való járás igen kellemes, éppen semmit sem ráz, a le vagy felmenetel egy perc műve.” A budai gőzsikló olyan nagy sikert aratott, hogy több helyen terveztek hasonlót építeni a budai hegyek oldalában, de ezek megépítésére pénzhiány miatt nem került sor.

Nemzetközi és Kulturális Kapcsolatok Osztálya

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1715495730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.