A kor, amelyben Karacs Ferenc (1770–1838) élt és alkotott – a 18. század vége és a 19. század első évtizedei – a magyar ismeretterjesztő kartográfia első igazán jelentős időszaka volt. Ebben az időszakban számos értékes térképmű született és a magyar nyelvű térképkultúra alapjait is sikerült, ha küzdelmek és sokszor személyes áldozatok árán is, lerakni. Karacs ennek a hazafias küldetésként megélt küzdelemnek egyik, ha nem a legjelentősebb alakja volt. Több évtizedes pályája során, részben mások megbízásából, más művek esetében saját kiadványként is, több mint 110 térképművet készített. Földrajzi és történelmi térképeket, atlaszok lapjait, egyházi közigazgatási, megye- és tematikus térképeket tervezett, illetve metszett.
Ő maga pályája legjelentősebb alkotásának az 1813-ban kiadott négylapos Magyarország-térképét és az 1820-as évek végén elkezdett és halála évében befejezett földrajzi atlaszát tartotta. Az alábbiakban a Karacs-életmű gazdag térképanyagából mutatunk be, mintegy kiállításelőzetesként, két részben, 14 térképművet. Ebben az első részben történelmi térképeket és három Magyarország-térképet, a következő részben pedig vármegyetérképeket, Karacs legelső egyházi közigazgatási térképét, atlaszokban megjelent térképeket, végül két fontos és különleges, Karacs által metszett tematikus térképet.
Történelmi térképek
Karacs pályája első évtizedében számos történelmi tárgyú térképet készített. Ezeket a térképeket a kiadók elsősorban az iskolai oktatás segédeszközének szánták, de több térkép történeti tárgyú mű melléleteként jelent meg. Az egyik legkorábbi ilyen történeti témájú műve 1798 körül készült és az ókori Észak-Afrikát ábrázolja. A keleti tájolású térkép forrása a köztársaság kori római történetíró, Caius Sallustius Crispus (Kr. e. 86 k.–35 k.) Bellum Iugurthinum (Jugurtha háborúja) című műve volt. A Sallustius-mű a Róma által Numidia és annak királya, Jugurtha (Kr. e. 160–104) ellen Kr. e. 111–105-ben sikerrel megvívott háborúját tárgyalja.
Észak-Afrika az ókorban, 1798 k., 23.7x34.8 cm – Térképtár, TR 45 arch
Dugonics András (1740–1818), a pesti egyetem matematikatanára volt, aki ugyanakkor a 18. és 19. század fordulójának történeti tárgyú tudományos művek és regények népszerű írójaként is ismert. Karacsot az 1793 és 1795 közötti években tanította is, és a későbbiekben is jó viszonyt ápoltak.
Dugonics András (1742–1818), matematikus, író, a pesti egyetem tanára; c. 25x17 cm. In. Dugonics Album. Szeged, Burger Zs. özv., 1876. Előzéklap – Törzsgyűjtemény
Dugonics számos művéhez Karacs készített térképi és egyéb illusztrációkat. Ebben az 1800-ban kiadott, Római történetek című művében Dugonics az ókori Róma történetét írta meg, a város alapításától a császárság korának kezdetéig. Szerzőnk az ötéves unokaöccséhez, Beniczky Miklóshoz (1794–1858) szóló előszóban állítja, a 475 oldalas művet két hónap alatt írta meg Szegeden. A címlap elé kötött térképlap két kis térképe Rómát és környékét, valamint Latium régiót ábrázolja, ahol Rómát alapították és ahol naggyá nőtt.
Róma város környéke; Latium, 17,5x9,8 cm. In. Dugonics András: Római történetek, Pozsony & Pest, Landerer Mihály, 1800. Előzéklap – Törzsgyűjtemény
A következő térkép Karacs legjelentősebb történelmi térképe. Az 1800-ban megjelent mű méretében, tartalmi gazdagságában, részletességében minden korábbi történelmi térképét felülmúlta. Jean Baptist Bourgignon d’Anville (1717–1777) neves francia geográfus-kartográfus térképe alapján egykori iskolája, a debreceni Református Kollégium számára készítette. Első atlaszhirdetéséből tudjuk, hogy még az 1830-as évek elején is árulta ezt a térképét. (A hirdetés szórólapját a kiállítás előkészítése közben, 2019-ben találtuk meg. Rövid ismertetőjét Földabrosz-blogunkon olvashatják.
Ókori Itália 1800, 59.7x48.5 cm – Térképtár, TR 2.465 arch
Karacs az 1801–1804 időszakban Alber János Nepomuk (1753–1830) piarista szerzetes, teológus 17 kötetes bibliamagyarázó művének három kötetéhez készített egy-egy térképet. Az első kötet, amely 1801-ben jelent meg, a Teremtés könyvével (Mózes 1. könyve) foglalkozik, a térképmelléklet pedig a bibliai történések tágabb színterét mutatja be. A jobb felső sarokban Ábrahám pátriárkát látjuk, aki az isteni parancsnak engedelmeskedve elhagyja szülőföldjét. A jelenetet Mózes 1. könyv 12.1 latin felirata keretezi: ’És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok néked.’
A Közel-Kelet, Afrika, Európa térképe a Biblia magyarázatához,19.7x34 cm; megjl. Alber J. N. (1753–1830): Interpretatio Sacrae Scripturae c. mű 1. köt., mell. Pest: Trattner M., 1800. – Törzsgyűjtemény
A történelmi térképek körét lezárva, figyelmükbe szeretnénk ajánlani a ma ismert legkorábbi, Karacs által metszett, az ókori Palesztinát ábrázoló térképet, amelyet Karacs még ifjúkorában, 1792-ben Debrecenben készített. A térképről 2019-ben kisebb tanulmány is született, amely Földabrosz nevű térképtörténeti blogunkban olvasható, s ahol a térkép is megtekinthető.
Három Magyarország-térkép
Karacs térképmetszői, térképkészítői pályája során majd tucatnyi Magyarország-térképet készített. Itt három fontos országtérképét mutatjuk be. A legkorábbi Vályi András (1764–1801) háromkötetes a Magyar országnak leírása című földrajzi-statisztikai művéhez készült. Vályi neves pedagógusként és a pesti egyetem első magyarnyelv-tanáraként ismert. A mű Vályi tudományos pályájának legjelentősebb kiadványa volt. Első kötete már 1796-ban megjelent és 1798-ra a térkép is készen volt. Anyagi okokból azonban a második és harmadik kötet a térképmelléklettel együtt csak 1799-ben jelent meg. Nem zárható ki azonban, hogy a térképet, talán már 1798-ban, önállóan is forgalmazták.
Magyarország 1798, 48,4x58,2 cm; In. Vályi András (1764–1801): Magyar országnak leirása. 2. v. 3. köt., mell. Buda: Kir. Egyetemi Ny., 1799 – Térképtár, TR 7.111
A magyar térképtörténet egyik legjelentősebb alkotása a Lipszky János (1766–1826) huszárkapitány által szerkesztett kilencszelvényes Magyarország-térkép. A térkép nyomólemezeit az 1804–1808 időszakban a pozsonyi származású Prixner Gottfried (1746–1819) és Karacs Ferenc metszették. Prixner a ’szituációt’, azaz a síkrajzi elemeket (vízrajz, domborzat, települések, stb.), Karacs pedig a térkép névanyagát, továbbá a közigazgatási táblázatokat készítette. Lipszky a fali méretű térképhez egy egylapos, áttekintő jellegű országtérképet is szerkesztett, amely 1810-ben jelent meg. Ennek a térképnek a nyomólemezét szintén Prixner és Karacs készítették. Karacs e térkép esetében is a névrajz metszője volt. A két térkép nagy mennyiségű, sok ezerre rugó névanyagának kiváló metszésével vált igazán Karacs országosan ismert metszővé, emellett a több évig tartó munka jelentős jövedelmet is hozott a frissen nősült és a családalapítás kezdetén álló fiatal mesternek. Itt ez utóbbi egylapos áttekintő országtérképet mutatjuk be.
Lipszky János (1766–1826): Magyarország 1810, 57.9x73 cm – Térképtár, TR 7.408
Ez az 1813-ben megjelent Magyarország-térkép Karacs talán legjelentősebb saját térképkiadványa. A térkép tartalmának fő forrása Lipszky János fentebb már említett kilencszelvényes, fali méretű országtérképe. Karacs négylapos térképének a korban több kortárs alkotó Bécsben vagy Pesten kiadott Magyarország-térképe is versenytársa volt, de azzal, hogy névrajza magyar nyelvű volt, előnyt jelentett a magyar vásárlók körében. Kazinczy Ferenc (1759–1831) 1816-ban tett erdélyi útjának élményeit összegző Erdélyi levelek című művének bevezetőjében írja, majd a későbbiekben, Déva és Facsád vidékén utazva, a következőket írta:
„Gondosabb utazóink e földre [Erdély] Karacsnak Lipszky után négy táblában metszett magyar- és erdélyországi abrosza, s Benkő Józsefnek Transilvanája (Bécs, 1778. 2 kötet 8º) nélkül megindulni nem fognak.” […] „Karacsnak Lipszky után négy táblában dolgozott abrosza s vármegyéinknek atlasza [Görög-atlasz] valahol megszállok, kiterül előttem, s ezektől kérdem, merre kelljen vennem útamat Szpata [Bégapata] felé.”
Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek, kiad. Abafi Lajos, Budapest, Aigner, 1880 – Magyar Elektronikus Könyvtár
A térképet Engelmann Henrik nyomtatta, aki az 1809 és 1839 időszakban Pesten élt. Karacs Teréz emlékirataiból tudjuk, hogy „Engelmannt apám hozatta be külföldről, hogy legyen alkalmas nyomdásza nagy térképei számára”.
Karacs Ferenc: Magyarország 1813, 67,5x105 cm – Térképtár, TR 2.916 arch
A térkép későbbi kiadásváltozatait ismertető írás is olvasható Földabrosz blogunkon.
Danku György, Térképtár
A Karacs Ferenc magyar térképmetszőről szóló emlékkiállítás-előzetesünk további részei: 1. rész: Életrajzi ismertető; 3. rész: A térképkészítő II.; 4. rész: A rézmetsző I.; 5. rész: A rézmetsző II.
