A járványügyi helyzet enyhülésével, a védekezési szabályok betartása mellett, 2020. június 20-ától a turisták, június 23-tól pedig az olvasók számára is újra látogatható az Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtára, amely a Zirci Ciszterci Apátság apátsági épületének második emeletén található. A látogatók szakszerű idegenvezetés segítségével Magyarország egyik fontos kultúrtörténeti emlékét ismerhetik meg, a szakkönyvtár pedig értékes régi könyves állományával és külön olvasóteremmel várja a kutatókat.

Zircen is újra nyitunk (fotó: Rózsa Dávid)

A 70 ősnyomtatvány és több mint 300 antikvát tartalmazó könyvtár a ciszterci rend gyűjteménye. A rend 1182-ben, III. Béla uralkodásának idején telepedett meg Magyarországon. A Bakonyban épült középkori kolostoruknak valószínűleg gazdag könyvtára volt, amely a török időkben a monostorral együtt pusztult el. A török kiűzését követően a XVIII. század elején nemcsak új barokk apátsági épületet emeltek a sziléziai Heinrichauból érkezett szerzetesek, hanem új könyvtárat is alapítottak – felhasználva a megmaradt középkori könyveket. A XIX. században, amikor a ciszterci rend tanító renddé vált, megnövekedett a könyvgyűjtemény. Ekkor került az állományba például Hoffmann József székesfehérvári orvos és Fejér György történettudós hagyatéka is.
A gyűjtemény 1857-ben költözött a látványosan pazar nagyterembe, de a gyűjtemény növekedése a század végére egy újabb, egyszerűbb bútorzatú terem megnyitását is megkövetelte. A XX. század első felére már mintegy 65.000 kötet könyv és folyóirat állt a szerzetesek és a környékbeli értelmiség rendelkezésére. A második világháborúban egy vadászrepülő ütközött a nagyterem tetőszerkezetének, amely nagy károkat okozott a bútorzatban és a könyvtár állományában.
1950-ben többek között a ciszterci rend működését is betiltották Magyarországon. A könyvtár az eredeti helyén érintetlenül maradhatott, 1953-ban pedig felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át, neve pedig Zirc leghíresebb szülötte után Reguly Antal Könyvtár lett. A rendszerváltozás eredményeként újra elindulhatott a szerzetesi élet Magyarországon, így a zirci apátságba is visszaköltöztek a ciszterci szerzetesek, de a műemlékkönyvtár felügyeletét továbbra is a nemzeti könyvtár látja el. A könyvtár hivatalos elnevezésébe pedig újra visszakerült a ciszterci jelző is: Ciszterci Műemlékkönyvtár.
A rendkívül gazdag tematikájú állományban a teológiától kezdve a fizikáig számos tudományág kötetei megtalálhatók, s közülük több csak itt, Zircen hazánk területén. A gyűjteményben való tájékozódást az interneten keresztül is elérhető katalógus segíti.

A muzeális gyűjtemény egy részlete (fotó: OSZK)

A könyvtárba betérő látogató szakszerű idegenvezetés segítségével ismerkedhet meg a ciszterci gyűjtemény és a rend történetével. A látogatás során megtekintheti a könyvtár számos különlegességét – köztük a legkisebb, a legnagyobb és a legöregebb könyvet is. Hazánkban csak ebben a gyűjteményben található meg David Dietrich Flora universalis című műve. A negyvenhét kötetes növényhatározó a 19. században ismert növényvilágot mutatja be gyönyörű, kézzel színezett acélmetszeteken. Itt tekinthető meg Magyarország legrégibb glóbuszpárja – azaz az 1648 körül készült földgömb és az 1630 körül készült éggömb is.

A nagyterem; az intarziás berendezés munkája (fotó: OSZK)

Külön figyelmet érdemel az európai hírű intarziás berendezésű nagyterem, amelynek bútorzatát a Bakony fáiból készítették, s csak a legsötétebb fát, a paliszandert szerezték be külföldről a munkálatok során. A könyvtár nagytermében látható a 96 féle különböző fából készült intarziás szekrényajtó is, és megtekinthető egy különleges, létrává alakítható asztal, amely a régebbi korok könyvtárosait segítette munkájukban. Történelmi érdekesség, hogy a nagyterem 15 méter magasan lévő tetőszerkezetét a II. világháborúban egy német repülő szakította be. A kazettás mennyezetet tökéletesen illúziókeltő módon állították helyre.

A nemzeti könyvtár munkatársai Zircen is várják a látogatókat és az olvasókat!