„Veredy Gyula…élete végéig példaadó hűséggel szolgálta hivatását”

2021. szeptember 07. 06:00 - nemzetikonyvtar

45 évvel ezelőtt hunyt el Veredy Gyula könyvtáros

[Veredy Gyula] Könyvtárosi pályáját a Fővárosi Könyvtárban kezdte 1922-ben, később 1947-től 1961-es nyugdíjazásáig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként hódolt hivatásának. Többek között a magyar küldöttség tagjaként részt vett az első dokumentációs világkongresszuson Párizsban 1937-ben. Neve szorosan kapcsolódik a tizedes osztályozás terjesztéséhez, és a magyar nyelvű ETO-kiadások gondozásához. A címadó mondat Schneller Károly tollából származik, aki ily módon emlékezett meg róla és munkájáról, amit a hazai könyvtárügyért tett.

veredy_gyula_portre_opti.jpg

Schneller Károly: Veredy Gyula. Portré. In. Könyvtáros, 1976. 11. sz., 662. – Törzsgyűjtemény

Veredy Gyula 1897. május 5-én született Apatinban, a Vajdaság területén és 1976. szeptember 7-én Budapesten halt meg. Már fiatalon, jogtudományi diplomájának megszerzését követően, a könyvtárosi pályát választotta, 1922-ben a Fővárosi Könyvtárban (mai nevén Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) helyezkedett el. Munkája során korán felismerte a szakdokumentáció jelentőségét, a tudományos igényű tájékoztatás fontosságát, amely Veredy Gyula figyelmét közvetve a tizedes osztályozás felé irányította. Szabó Ervin (1877–1918) halála után Veredy az ő kezdeményezését folytatva az Egyetemes Tizedes Osztályozás (röviden ETO) hazai elterjesztésének egyik elkötelezettjévé vált. A kitűzött célra összpontosítva felismerte, hogy az elődje által átdolgozott decimális rendszer továbbfejlesztésre szorul. Az 1929-ben Brüsszelben megjelent második kiadás mintájára, az ügy nemzetközi jelentőségét felismerve Veredy Gyula munkatársaival együtt közel másfél évtizeden keresztül, 1941-ig dolgozott adecimális rendszer továbbfejlesztésén, melynek eredménye a Fővárosi Könyvtár osztályozási táblázatait tartalmazó házi sokszorosítással készített kilenckötetes munka- Veredy mindeközben 1926 és 1948 között a Városi Szemle című folyóirat állandó szakbibliográfiáját, a Városügyi bibliográfiát is szerkesztette.
Szakmai tevékenysége mellett, Babiczky Béla szavait idézve, röviden megismerhetjük Veredy Gyula személyiségének egy szeletét és céljait is:

„Csendes, szerény egyéniségével rendkívül sokoldalú tájékozottsággal, a mindenkor legkorszerűbb könyvtárosi munkamódszerek terjesztője kívánt lenni. Egyike volt azoknak, akik a harmincas évek közepén a világszerte kibontakozó dokumentációs gondolat irányában a nemzetközi fejlődésről korszerűen tájékoztatták a hazai könyvtárosokat.”

Babiczky Béla: Veredy Gyula (1897–1976). In. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 23. évf., 1976. 10. sz., 399. – Törzsgyűjtemény

1937-ben Káplány Gézával (1880–1952) és másokkal együtt részt vett a Párizsban tartott dokumentációs világkongresszuson, mivel Magyarország ebben az évben csatlakozott a szövetséghez. 1938-ban szintén tagja volt a magyar küldöttségnek az eseményen, az átszerveződő Nemzetközi Dokumentációs Szövetség (más néven FID) kongresszusán. A megismert nemzetközi fejlődésről és irányzatokról előadásokon és cikkeiben tájékoztatta a hazai könyvtárosokat.
Nagy Károlyné így jellemezte Veredy Gyula munkáját:

„[…] Mint a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének főtitkára /1938–1945/, az Országos Osztályozási Bizottság elnöke /1952–1967/ szolgálta a könyvtárügyet, nemzetközi szakirodalmi tájékozottságával a felvetődött elvi kérdésekben mindig szakmai biztonsággal irányított és képviselte Magyarországot a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség kongresszusain is /1937,1938/.”

Nagy Károlyné: Veredy Gyula 1897–1976. In. OSZK Hiradó, 19. évf., 1976. 7–9. sz., 158. – Törzsgyűjtemény

Veredy Gyulát 1939-ben a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének főtitkárává nevezték ki ünnepélyes keretek között, mely pozícióját 1945-ig tartotta. Munkája során a kor nyújtotta szűkös lehetőségekhez mérten igyekezett nemzetközi kapcsolatokat ápolni, például szakmai tanfolyamokon, előadásokon és írásban terjesztette a tizedes osztályozás alapjait, fejlődését és gyakorlatba való átültetését. 1946-ban befejezte a munkát a Fővárosi Könyvtárban és 1947-ben csatlakozott az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaihoz, ahol 1961-ben történő nyugdíjazásáig dolgozott. Először a nemzeti könyvtár szakozó csoportjának revizora volt, később 1959-től pedig a Bibliográfiai Osztály vezetőjévé vált.
Nagy Károlyné így emlékezett vissza munkatársa, Veredy Gyula az Országos Széchényi Könyvtárban töltött idejéről:

„Veredy Gyulával másfél évtizeden keresztül dolgoztunk együtt – más munkakörben ugyan, ő az osztályozásban, én a katalogizálásban – az akkor még osztatlan Könyvfeldolgozó Osztályon. Meleglelkű, emberséges, segítőkész munkatársa volt mindnyájunknak. Mindennapi revíziós munkája közben is állandóan türelemmel tanított és különös gonddal foglalkozott a fiatalabb nemzedékkel. Széles látókörű, nagyműveltségű könyvtáros volt […].”

Nagy Károlyné: Veredy Gyula 1897–1976. In. OSZK Hiradó, 19. évf., 1976. 7–9. sz., 158. – Törzsgyűjtemény

Nem csupán az intézmény falain belül tevékenykedett, hanem 1949-ben bekapcsolódott az Országos Dokumentációs Központ munkájába, többek között az osztályozás oktatásába, az Egyetemes Tizedes Osztályozás magyar nyelvű táblázatainak elkészítésébe, szerkesztésébe és publikálásának folyamatába. Ennek eredményeképpen 1950 és 1955 között megjelent az ETO magyar nyelvű, rövidített táblázatait tartalmazó 4 kötet, amely elősegítette a tizedes osztályozási rendszer szinte valamennyi hazai könyvtárban való gyakorlati bevezetését. Az 1950-ben megalakult Országos Osztályozási Bizottság tagja volt, később pedig 1952-től 1967-ig elnökként vett részt a szervezet életében, mivel ugyanebben az évben a központi könyvtárügyi feladatok jelentős részét és Magyarország képviseletét az OSZK vette át a Nemzetközi Dokumentációs Szövetségben. Az OOB főbb feladatai között említhetjük az osztályozás során felmerült vitás esetekben hozott döntések meghozatalát, illetve irányító szerepét az Egyetemes Tizedes Osztályozás magyarországi könyvtárakban való alkalmazásában is. Végül 1958-ban megjelent a nemzetközi táblázatok magyar nyelvű kivonata, amelynek szerkesztésén Veredy Gyula is dolgozott, illetve a hazai osztályozó könyvtárosok jelesebb képviselőit is bevonta a kiadás elkészítésébe.

veredy_eto_opti.jpg

Veredy Gyula: Egyetemes tizedes osztályozás. Rövidített táblázat. Betűrendes mutató III., Budapest, Országos Széchényi Könyvtár 1954. – Törzsgyűjtemény

1955-től 1961-ig a Magyar Nemzeti Bibliográfia felelős-, illetve főszerkesztője volt. 1961-ben, többek között egészségi állapota miatt, nyugdíjba vonult de a nemzeti könyvtárban töltött munkájával együtt nem ért véget a tizedes osztályozás ügyéért folytatott tevékenysége. 1967-ig az Országos Osztályozási Bizottság elnöke maradt, és betegsége ellenére is szerkesztőként aktívan részt vett a teljes, magyar nyelvű ETO-kiadás előkészítésében, elősegítve az 1968 és 1972 között megjelent 42 kötetes munka megjelenését. A teljes kiadást megelőzve 1966-ban, ugyancsak az ő közreműködésével adták ki az első nemzetközi táblázatokkal megegyező szövegű, hivatalos FID-kiadványként elismert, rövidített magyar ETO-táblázatot.
1976. szeptember 7-én bekövetkezett haláláról lánya, dr. Balázs Sándorné Veredy Katalin dr. adott hírt az alábbi gyászjelentésben:

veredy_gyula_gyaszjelentes_opti.jpg

Veredy Gyula gyászjelentése – Pannon Digitális Egyesített Archívum

Babiczky Béla az alábbi sorokkal búcsúzott Veredy Gyulától:

„Veredy Gyula életműve nem volt látványos és hivalkodó. Könyvtárosi munkáját soha sem tekintette csupán „hivatali” tevékenységnek, hanem egész gondolatvilágát és szinte élete minden óráját betöltő hivatásként vállalta. A tizedes osztályozás tekintetében, a hazai könyvtárügy érdekében minden hozzá forduló könyvtárat és könyvtárost készséggel segített munkájában. Kapcsolatba állt az Országos Osztályozási Bizottság keretében az egyes szakterületeken, országos feladatokat ellátó nagy könyvtárak osztályozóival, akik jórészt egykori munkatársai vagy tanítványai voltak. Írásban, könyvtáros tanfolyamokon, szakmai konferenciákon, munkaértekezleteken, egyéni, személyes megbeszéléseken tudását, tapasztalatait készséggel és bőséggel osztotta szét. Mindig elérendő cél, a szakmai közös érdek lebegett szeme előtt, és soha sem az elismerés vagy az egyéni siker.”

Babiczky Béla: Veredy Gyula (1897–1976). In. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 23. évf., 1976. 10. sz., 400. – Törzsgyűjtemény

Felhasznált és válogatott irodalom:

Opálka Tamara (Olvasószolgálati és Tájékoztatási Osztály)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr5516678928

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása