A lepantói csata 450. évfordulójára

2021. október 07. 06:00 - nemzetikonyvtar

1571. október 7-én a Lepantói-öbölben a Szent Liga hajóhada győzelmet aratott az Oszmán Birodalom flottája felett. A történelmi fordulópontra, amely a török Földközi-tengeren való előrenyomulását megállító tengeri ütközetet jelenti, a Régi Nyomtatványok Tárának gyűjteményében őrzött korabeli kiadványokkal emlékezünk.
A Ciprus elleni 1570–71-es háború is világossá tette V. Pius pápa számára, hogy a védelem megszervezésére egy „szent liga” megalapítása lehet a megoldás. A pápa kezdeményezéséhez számos itáliai állam és lovagrend mellett II. Fülöp Spanyolországa is csatlakozott. 1571. május 25-én szövetségre lépő Liga közvetlen célja Famagusta és Ciprus felszabadítása volt, közben a hajdani keresztes háborúk ideája is felmerült és ígéretet tettek arra, hogy idővel Észak-Afrikát és a Szentföldet is visszafoglalják. A keresztény államok pár hónapon belül addig soha nem látott hajóhadat vonultattak fel. A 202 gálya több mint felét a velenceiek adták. A 80 hadihajóval felálló spanyolok az ütközet vezetését Don Juan de Austriára, a spanyol II. Fülöp féltestvérére bízták. A roppant armada augusztus 25-én, Messina városa mellett gyűlt össze, majd elindult Ciprus felszabadítására. Azonban október 7-én, a Lepantói-öbölben váratlanul feltűnt a Müezzinzade Ali pasa vezette oszmán flotta. Don Juan kivételes stratégának bizonyult, neki köszönhetően a keresztény erők megsemmisítő győzelmet arattak az oszmánok felett.
Zsámboki János (1531–1584) filológus, történetíró, irodalmár a lepantói csatát dicsőítő Arcus aliquot triumphal… című latin nyelvű könyvét 1572-ben adták ki Antwerpenben. A metszetekkel illusztrált, prózai és verses elemeket vegyesen tartalmazó munkát Zsámboki Don Juan de Austriának ajánlotta.

AZ IGEN FÉNYESSÉGES HERCEGNEK,
DON JUAN DE AUSTRIÁNAK,
V. KÁROLY FIÁNAK,

az ő legkegyelmesebb urának,
Zsámboki János

Olyan nagy mindeneknek öröme, valamennyien tapsolnak, mit tegyek hát én mint magánember – szomorkodjam? Irigyeljem a hallatlan győzedelmet? Hallgassak? Ez távol, messze távol álljon tőlem, hiszen minden vágyam, imám, könyörgésem a kereszténység diadala és a szörnyű barbárság veresége körül forog. Amit tehát mások beszédek tömegével nyilvánítottak ki, s annyi ív és építmény tömkelege és nagyszerűsége szintúgy lépten-nyomon tanúsít – erre az útra kívánok lépni magam is szívvel és akarattal, s először saját falaimon belül jelenítem meg az összes diadalt, amiként bizonyos barátok által rábeszéltettem, hogy mások is láthassák és olvashassák e gondolatokat s bennük a közös hasznot és az én igyekezetemet. Ezen csekély munkácskával – remélem – nem sértek meg senkit sem, és hiszem, hogy Fényességednek nagyon kicsiny és ismeretlen, de nem hálátlan szolgája leszek, ha ezt az eseményt

a mi elbeszélésünk révén is az utódok vala-
mikor majd tiszteletben tartják, ha majd
a keresztény névre tátongó örvényt
és annak veszedelmét teljesen
megsemmisítitek. Úgy le-
gyen.
Akinek kegyelmébe ajánlom
magamat.
Vienna, 1571. szeptember elején

 

Zsámboky János: Arcus aliquot triumphal et monimenta victor..., Antverpiae, apud Philippum Gallaeum, 1572. Jelzet: RMK III. 615/1. Ajánlás – Régi Nyomtatványok Tára

A kitűnő irányítás mellett jelentős szerepe volt Doria ragyogó megoldásának is, a gályák magas oromzatának lebontásával ugyanis sokkal kedvezőbb szögből tudták lőni az ellenséges hajókat, amelyeket így sorban derékban találtak el. A csata kimenetelére jelentősen hatottak még a velencei galeasszák, azaz úszóerődök, amelyek az összes többi egységnél nagyobb tűzerővel rendelkeztek. A Szent Liga diadala után az Oszmán Birodalom ugyan egy éven belül újjáépítette flottáját, de tapasztalt tengerészeinek elvesztését nem tudta kiheverni. A lepantói vereség következtében a törökök földközi-tengeri hegemóniája hamarosan véget ért.
A pápa érdeme azonban túlmutat a földi haderők mozgósításánál, hiszen a rózsafüzér imádkozásával az égi seregeket is megszólította a keresztény Európa védelmére. V. Piusz domonkos szerzetesből lett Péter utódja, így jól ismerte a rózsafüzér hathatós segítségének erejét. A diadalt az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította. Maga a pápa is a rózsafüzért imádkozta az ütközet ideje alatt, s közben látomást kapott a győzelemről. Hálából elrendelte a Győzelmes Miasszonyunk ünnepét és a loretói litániába bevezette a „keresztények segítsége” megszólítást. Így október 7. Rózsafüzér Királynője, az „Olvasós Boldogasszony” emléknapja, az egész hónap pedig a Szentolvasó hónapja, hálaként Szűz Mária közbenjárásáért és Isten segítségéért. A Szentként tisztelt V. Piusz volt, aki kezdeményezte és 1571-ben meg is erősítette Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának dogmaként való elfogadását.

4_opti_2.jpg

Martino Rota: A Szent Liga megalapítása, 1571–73, Hamburger Kunsthalle, Inv. Nr. 1045. A kép forrása: Hamburger Kunsthalle

A dalmát származású bécsi udvari művész, Martino Rota kezétől származik az a rézkarc is, amelyet Apponyi Sándor gróf gyűjteményében találunk. A forgandó Szerencse című példány, amely a lepantói csata győzelmére készült metszetsorozat egyik darabja. A kor kiváló metszője főleg az általa is festett portrékat véste lemezre, ahol a legapróbb részletekig ügyelt a karakter pontos megfogalmazására. Művészetében egyszerre jelentkezik a düreri naturalizmus és a velencei érzékiség. A korszak sok nyomdászához hasonlóan ő is kombinálta a maratást és a gravírozást ugyanazon a lemezen, de szokatlanul érzékeny módon, kihasználva a két technika közötti különbségeket.

5_opti_3.jpgMartino Rota: A forgandó Szerencse. [Velence]. 1572. Rézkarc. Jelzet: App. M. 427 – Régi Nyomtatványok Tára. A kép forrása: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

Martino Rota kompozíciójának középpontjában egy hatalmas kerék látható, a Szerencse kereke. Lent Kronosz, az Idő (jobb kezében homokóra) hajtja miközben fent a vitorlás Fortuna irányítja. A mitológiai alakok mellett megjelennek az évszázadok küzdelmeiben elesett királyok, – köztük az első keresztény uralkodó, Nagy Konstantin csontváza egy nyitott szarkofágban pihen – és hősök, valamint a jelen küzdőfelei. Egy török utolsó leheletéig próbál Fortunába kapaszkodni, miközben a halál szimbolikus alakjai igyekeznek magukhoz ragadni. Jobbról a keresztények Victoria alakjával kerekednek fölénybe, a Szerencse ezúttal nekik kedvez. Jelvényeikről felismerhető a tengeri ütközetben jeleskedő két szövetséges vitéz képviselője, akik a felettük trónoló Szentháromság oltalmát élvezik. A Háromszemélyű Egyisten fölötti feliraton a 144. zsoltár idézete (15–16) „Oculi omnium in te sperant et tu das escam illorum in tempore oportuno Aperis manum tuam, et imples omne animal benedictione.” – „Minden szem terád vár, te adsz nekik ételt a kellő időben; megnyitod a kezed, és minden élőt betöltesz javaiddal.” A szentírási idézetek mellett antik filozófusok szállóigéi egészítik ki a metszet tartalmi mondanivalóját. Tételmondatként értékelhetjük a bal alsó sarokban jegyzett sort: „Memoria justi cum laudibus : et nomen impiorum putrescet”. Salamon bölcs mondását így fordíthatjuk: „Az igazak emlékét áldva emlegetik, a gonoszok neve feledésbe merül.” (Péld. 10. 7) A metszőre vonatkozó jelzet jobbra lent olvasható: Mrtinus Rota sibinicensis inve.
A tanulóéveit Velencében töltő Rota egész sorozatot készített a lepantói győzelemről. A bécsi Albertina grafikai gyűjteménye számos metszetet tudhat magáénak a dalmát származású mestertől. Mitologikus és bibliai témájú metszetképek között találkozhatunk Michelangelo és Tiziano remekeiről készített másolatokkal, valamint a főúri portrék között magyar nemesek képmásaival is. Itt őrzik továbbá a lepantói csatáról készült metszetsorozat többi változatát. Az ötféle közelítésmódban alkotó művész tehetségét jól mutatja az a gazdag kompozíciós kincsestár, mellyel a különböző néprétegek képi igényét kiszolgálja és egyben felemeli. A történeti hitelességgel készült ábrázolástól, a szállóige képpé formálásán keresztül a tudós szimbólumrendszerekig hatol az öt kép elrendezésével. A sorozat része a fentebb már közölt pápaábrázolás, ahol a középkori Köpenyes Madonna gesztusában a pápa palástjával magához vonja a Szent Liga képviselőit. A két populárisabb lapon állatszimbólumokkal jeleníti meg a csatát. A galamb (pápa), oroszlán (Velence), sas (Habsburgok) szövetsége legyőzi a török sárkányt mindenki számára érthető képi nyelvnek számított. A nemzeti könyvtárban található allegorikus metszetkép az értelmiségnek szánt antik idézetekkel kísért változat.

A lepantói csata a művészet számos művészeti ágat megihletett: zeneművek, festmények és dicsőítő himnuszok sokasága éljenezte a győzelmet. A széles körben terjesztett sajtótermékek is bőven nyilatkoztak a részletekről. A hadihajókat és támogatóikat is név szerint felsorakoztató röplapok jelentek meg, gyakran illusztrált címlappal vagy térképes melléklettel. Igyekeztek minél érzékletesebben felmutatni az eseményeket az érdeklődő olvasók számára.
Régi Nyomtatványok tengere várja a Kronosz hajtotta Szerencse kerekének érdeklődő kutatóit.

Felhasznált irodalom:

Andrási Erika (Régi Nyomtatványok Tára)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr5716709124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása