Asztrológia a 15. századi Magyarországon

2022. február 22. 06:00 - nemzetikonyvtar

A horoszkópok mint a hungarica-kutatás forrásai

A középkori kéziratok digitalizálásának köszönhetően sorra bukkannak fel uralkodók, köztük magyar királyok eddig ismeretlen horoszkópjai. Miért érdekesek, és mihez kezdhet velük a történész?

A történészek számára ma már talán evidencia, hogy a horoszkópok és más asztrológiai jellegű források értékes adatokat szolgáltathatnak a kutatók számára, ám ez nem volt mindig így. Korábban a kutatók gyakran úgy tekintettek az asztrológiára, mint a felvilágosult gondolkozást akadályozó pogány babonára, és ezért a témával foglalkozó történésznek is mentegetnie kellett magát, ha nem akart ő maga is megvetés tárgyává válni. Az amerikai vegyész és tudománytörténész George Sarton (1884–1956), a monumentális ötkötetes Introduction to the History of Science szerzője egy, az Isis folyóirat hasábjain 1951-ben megjelent könyvismertetésében megkérdőjelezte az ókori asztrológia kutatásának értelmét. Erre válaszul született Otto Neugebauer (1899–1990) osztrák származású amerikai tudománytörténésznek, a matematika, a csillagászat és az asztrológia kiváló kutatójának sokat idézett válasza az asztrológiának mint „nyomorult tárgynak” a tanulmányozásáról (The Study of Wretched Subjects). Az egyik legjelentősebb amerikai tudománytörténész, Lynn Thorndike (1882–1965) az asztrológia tudománytörténeti jelentőségéről szóló 1955-ös tanulmánya végén a félreértések elkerülése végett szükségesnek érezte hangsúlyozni, hogy ő se nem híve, se nem szólószója az asztrológia módszereinek, Lynn White (1907–1987) pedig egy 1975-ös technikatörténeti tanulmányában az asztrológia középkori újjáéledését „igen sajnálatosnak” nevezte.
A történészek Magyarországon már az 1880-as évektől kezdve használtak horoszkópokat történeti forrásként, felismerve, hogy adott esetben bizonyos adatokat (jellemzően személyek születési idejét) kizárólag horoszkópokból ismerhetünk meg, illetve a horoszkópok megerősíthetik más forrásból származó adataink helyességét. Szádeczky-Kardoss Lajos (1859–1935) a „lengyelföldi levéltárakról” szóló kétrészes ismertetésében már számos magyar vonatkozású krakkói horoszkópra felhívta a figyelmet 1881-ben. Az asztrológia először Janus Pannonius személye kapcsán vált vizsgálat tárgyává: a költő asztrológiai vonatkozású verseinek kérdésével először Huszti József (1887–1954) irodalomtörténész foglalkozott a két háború között, majd Bollók János (1944–2001) ókortudós 1994-ben. Ezen kívül az egyetlen hazai asztrológiatörténeti munka sokáig Kákosy László (1932–2003) egyiptológus Egyiptomi és antik csillaghit című kiváló összefoglalása volt, ami, ha egy nagy nyugati nyelven is megjelent volna, a mai napig idézett szakmunka lenne. Nem sokkal a rendszerváltás előtt jelent meg két fontos kismonográfia magyar fordítása: 1986-ban Aby Warburg (1866–1929) Pogány-antik jóslás Luther korából című kismonográfiája, 1987-ben Franz Boll (1867–1924) és Carl Bezold (1859–1922) Csillaghit és csillagfejtés című munkája.
Az európai asztrológia virágkora a 15–16. század volt; hazánkban is az egyik legjelentősebb középkori magyar uralkodó, a könyvtárépítő I. (Hunyadi) Mátyás udvarában fordult meg a legtöbb asztrológus és csillagász. Az asztrológia nem elhanyagolható szerepet játszott számos reneszánsz uralkodó, így Mátyás király udvarának szellemi életében és politikai kultúrájában. A kérdés fontosságát jelzi, hogy a Lukinich Imre által szerkesztett két kötetes Mátyás-emlékkönyvben 1940-ben külön tanulmány foglalkozott az asztrológiával és az alkímiával a vegyész és tudománytörténész Szathmáry László (1880–1944) tollából. Szathmáry írása a későbbi kutatások fontos előfutára, ám már a saját korszakának mércéjével mérve sem tekinthető tudományos igényű írásnak: egyrészt mert hivatkozások nélkül jelent meg, másrészt mert sem a pontosság, sem a teljességre törekvés nem tartozik az írás erényei közé. Szathmáry eredményeit Láng Benedek revideálta 2008-as konferencia-előadásában. Bár Szathmáry tanulmányának részletei újra megjelentek 2008-ban a Nemzet és emlékezet sorozatban kiadott Mátyás és a humanizmus című kötetben, az újabb kutatásoknak sikerült jelentősen bővíteni és meghaladni a 20. század elejének eredményeit: Janus Pannonius költészetével kapcsolatban Orbán Áron vizsgálta felül a Bollók János által felvázolt képet, Galeotto Marzio műveinek asztrológiai, orvostörténeti és fiziognómiai vonatkozásairól pedig Békés Enikő írt monográfiát. Marcin Bylica személyével és a Mátyás király számára írt üstökösértelmezéseivel – Ludwik Birkenmajer monográfiáját és Domonkos László tanulmányát követve – az amerikai Darin Hayton foglalkozott.
Hogy milyen jellegű adatokkal gazdagíthatja az asztrológia a történeti kutatást, arra jó példa a már említett 1940-es emlékkönyv, melynek címe: Mátyás király emlékkönyv születésének ötszázéves évfordulójára. Csakhogy Mátyás nem 1440-ben született, hanem 1443-ban. Az elbeszélő források valóban különböző évszámokat hagytak az utókorra, és a kérdés tisztázásában fontos szerep jut az uralkodó születési horoszkópjainak, melyek segítenek eligazodni a számos ellentmondó adat között.
Mátyás születési dátumának kérdésében az Országos Széchényi Könyvtár állománya is szolgál érdekességekkel. Egy 1499-ben Ulmban megjelent ősnyomtatványnak (a Stöffler–Pflaum efemerida, Regiomontanus háztáblázataival és egyéb műveivel a nemzeti könyvtárban őrzött példányában – Inc. 1128 (1) – az első oldala elé egy ismeretlen kéz feljegyezte számos uralkodó horoszkópjának adatait, köztük Mátyásét. Ezek többsége teljesen téves, így Mátyás esetében is egy 1437. január 3-i születés szerepel. Mivel a fejedelmek többsége bajor, szász és brandenburgi, valószínűleg a jegyzet íróját is ezeken a területeken kell keresnünk. A legkésőbbi születési dátum 1460, így a dátumok nem segítenek a jegyzet szerzőjének azonosításában.

oszk-s_kezirat_opti.jpg

Fejedelmek születési adatai. In: Stöffler, Johannes: Almanach nova in annos 1499–1531., [Ulm], [Johann Reger], [13. Febr. 1499.] – Régi Nyomtatványok Tára. Jelzet: Inc. 1128 (1)

A Mátyás udvarában megforduló asztrológusok-csillagászok közül mindig is ismert volt a kiváló német csillagász, Johannes Regiomontanus személye. Csak az utóbbi években került azonban a hazai kutatás homlokterébe Marcin Bylica (1435–1493/94) és Johann Tolhopf (†1503). Tolhopf német költő és csillagász-asztrológus Stellarium című művét újabban Zsoldos Endre és Zsupán Edina vizsgálta, Mátyás királytól kapott címereslevelének szövegét pedig Orbán Áron elemezte érdekfeszítő tanulmányában. Talán nála is jelentősebb szerepet töltött be a lengyel származású Marcin Bylica, aki hosszú éveken át Mátyás de facto udvari asztrológusaként működött, és számos más egyházi tisztsége mellett a budai Boldogasszony-templom (a mai Mátyás-templom) plébánosa volt. Bár a korban számos egyházi tisztség csak a megélhetést szolgálta, és nem takart tényleges szolgálatot, a Bylica által plébánosként kiadott oklevelek bizonyítják tényleges tevékenységét.

Bylica udvari presztízsét jelzi, hogy Bécs elestekor a király oldalán tartózkodott, és levélben értesítette a magyar egyházfőket az eseményről. Bylica egészen Mátyás haláláig betöltötte tisztségeit, sőt, ő maga is Budán halt meg 1493-ban vagy 1494-ben. Könyveit és értékes csillagászati műszereit ifjúkori tanulmányai színhelyére, a krakkói egyetemre hagyta – szerencsére, mert így azok nem pusztultak el a török hódoltság időszakában, hanem a mai napig fennmaradtak. A műszereket a korszak legkiválóbb műszerkészítője, Hans Dorn (1425–1509) bécsi domonkos szerzetes készítette. Bylica glóbusza 1500 előtt a legnagyobb fém éggömb volt Európában. Dorn által készített műszerek Mátyás utódja, II. Ulászló király tulajdonában is voltak.

bylica_globusz_1480_opti.jpgBylica glóbusza 1480-ból. A kép forrása: A Krakkói Egyetem múzeumának honlapja 

Bylica krakkói hagyatékának része a Biblioteka Jagiellońska BJ 3225 jelzetű kézirata, amely az egyik legfontosabb forrásunk Mátyás udvarának asztrológiai kultúrájával kapcsolatban. A kézirat tartalmazza többek között Mátyás, Beatrix és Corvin János horoszkópját, illetve Mátyás koronázásának és a koronázási kardvágásnak a horoszkópját, valamint egy ún. tavaszi kvartális horoszkópot a honfoglalás feltételezett évére (767). A tavaszi kvartális horoszkóp arra a pillanatra van felállítva, amikor a Nap a tavaszi napfordulókor az első állatövi jel, a Kos 0 fokára érkezik, vagyis az év csillagászati kezdőpontjára. Az asztrológus azért folyamodott ehhez a módszerhez, mert a honfoglalás pontos napját nem ismerte (ma már tudjuk: az évét sem). A kvartál horoszkópjának az aszcendense a Nyilas jelbe esik, ezért az asztrológus ehhez a jelhez rendelte hozzá Magyarországot. Ezt a hozzárendelést számos közel egykorú asztrológiai forrásban megtaláljuk, ezért nehéz eldönteni, ki vette át kitől, ám tény, a tárgyalt kézirat az egyetlen forrás, ahol Magyarország és a Nyilas jel párosítását horoszkópból vezetik le (vagyis megindokolják). Magyarországnak a Nyilas jelhez történő hozzárendelése még a Thuróczy-krónikába is bekerült: „Azok, akik a csillagokat tisztelik és vizsgálják, nem alaptalanul szögezték le, hogy Magyarország a Nyilas csillagkép hatása alatt áll.” – írja Thuróczy, amikor az országban uralkodó fegyveres torzsalkodást és széthúzást akarja megmagyarázni. Ez a hozzárendelés egészen a mai napig uralkodó vélemény maradt az asztrológusok között: megtaláljuk többek között Johannes Keplernél, az angol asztrológia kulcsfigurájánál, William Lillynél (1602–1681) és Baktay Ervinnél is.

matyas_szuletesi_horoszkopja_opti.jpg

Mátyás királyi születési horoszkópja – Biblioteka Jagiellońska, BJ Rkp. 3225 I, p. 8.

A koronázási kardvágásnak a kéziratban szereplő horoszkópja a szertartás történetének igen jelentős forrása. Habsburg Albert koronázására vonatkozóan van tudomásunk először kardvágásról. I. Ulászló koronázásakor a kardvágás egy torony ablakából történt. II. Ulászló koronázásakor már a később ismert forgatókönyv szerint egy kis dombon állva történt a kardvágás. Hogy Mátyás koronázásakor melyik forgatókönyv szerint (vagy akár egy harmadik szerint?) zajlott le a kardvágás, nem tudjuk. A BJ 3225 jelzetű kéziratnak a horoszkópsorozat utáni, szöveges részei arra is bizonyítékot szolgáltatnak, hogy Bylica a talizmánmágia iránt érdeklődött. A szöveg ugyanis egy aranyból készült, oroszlánt formázó medál elkészítéséhez tartalmaz instrukciókat. Az ehhez hasonló oroszlános medálok nagy népszerűségnek örvendtek a középkori orvosok körében. A rövid szövegrészben Bylica az arab mágia klasszikus kézikönyvére, a Picatrixra hivatkozik. Ez utóbbi művet az olvasó hamarosan magyar fordításban is kézbe veheti majd Frazer-Imregh Monika és Hamvas Endre fordításában.
Szintén feltehetően Bylicától származik a pozsonyi egyetem 1467-es alapításának a horoszkópja, ami az egyik Corvinában maradt fenn, Ptolemaiosz Almagesztje után bemásolva. A kódex ma az Österreichische Nationalbibliothek tulajdonában van (Cod. 24, fol. 212. v.).

pozsonyi_egyetem_alapitasanak_horoszkopja_opti.jpgA pozsonyi egyetem alapításának horoszkópja. In: Ptolemaeus: Magnae compositionis libri… Cod. 24, fol. 212. v. – Österreichische Nationalbibliothek 

A kézirat eredeti őrzési helye, Mátyás budai könyvtára is fontos és reprezentatív asztrológiai emlékeknek adott otthont. A könyvtár termeit Mátyás idejében két asztrológiai falkép is díszítette. Az első a Mátyás születésekor látható eget, a második pedig az uralkodó cseh trónra lépésekor fennálló csillagállásokat ábrázolta. Ezeket követte a II. Ulászló magyar trónra lépésének konstellációit ábrázoló falkép Mátyás halála után. Ez utóbbi feliratának maradványait Végh András azonosította a krisztinavárosi Márványmenyasszony vendéglő udvarán. A falképeket csak Mátyás halála utáni forrásokból ismerjük, így datálásuk problematikus. Azonban az újabb kutatás a Corvina-könyvtár – mint tudatos uralkodói döntés eredményeként létrejött, egységes koncepciót képviselő reprezentációs elem – keletkezését elég meggyőzően a király életének utolsó három évére, az 1487 utáni időszakra helyezi. A kérdést tárgyaló tanulmányában Zsupán Edina külön rámutat, hogy a könyvtár possessorjegye Mátyás magyar és cseh királyi címere volt. Mivel a szóban forgó két falkép közül az egyik Mátyás cseh trónra lépésének a horoszkópja, és mindkét falfestmény a könyvtárban helyezkedett el, így megkockáztatható a feltételezés, hogy a freskók létrehozása is illeszkedett a díszkönyvtár reprezentációs programjába, és időben egybeesett annak megszületésével.
A Corvina-könyvtár állományának asztrológiai-csillagászati köteteit érdemes nemzetközi, nyugat-európai összehasonlításban vizsgálnunk, amit elsősorban a franciaországi asztrológia történetének szakértője, Jean-Patrice Boudet által összegyűjtött adatok segítenek. Bár egy ilyen vizsgálat eredménye arra mutat, hogy Mátyás könyvtárában az asztrológiai könyvek száma szerénynek mondható, és úgy tűnik, az uralkodó (illetve könyvtárának humanista szerzeményezői) nem tett erőfeszítéseket ilyen témájú könyvek beszerzésére, az elbeszélő források nem hagynak kétséget afelől, hogy Mátyás aktívan használta az asztrológiát udvari reprezentáció terén és politikai tanácsadás céljára.

cod_2271_opti.jpg

Az egyetlen fennmaradt tisztán asztrológiai tartalmú Corvina: ʿAlī ibn Riḍwān egyiptomi orvos Tetrabiblosz-kommentárja. Cod. 2271 – Österreichische Nationalbibliothek

Az asztrológiai műveltség a korban az iskolázott társadalom széles rétegeit átitatta. A hét szabad művészet részeként egyetemeken oktatták – Regiomontanus és Bylica is azért érkezett Magyarországra, hogy a frissen alapított pozsonyi egyetemen oktasson. A későbbi esztergomi érsek, Szalkai László sárospataki diákkorában írt jegyzeteiben számos asztrológiai ábrát találunk. Az udvari asztrológust mint egyfajta politikai tanácsadót számos közép-európai és itáliai uralkodó oldalán megtaláljuk. Marcin Bylica és egy másik lengyel asztrológus, Jan Stercze Mátyás király színe előtt vitázott a Rozgonyi család legifjabb sarjának horoszkópjáról. A Rozgonyi-fiú horoszkópja és Jan Stercze Rozgonyi Jánosnak írt levele is fennmaradt Jan z Głogowának a születési horoszkópokról írt művében.
Ahogy a BJ 3225 jelzetű kézirat példája is mutatja, a középkori horoszkópok egy jelentős része horoszkópgyűjtemények részeként maradt ránk. Az egyik legkorábban megismert hasonló, magyar királyok horoszkópjait tartalmazó forrásra még Huszti József hívta fel a figyelmet 1928-ban. Hasonló horoszkópgyűjteményekből kerültek elő nemrég V. László, Hunyai Mátyás és II. Lajos magyar királyok újabb, eddig ismeretlen horoszkópjai. Érdemes kiemelni, hogy V. László és II. Lajos esetében is megegyezik a horoszkóp és a narratív források által közvetített születési adat. Mátyás királynál nem ismerünk a születés órájára vonatkozó narratív forrást. Ugyanakkor feltűnő, hogy a magyar humanizmus és szellemi élet kiemelkedő alakjainak, Zrednai (Vitéz) Jánosnak és Janus Pannoniusnak a horoszkópja nem talált utal európai horoszkópgyűjteményekbe – ez a tény pedig önmagában nem magyarázható politikai bukásukkal.

vitez_janos_cimere_opti.jpgZrednai (Vitéz) János címere Georg von Peuerbach Theoricae novae planetarum című művében – Biblioteka Jagiellońska, BJ Rkp. 599 III, fol. 1. r.

A horoszkópokra ma már nem úgy gondolunk, mint a történeti vizsgálatra érdemtelen „nyomorult tárgyakra”. Az asztrológiatörténet a történeti kutatás dinamikusan fejlődő új iránya. A területtel foglalkozó konferenciák, doktori disszertációk és kiadványok száma folyamatosan nő. Az általam ismert asztrológiatörténeti szakirodalomból 1960 és 1990 között 15 szövegkiadás és 2 fordítás jelent meg, 1990 és 2020 között 33 szövegkiadás és 25 fordítás. A folyamatot nagyban segíti a középkori kéziratoknak az elmúlt hat-hét évben jelentősen felgyorsult digitalizálása. Így jó okunk van remélni, hogy a javarészt még feltáratlan asztrológiai kéziratok a közeljövőben érdekes további eredményekkel gazdagíthatják a korszakról alkotott képünket.

Válogatott irodalom

Veszprémy Márton (Kurrens Feldolgozó Osztály)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr217401874

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása