Az OSZK munkatársai számos előadással, illetve tutoriállal is jelentkeztek az idei, április 20. és 22. között a Debreceni Egyetem Informatikai Karán megtartott rendezvényre.
A Networkshop a felsőoktatás, a köznevelés, a kutatás és a közgyűjtemények legrangosabb hazai számítógép-hálózati és alkalmazási informatikai konferenciája, amelyet több mint három évtizede minden évben megrendeznek, a konferencián az OSZK munkatársai is rendszeresen adnak elő. A nemzeti könyvtár kollégái 2022-ben is több előadást tartanak a rendezvényen, amelynek teljes programja itt látható.
Az alábbiakban közöljük az előadások absztraktjait, amelyek amolyan rövid híradások a nemzeti könyvtárban folyó munkáról.
OKR ÉS OKP
Mészáros Tamás:
Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási stratégiája
Az OKR projekt keretében megvalósult Digitalizáló Központ elkészült. A 2022. évi tervek már a tömeges, üzemszerű digitalizálás megvalósítását célozzák meg. Ennek érdekében összehangolt tervezés zajlott az elmúlt években, melynek célja, hogy a digitalizálás terén, mind minőségi, mind mennyiségi értelemben ugrásszerű előrelépés történjen. A tervezés eredményeként elkészült az Országos Széchényi Könyvtár új digitalizálási stratégiája, amelynek fontos eleme, hogy a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiának megfelelve felhasználó központú, szolgáltatásorientált szemlélet is megjelenjen az OSZK digitalizálása kapcsán, a feladat ne kizárólag az analóg dokumentumok digitalizálására korlátozódjon. Az elmúlt években sikeresen végrehajtott informatikai fejlesztésekre is építve sor került a középtávon elérhető szélesebb spektrumú digitalizálási célok rögzítésére, illetve az ezek eléréséhez szükséges akciók megfogalmazására.
Csirmazné Rezi Éva, a Kötelespéldány- és Kiadványazonosító-kezelő osztály vezetője, Rózsa Dávid főigazgató és Matolay Katalin, a gyűjteményszervezési főosztályvezető a Networkshopon
Csirmazné Rezi Éva:
Nemzetközi kiadványazonosítók és kötelespéldányok kezelése az OSZK OKP (Országos Könyvtári Platform) rendszerében
Régi vágya az Országos Széchényi Könyvtárnak, hogy a nemzeti könyvtári feladatok ellátására fejlesztetett különböző adatbázisok és nyilvántartások egy rendszerben legyenek kezelve. Különös tekintettel arra a törekvésre, hogy a már egyszer valahol rögzített kiadványadat vagy kiadói információ ne vesszen el, hanem kísérje végig a kiadványt a feldolgozási munkafolyamaton.
A platform egyik moduljának, az úgynevezett KAPU modul azon részeinek bemutatására vállalkozom, amelyek az OSZK Kötelespéldány és Kiadványazonosító-kezelő Osztály munkafolyamatait érintik. Az OKP KAPU moduljának – többek között – feladata a nemzetközi kiadványazonosítók (ISBN, ISMN, ISSN) kiutalása és a kapcsolódó kiadói adatok biztonságos kezelése, a kiadványazonosítók felhasználásának ellenőrzése, továbbá a kötelespéldányok érkeztetési és szétosztási adatainak nyilvántartása. Ezeknek a feladatoknak az OKP-ben történő megvalósulását szeretném bemutatni.
Az előadásban szó lesz arról, hogy milyen célokat tűztünk ki a modul tervezése során, hányféle rendszert kellett egy közös nyilvántartásba terelni, milyen speciális könyvtári feladatokat kellett leképezni a modulban, mennyi nehézséggel kellett megküzdeni a könyvtáros és fejlesztő kollégáknak a rendszer kialakítása, a felületek megtervezése és a tesztelések folyamán. Hogyan hatottak a változások az osztály munkafolyamataira, illetve hogy milyen többletinformációkat fogunk tudni kinyerni az új rendszerből. Legvégül szeretném bemutatni a modul aktuális állapotát, részeit, a lefedett feladatokat és a további terveket.
DIGITÁLIS MEGŐRZÉS
Németh Márton:
Az OSZK Webarchívum nemzetközi kapcsolatai
Az előadás négy különféle témakör érintett:
- Elsőként az OSZK részvételét a webarchiválásért felelős nemzetközi konzorcium (IIPC) szakmai tevékenységeiben, különös tekintettel az oktatási munkacsoportra.
- A második téma a közép-európai webarchívum együttműködési kezdeményezés (CEWA) melyet a 2021-ben megrendezett „404 Not Found” online workshop első napjának délutánján tartott kerekasztal-beszélgetésén alapoztak meg. Az előadás felvázolta az együttműködés tervezett területeit s a várható eredményeket.
- A webarchívumok kutatási célú felhasználásának kérdéseire fókuszál a 2023 nyaráig tartó WARCNET projekt, mely a dániai Aarhusi Egyetem koordinálásában valósul meg. Az előadás röviden összefoglalta a projekt főbb területeit, eddigi eredményeit s a jelenleg is zajló tevékenységekről is áttekintést adott.
- Negyedik témaként pedig az amerikai Internet Archive magyar állományára alapozódó teljesszövegű kereső és portál fejlesztéséről kapott áttekintést a hallgatóság.
Dr. Kalcsó Gyula – Dr. Szűcs Kata Ágnes:
Born digital I. – Digitális megőrzés OAIS-alapokon – tutorial
A born digital objektumok közgyűjteményi kezelése eltér a korábban megszokott digitális megőrzési feladatoktól: a bevett gyakorlat általában az egyes fájlok kezelése, a használatban lévő integrált közgyűjteményi rendszerek is jobbára erre vannak felkészítve. Az összetettebb born digital objektumok azonban más megközelítést igényelnek. Világszerte kialakulóban van egy, az Open Archival Information System (OAIS) referenciamodellre épülő gyakorlat, amely a digitálisan született tartalmakat csomagként kezeli, együtt tartva az azonos intellektuális entitásnak számító fájlhalmazokat, valamint a hozzájuk tartozó metaadatokat (beleértve a strukturális, technikai, adminisztratív és leíró metaadatokat is).
A tutorial bemutatja ennek a megközelítésnek a legfontosabb gyakorlati vonatkozásait:
- Hogyan lehet nagy mennyiségben, automatizáltan előállítani a szükséges metaadatok egy jó részét?
- Hogyan lehet az OAIS-modellnek megfelelő ún. SIP-csomagot készíteni a létrejövő archiválandó tartalomból?
- Milyen eszközök állnak rendelkezésre a csomagok kezelésére?
- A különböző típusú born digital objektumok esetében (archivált webes tartalom, e-mail, fotó stb.) milyen speciális feladatok adódnak?
- Hogyan lehet a különböző digitálisan született tartalmak hosszú távú szolgáltathatóságát biztosítani?
- Hogyan lehet az OAIS-modellnek megfelelően csomagolt born digital tartalmat szolgáltatni?
A tutorial nyílt forráskódú szoftverek (BitCurator, RODA-In, RODA) használatára épül.
Born digital II. – E-mailek hosszú távú megőrzése – tutorial
Az e-mailek hosszú távú megőrzésére kialakult gyakorlatok (bitszintű megőrzés, migrálás, emulálás) közül a tutorialban az első kettő speciális kombinációját, az ún. csomagolásos eljárást mutatjuk be. Ennek lényege, hogy az archiválandó tartalomból az OAIS-referenciamodellnek megfelelő ún. befogadási (SIP), valamint archiválási (AIP) csomagokat hoz létre a megőrzésre kiválasztott digitális objektumokból. Ezek a csomagok tartalmazzák az eredeti formátumot annak metaadataival, valamint a hosszú távú megőrzésre kiválasztott formátumokat ugyancsak minden strukturális, technikai, adminisztratív és leíró metaadataikkal együtt. A csomagok tartalmára nézve jó megoldás az ún. Mailbag ajánlás (a Library of Congress-féle BagIt e-mailekre adaptált változatának) követése.
A tutorial az e-mailek archiválásának fenti módjával kapcsolatos gyakorlatokat mutat be:
- Formátumok kezelése az e-mailek archiválásában. Exportálás, konverzió.
- Csomagképzés: gyűjteményezési feladatok.
- Az e-mailek automatizált metaadatolása.
- Mailbag-csomagok létrehozása (SIP).
- SIP-csomagok befogadása OAIS-kompatibilis repozitóriumban, AIP-csomagok létrehozása.
Dr. Kalcsó Gyula:
Ne csak útra csomagoljunk! Miért fontos a csomagolás a digitális megőrzésben?
A közelmúltban megjelent az Open Archival Information System (OAIS) referenciamodell magyar szabványváltozata (MSZ 14721). Az utóbbi időben hazánkban is egyre többet hallani a referenciamodell által a hosszú távú digitális megőrzésben ajánlott csomagolási eljárásról, az előadás ennek a lényegét és hasznát kívánja megvilágítani. Kitér arra, hogy az OAIS, ill. az annak nyomán elkészült csomagolási ajánlások (pl. a Library of Congress által ajánlott BagIt vagy az E-Ark projekt által ajánlott csomagok) pontosan milyen tartalmat írnak elő, valamint hogy ezek a tartalmi elemek miért lényegesek a hosszú távú digitális megőrzésben. Megvizsgálja, hogy a kialakult gyakorlatok mely egyéb szabványok és ajánlások használatán alapulnak (METS, PREMIS stb.). Áttekintést ad a rendelkezésre álló kereskedelmi és ingyenes, nyílt forráskódú, csomagkezelésre is alkalmas szoftverekről, amelyek megfelelnek az OAIS által felállított követelményeknek (RODA, Archivematica, Preservica, DSpace, Rosetta, EssArch stb.). Bemutatja, hogy a csomagok hogyan hasznosíthatók a különböző közgyűjteményi (a digitalizált és a born digital megőrzéssel egyaránt kapcsolatos) folyamatokban: milyen szerepet játszanak a gyűjteményezésben, archiválásban, feldolgozásban, szolgáltatásban.
További részek: 2. rész
