NETWORKSHOP 2022 – 2. rész

2022. május 17. 06:00 - nemzetikonyvtar

Az OSZK munkatársai számos előadással, illetve tutoriállal is jelentkeztek az idei, április 20. és 22. között a Debreceni Egyetem Informatikai Karán megtartott rendezvényre.

A Networkshop a felsőoktatás, a köznevelés, a kutatás és a közgyűjtemények legrangosabb hazai számítógép-hálózati és alkalmazási informatikai konferenciája, amelyet több mint három évtizede minden évben megrendeznek, a konferencián az OSZK munkatársai is rendszeresen adnak elő. A nemzeti könyvtár kollégái 2022-ben is több előadást tartanak a rendezvényen, amelynek teljes programja itt látható.

networkshop_1_opti.jpg

Az alábbiakban folytatjuk az előadások absztraktjainak közzétételét, amelyek amolyan rövid híradások a nemzeti könyvtárban folyó munkáról. 


DIGITÁLIS BÖLCSÉSZET


Mihály Eszter:
Mi az a dHUpla? – A Digitális Bölcsészeti Platform bemutatása

A Digitális Bölcsészeti Központ egyik elsődleges feladata egy korszerű online platform fejlesztése a közgyűjteményekben őrzött szöveges források számára, amely egységes kutatói környezetet jelent az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, és más humán tudományok számára. Lehetőséget teremt digitális szövegkorpuszok publikálására, a platformon elérhető tartalmakon nyelvtechnológiai elemzések elvégzésére, adatvizualizációk létrehozására, illetve ún. born digital (digitálisan született) szöveges tartalmak feldolgozására és közzétételére is.
A szolgáltatás biztosítja a más intézményekben fellelhető tudás széles körű újrahasznosítását is a platformmal kapcsolatban álló adatbázisok révén (névterek, bibliográfiai adatbázisok), illetve elősegíti a szakterület nemzetközi integrációját (Europeana).
A dHupla platform hozzáférhetővé teszi a magyar kulturális örökség eddig elérhetetlen rétegét a nemzeti adatvagyon digitalizálásával és gépi feldolgozásra alkalmassá tételével, továbbá a legkorszerűbb módon archiválja azt a hosszútávú megőrzés céljából. A digitális filológiai ajánlásokat is tartalmazó, tudományos projektek tartalmainak publikálására is lehetőséget nyújtó korszerű kutatói és felhasználói felület a közgyűjteményi funkciók átalakulásának 21. századi kihívásaira reagál.

Makkai Tamara Csilla – Varga Emese:
„Ki a fenének kell collstok?” A digitális szöveg rejtett mértékegységei

Hogyan lehet megmutatni egy digitális kiadás mögött álló filológiai kutatás eredményeit? Ezek olyan adatok, amelyek a levélszövegben, kritikai jegyzetekben, sokszor rejtve vannak jelen, csoportosítva és számszerűsítve viszont szignifikáns információval bírnak.
Előadásunkban a Móricz Zsigmond-levelezés digitális kritikai kiadása, illetve Móricz Zsigmond regényeinek elektronikus kiadása alapján gépi eszközökkel készült, további kutatásokra támaszkodó eredményeit prezentáljuk, felvázolva, hogy a gépi támogatással készült adatvizualizációk által milyen új összefüggések válnak láthatóvá a szövegkorpuszokban.
A Móricz kutatás során az író korai szakmai kapcsolatainak feltérképezése és a levelekben említett családtagok azonosítása mindennapi tevékenységünk részévé vált. Hogy ezeket a kapcsolatrendszereket átláthatóbbá tegyük, elkészítettük Móricz családfájának és szakmai kapcsolati hálójának gráf alapú vizualizációját.
Emellett Móricz Zsigmond regényein végeztünk stilometriai elemzést, amely során arra tettünk kísérletet, hogy Móricz Zsigmond regényeit statisztikai alapon elemezzük, és megnézzük azt, hogy felállítható-e egy hozzávetőleges időrend, láthatóvá válnak e eltérések az életműben, megcélozható-e valamiféle korszakolás?
A vizualizációk segítségével más perspektívából tudunk rátekinteni a korpuszunkra, innen továbblépve pedig az írói életműre.

Bobák Barbara – Kasza Péter:
Az MI lehetőségei a kora újkori filológiában: esettanulmány

2020 folyamán Kasza Péter és Petneházi Gábor megtalálták Gian Michele Bruto (latinosan Johannes Michael Brutus) Rerum Ungaricarum librijének húsz könyvből álló kéziratát a trentói Biblioteca Diocesana Vigilianumban. Brutust, a 16. század elismert történetíróját azzal a feladattal bízták meg, hogy folytatva Bonfini munkásságát, írja meg a magyarok történetét Mátyás király halálától (1490) a Szapolyai dinasztia uralmának végéig (1571). Bár a kortörténeti munka, a Rerum Ungaricarum libri elkészült, Báthory haláláig (1586) mégsem jelent meg. A király halála után Brutus Habsburg szolgálatba lépett, és ezt követően élete utolsó éveiben új munkaadói ízlése és kívánalmai szerint megkísérelte átdolgozni már megírt magyar történetét. A csak hiányos kéziratokból ismert, de még így is monumentális latin nyelvű szövegből, éppen a szöveg klasszikus kortörténeti része, az 1552 utáni húsz év története hiányzott. A trentói kézirat jelentősége pont abban áll, hogy a fellelhető kéziratok közül ez az, amelyik a Rerum Ungaricum libri legteljesebb, húsz könyvet felölelő szövegváltozatát tartalmazza. A teljes kézirat birtokában lehetőség nyílik a kritikai kiadás előkészítésére, azonban ez a folyamat rendkívül lassú, ennek egyik oka, hogy a kéziratok átírása időigényes, nagy szakértelmet kívánó folyamat. A mesterséges intelligencia fejlődésének köszönhetően azonban lehetőség nyílik kis mennyiségű tanítóanyag segítségével nagy mennyiségű kézirat automatikus felismertetésére és kereshetővé tételére, amely jelentősen felgyorsíthatja a folyamatot.  Előadásunkban bemutatjuk a digitalizálás folyamatát, illetve összehasonlítjuk a Transkribus szolgáltatás kézírás-felismerésének eredményeit a DigiPhil és a Digitális Kulturális Örökség Laboratórium együttműködésében fejlesztett kézírás-felismerő modell eredményeivel.


Dr. Szűcs Kata Ágnes:
Kéziratos források mediális transzformációinak lehetőségei a közgyűjteményekben
 

A közgyűjteményekben fellelhető kéziratos források digitális szolgáltatása különböző szinteken lehetséges. De mit jelent valójában a kéziratok digitális feldolgozása? A könyvtári rendszer rekordmezőinek kitöltése, a szkennelt kép Transkribusba töltése, a digitális kiadás TEI XML fájljának elkészítése mind felsorakoztatható a feldolgozás koncepciója mögé. Előadásomban bővebben arról lesz szó, hogy milyen változásokon mehet keresztül egy kéziratos forrás, hány médium keretén belül válik értelmezhetővé és szolgáltathathatóvá. Gyakorlati szempontból mutatom be, hogy milyen átalakulást jelent a Transkribus használata egy közgyűjtemény számára. Továbbá ismertetem Digitális Bölcsészeti Központ régi és új projektjeit, azon belül is az automatikus kézírás felismertetés új eredményeit.

BIBLIOGRÁFIA, KATALOGIZÁLÁS, STATISZTIKA

Dancs Szabolcs:
Könyvtárak átalakuló szerepkörben – a bibliográfiai számbavételről szóló 2021-es firenzei konferencia üzenete(i)

A 2021 februárjában Firenzében megrendezett Bibliographic Control in the Digital Ecosystem című nemzetközi konferencia kiemelkedő jelentősége abban mutatkozik meg, hogy a bibliográfiai tevékenység nemzetközi trendjeiről, tendenciáiról azok a szakemberek adtak számot, akik maguk is kezdeményezői, alakítói ezen irányoknak, irányzatoknak. A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros egy egész tematikus számot szentelt annak, hogy összefoglalja a konferencia előadásainak főbb mondandóit. A folyóiratszám összeállításakor többek között abból indultunk ki, hogy a rendezvényen elhangzottak komoly jelentőséggel bírhatnak a könyvtárak feladatainak újragondolása szempontjából, valamint útmutatóként is szolgálhatnak a nemzeti  könyvtárügy céljainak, missziójának megfogalmazásakor.
Az elmúlt évtizedek történései, technikai előrehaladása a könyvtárakat többféle szemszögből, így például információfeldolgozói és -szolgáltatói szerepkörükben is megújulásra készteti. Az információforrások feldolgozásában élen járó könyvtárak hamar felismerték az adatcsere és adat-újrahasznosítás fontosságát, amely a publikációk képtelen arányú megszaporodásával tovább növekedett. A „bibliográfiai ügynökségek” (bibliographic agency) számára a szerepváltozás együtt jár az együttműködésre való nyitottsággal, hiszen képtelenek egyedül megbirkózni a nemzeti kiadványtermés feldolgozásával, főleg, ha azt a kor szellemének megfelelő technológiák és felhasználói elvárások mentén kívánják megvalósítani. Az együttműködés haszna lehet számukra a kiadványtermésre való nagyobb rálátás, míg az együttműködő szervezetek profitálhatnak a metaadatok – könyvtári szaktudás által szavatolt – minőségéből és hitelességéből. A bibliográfiai ügynökségek gondozhatják majd többek között azokat a kontrollált (tulajdon- és köz)névállományokat (nemzeti entitásfájlokat, authority állományokat), amelyek felhasználási lehetőségei messze az intézményi falakon túl mutatnak, és valameddig a mesterséges intelligencia világáig terjednek…

Bódog András:
A nyílt archívumi információs rendszer (OAIS) szabvány honosítása
 

A tartalom- és kulturális ipar egyik legfontosabb kortárs kihívása a hosszú távú megőrzés. Az elmúlt években gyakorlatilag nem igazán beszélhetünk e szférában olyan szakmai konferenciáról, ahol ez a téma nem került volna szóba valamilyen formában. Ezen előadások gyakori visszatérő eleme az OAIS-szabványra való hivatkozás. Előadásomban e szabványt kívánom röviden bemutatni, kitérve honosításának folyamatára és jelentőségére.
A nyílt archívumi információs rendszer, vagyis angol betűszava alapján OAIS, referenciamodellje eredetileg űrkutatási célokat szolgált az ezredforduló tájékán egy NASA vezette nemzetközi szakmai együttműködésben (CCSDS), ám éveken belül alkalmazni kezdték a kultúrkincsek hosszú távú megőrzésével foglalkozó intézmények, így a levéltárak és könyvtárak is. Ezen elterjedtség okán a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) változtatás nélkül átvette a CCSDS 650.0-M-2 standardot, amely innentől megfelel az ISO 14721:2012 nemzetközi szabványnak, és amelynek magyar változata (az Országos Széchényi Könyvtár támogatásával) idén tavasszal jelenik meg MSZ ISO 14721:2022 Űradat- és információközvetítő rendszerek. Nyílt archívumi információs rendszer (OAIS). Referenciamodell címen.
Az OAIS referenciamodellként a hosszú távú megőrzés elméleti kérdéseivel foglalkozik. Ugyan nem fektet le konkrét implementálási iránymutatásokat, ám a modellre épül a legtöbb hosszú távú megőrzésben alkalmazott szoftver és intézményi gyakorlat, beleértve a Magyar Nemzeti Levéltárét és az Országos Széchényi Könyvtár digitalizáló központjáét és webarchívumáét. A nemzetközi szabvány honosításával reményeink szerint egyrészt megtesszük az első lépést a szakterület hazai terminológiájának egységesítése felé, másrészt lehetőséget kínálunk az OAIS-t még nem alkalmazó intézményeknek a referenciamodell megismerésére és jövőbeni implementációjára.

Ilácsa Szabina:
Az RDA-HU munkacsoport munkájának átalakítása 3R projekt tükrében

Nem sokkal azután, hogy az OSZK nyilvánosságra hozta, hogy be kívánja vezetni a Resource Description and Access, azaz Forrásleírás és -hozzáférés (RDA) katalogizálási szabványt, az RDA fejlesztéséért felelős bizottság (RSC) bejelentette, hogy az RDA-t átdolgozzák az újonnan megjelent IFLA Könyvtári referenciamodellnek (IFLA LRM) megfelelően. Ez a projekt az RDA Restructure and Redesign (3R) nevet viselte. A 3R során az addigi katalogizálási szabványt nem csupán az IFLA-LRM-hez igazította az addigi katalogizálási szabványt, hanem műfajilag is átalakította egy adatszótárszerű bibliográfiai keretrendszerré.
Ez a műfaji változás nagyban megváltoztatta azt is, ahogyan az RDA implementálásán dolgozni érdemes. Előadásomban ismertetem azokat a kísérleteket, amiket az új RDA-n végeztem annak érdekében, hogy megállapítsam, hogy az RDA átalakítása miképpen befolyásolja az OSZK vezetésével 2017-ben felállt, intézményközi RDA-HU munkacsoport munkáját. Az előadás a kísérleteken felül tartalmazza még a munkacsoport átdolgozott munkatervét is.

Békésiné Bognár Noémi Erika – Nagy Andor:
Megújuló könyvtári statisztika: az egységes adatstruktúra és a korszerű megjelenítés kialakításának útján

Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében az ország területén működő könyvtárak és könyvtári szolgáltató helyek évről évre értékes adatokkal járulnak hozzá az országos könyvtári statisztikai adatbázishoz. A „Jelentés a könyvtárak tevékenységéről” című OSAP 1442 adatlap változásainak, valamint az adatrögzítésre szolgáló informatikai rendszer fejlesztéseinek következtében az összeállított adattáblák összehasonlíthatósága sokáig rendkívül korlátozott volt, és azok elemzése, értelmezése nehézségbe ütközhetett. Ennek okán a Könyvtári Intézet Kutatási és Elemző Osztály kollégái a 2021-es évben 2015-ig visszamenőlegesen átfogó adattisztítást végeztek, és kialakítottak egy olyan egységes adatstruktúrát, amelynek révén a 2015 és 2020 közötti évek adatai elemi szinten is könnyen összehasonlíthatóvá váltak. A munka eredményeképp, a részletes szakmai, tudományos elemzésekhez elérhetővé váltak Excelben és SPSS-ben is jól kezelhető adatállományok.
Az adatok könnyű és gyors áttekinthetősége érdekében korszerű, adatvizualizációs eszközök segítségével, webes felületen válik megtekinthetővé a Magyarországon működő könyvtári szolgáltatási pontok számának, működésének, szolgáltatásainak és használatának alakulása. Ezenfelül, a Kutatási és Elemző Osztály munkatársai egy új elektronikus kiadványsorozatot indítottak, a Könyvtári trendjelentéseket, amely jelenleg tizenkét tematikus riportból áll, bemutatva az elmúlt években, a hazai könyvtári rendszerben bekövetkezett főbb változásokat.

További részek: 1. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6917827443

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása