Sajtó és nyilvánosság – I. rész

2022. július 07. 06:00 - nemzetikonyvtar

Június első péntekjén tudományos konferenciának adott otthont a nemzeti könyvtár. A tanácskozásról kétrészes blogbejegyzésben számolunk be.

Sajtó és nyilvánosság Magyarországon a hosszú 19. században címmel rendezett konferenciát 2022. június 3-án a nemzeti könyvtárban az MTA–OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport ELKH 19. századi Könyv- és Sajtótörténeti Műhelye és a Magyar Tudományos Akadémia Sajtótörténeti Munkabizottsága. A tudományos tanácskozást második alkalommal rendezték meg Lipták Dorottya emlékére (a 2019-es első konferenciát a koronavírus-járvány miatt csak idén követhette a második).
Rózsa Dávid főigazgató köszöntő beszédében méltatta a 2018-ban elhunyt Lipták Dorottya munkásságát, majd bejelentette, hogy a 2007-ben létrejött és általa vezetett kutatóműhely 2022. július 1-jétől Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport néven folytatja a munkát az Országos Széchényi Könyvtárban. (A 19. századi műhely eddig a Fragmenta Codicum műhellyel együtt alkotta az MTA–OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoportot, ez utóbbi ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport néven működik tovább.)

07_07_sajto_es_nyilvanossag_1_01_opti.jpgRózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Fotó: Visky Ákos László (OSZK)

Ezután a Magyar Tudományos Akadémia Sajtótörténeti Munkabizottsága részéről Császtvay Tünde társelnök köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy az előadások nemcsak széles tematikát ölelnek fel a nyilvánosság témaköréhez kapcsolódva, hanem a nagyszámú előadó számos társintézményt és felsőoktatási intézményt is képvisel a tanácskozáson.

07_07_sajto_es_nyilvanossag_1_02_opti.jpgCsásztvay Tünde, az MTA Sajtótörténeti Munkabizottságának társelnöke. Fotó: Visky Ákos László (OSZK)

A rendezvényen két helyszínen nyolc szekcióban folyt a tudományos munka. Lipták Dorottya szakmai és tudományos hitvallásához híven a szervezők nemcsak a már régebb óta működő kutatókat, hanem a tudományos életbe frissen bekapcsolódó doktoranduszokat is megszólították a felhívásban, akik két szekció keretében mutathatták be kutatásaikat és eddigi eredményeiket.
A szervezők formabontó kezdeményezésként a délelőtti négy szekció munkája után és a délutáni négy tanácskozás előtt kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatóra invitálták a közönséget. A Deák Ágnes és Tamás Ágnes nevével jegyzett és Cieger András közreműködésével összeállított, igényes kivitelű és rendkívül gazdag forrásanyagot feldolgozó kiadvány a kiegyezés idejének sajtópolitikájával foglalkozik. A Sziszifuszok küzdelme. Kormányzat és sajtópolitika Magyarországon 1860–1875 címmel a Kronosz Kiadó gondozásában megjelent impozáns (több mint hatszáz oldalas) kötetet a szerzők mellett Buzinkay Géza professor emeritus mutatta be, a beszélgetést Császtvay Tünde vezette.

A bemutatott kötet tökéletesen illeszkedett a konferencia tematikájához, amely számos tudományterülethez kapcsolódva és rendkívül sokféle szempontot érvényesítve közelített a nyilvánosság kérdésköréhez. A díszterem első két szekciója a sajtó és a politika, illetve a sajtó és a háború tematikáját járta körbe. Az Erdődy Gábor professor emeritus elnökölte szekciót Bárány Zsófia, az OSZK és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársának előadása nyitotta, aki „Ezért könyvtárba mentem” Könyv és könyvtáros a politika és a diplomácia területein a reformkorban címmel a korszak magyar politikai életével kapcsolatos könyv-, illetve könyvtárhasználatról, a könyv diplomáciában betöltött szerepéről beszélt, de szó esett a gyűjteményi dolgozók alkalmanként megfigyelhető közéleti szerepvállalásáról is. A következő előadást Bécsi sajtópolitika az 1848-as forradalmak után címmel Manhercz Orsolya, az ELTE adjunktusa tartotta, aki a forradalmak utáni birodalom és Ferenc József helyzetének stalibizálásáról, a nagynémet egység mint külpolitikai cél megvalósításáról, valamint a mindehhez a sajtóban rejlő lehetőségek kihasználásáról, s egyszersmind a sajtó – lehetőség szerinti – szabályozása, ellenőrzése és irányítása kérdéseiről beszélt. Az első szekció záróelőadását Czinege Szilvia, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa tartotta Apponyi György lapalapító tevékenységéről. Kitért az 1864-ben Bécsben megindított Die Debatte című napilapra, amelyben az egykori kancellár is publikált írói álnéven, valamint a Pozsonyban megjelent Der Katholik, később Das Recht címmel megjelenő lapra, továbbá arra is, hogy Apponyi hogyan jelenítette meg programját a hasábokon, milyen volt fellépésének a fogadtatása és mennyire volt sikeres ezen a fórumon.

A délelőtt második dísztermi szekciója a sajtó és a háború témakörét vizsgálta Hermann Róbert egyetemi tanár vezetésével. Itt az első előadás Nagy-L. Istváné, a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársáé volt, aki A magyar nemesi mozgalom hírlapja a 18. század utolsó évtizedében című expozéjában a Hadi és más nevezetes történetek, később Magyar Hírmondó címen megjelent hírlappal foglalkozott, bemutatva az értelmiségi szerkesztők mögött álló magyar nemesi reformer csoport szerepét is. Döbör András főiskolai docens Az 1830–1831-es lengyel nemzeti felkelés és a lengyel nemzeti identitás tematizálása a reformkori hírlapok híranyagában címmel a „Novemberi felkelés” reformkori megjelenítéséről beszélt az 1830-as évek első felében kiadott magyar hírlapokban (a Jelenkor és melléklapja, a Társalkodó, illetve az Erdélyi Híradó és melléklapja, a Nemzeti Társalkodó lapjain), kitérve arra is, hogy bár statisztikailag a külpolitikai hírekben a legkisebb figyelmet Lengyelország kapta, a tartalomvizsgálat kimutatja, hogy a nemzetközi, elsősorban nyugat-európai és bécsi lapokból vett hírek között nemegyszer található a lengyelek helyzetére, a lengyel emigrációra vonatkozó híradás. A szekció utolsó előadásaként Turbucz Péter, a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára főlevéltárosa a múlt századforduló neves történészének az első világháború idején írt fontosabb tanulmányait és hírlapi publicisztikáit mutatta be Marczali Henrik világháborús írásai címmel.

A délelőtt másik két szekciója a nemzeti könyvtár tanácstermében kapott helyet. A közönség először a Gyáni Gábor kutató professor emeritus vezette Vállalkozók és sajtómunkások című szekció előadásait hallhatta, amelyet Mátay Mónika, az ELTE habilitált egyetemi adjunktusának ismertetése nyitott Egy elfelejtett író-celeb: Nagy Ignác címmel. Az expozéban „az első modern újságíró” személyéről és munkáiról esett szó. A következő előadó, Pető Bálint főiskolai docens egy kalandos életutat mutatott be: Cherrier János nyomdász és lapkiadó élettörténetét és munkásságát, aki a Temesvárhoz közeli Nagyősz településen született, majd bécsi tanulóévei után előbb Nyitrán, azután Léván, Gyöngyösön, Szentesen, rövid ideig a fővárosban és végül Kunszentmiklóson élt és tevékenykedett. A szekció zárásaként A Vasárnapi Ujság és a tudományos ismeretterjesztés című előadásában Rózsafalvi Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetője azt mutatta be, hogy a népszerű családi (enciklopédikus) lap több rovatában is magas színvonalú tudomány-népszerűsítésre és ismeretterjesztésre vállalkozott, amit a különféle tudományterületek neves szakértőinek cikkeivel ért el.

A délelőtt következő, Szívós Erika habilitált egyetemi docens vezette, Múzsák címet viselő szekciója a sajtó és művészetek kapcsolódási pontjai mentén szerveződött. Az előadások sorát Mészáros Zsolt, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusának előadása nyitotta A reformkori divatlapok metszeteinek francia forrásai címmel. A hallgatóság képet kapott a korszak magyar nyelvű divatlapjai szerkesztőinek változatos „képszerző” metódusairól, arról, hogy mi módon szerezték be (és meg) a lapjukban megjelentetett divatképeket. A második előadást a Pannon Egyetem docense, Tóth Benedek tartotta A populáris nyilvánosság egy sajátos diskurzusa, a tárca (feuilleton) a 19. század második felének magyar nyelvű sajtójában címmel, bemutatva a tárca műfaji sajátosságait. Tamás Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi adjunktusa az élclapok világába vezette be a közönséget a Magyar művészek alkotásai élclapok karikatúráin (1890–1910) című expozéjában. A 19–20. század fordulójának népszerű műfajában a magaskultúra részeként számontartott festmények is megjelentek néhány karikaturista – általában aktuális politikai eseményekhez kapcsolódó – átalakításában. A szekció utolsó előadásában Ujvári Hedvig, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense A Gustav Mahler és Magyarország. Gustav Mahler budapesti működésének recepciója a korabeli magyarországi sajtóban, különös tekintettel a Pester Lloydra című előadásában kitért a budapesti és bécsi színházi és zenei életről tájékoztató beszámolókra, és részletesen bemutatta a német nyelvű napilap által közvetített Mahler-képet.

Dede Franciska (Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr3617872007

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása