Június első péntekjén tudományos konferenciának adott otthont a nemzeti könyvtár. A tanácskozásról kétrészes blogbejegyzésben számolunk be.

Sajtó és nyilvánosság Magyarországon a hosszú 19. században címmel rendezett konferenciát 2022. június 3-án a nemzeti könyvtárban az MTA–OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport ELKH 19. századi Könyv- és Sajtótörténeti Műhelye és a Magyar Tudományos Akadémia Sajtótörténeti Munkabizottsága. A tudományos tanácskozást második alkalommal rendezték meg Lipták Dorottya emlékére (a 2019-es első konferenciát a koronavírus-járvány miatt csak idén követhette a második).
Rózsa Dávid főigazgató köszöntő beszédében méltatta a 2018-ban elhunyt Lipták Dorottya munkásságát, majd bejelentette, hogy a 2007-ben létrejött és általa vezetett kutatóműhely 2022. július 1-jétől Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport néven folytatja a munkát az Országos Széchényi Könyvtárban. (A 19. századi műhely eddig a Fragmenta Codicum műhellyel együtt alkotta az MTA–OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoportot, ez utóbbi ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport néven működik tovább.)

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Fotó: Visky Ákos László (OSZK)

Ezután a Magyar Tudományos Akadémia Sajtótörténeti Munkabizottsága részéről Császtvay Tünde társelnök köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy az előadások nemcsak széles tematikát ölelnek fel a nyilvánosság témaköréhez kapcsolódva, hanem a nagyszámú előadó számos társintézményt és felsőoktatási intézményt is képvisel a tanácskozáson.

Császtvay Tünde, az MTA Sajtótörténeti Munkabizottságának társelnöke. Fotó: Visky Ákos László (OSZK)

A rendezvényen két helyszínen nyolc szekcióban folyt a tudományos munka. Lipták Dorottya szakmai és tudományos hitvallásához híven a szervezők nemcsak a már régebb óta működő kutatókat, hanem a tudományos életbe frissen bekapcsolódó doktoranduszokat is megszólították a felhívásban, akik két szekció keretében mutathatták be kutatásaikat és eddigi eredményeiket.
A szervezők formabontó kezdeményezésként a délelőtti négy szekció munkája után és a délutáni négy tanácskozás előtt kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatóra invitálták a közönséget. A Deák Ágnes és Tamás Ágnes nevével jegyzett és Cieger András közreműködésével összeállított, igényes kivitelű és rendkívül gazdag forrásanyagot feldolgozó kiadvány a kiegyezés idejének sajtópolitikájával foglalkozik. A Sziszifuszok küzdelme. Kormányzat és sajtópolitika Magyarországon 1860–1875 címmel a Kronosz Kiadó gondozásában megjelent impozáns (több mint hatszáz oldalas) kötetet a szerzők mellett Buzinkay Géza professor emeritus mutatta be, a beszélgetést Császtvay Tünde vezette.

A bemutatott kötet tökéletesen illeszkedett a konferencia tematikájához, amely számos tudományterülethez kapcsolódva és rendkívül sokféle szempontot érvényesítve közelített a nyilvánosság kérdésköréhez. A díszterem első két szekciója a sajtó és a politika, illetve a sajtó és a háború tematikáját járta körbe. Az Erdődy Gábor professor emeritus elnökölte szekciót Bárány Zsófia, az OSZK és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársának előadása nyitotta, aki „Ezért könyvtárba mentem” – Könyv és könyvtáros a politika és a diplomácia területein a reformkorban címmel a korszak magyar politikai életével kapcsolatos könyv-, illetve könyvtárhasználatról, a könyv diplomáciában betöltött szerepéről beszélt, de szó esett a gyűjteményi dolgozók alkalmanként megfigyelhető közéleti szerepvállalásáról is. A következő előadást Bécsi sajtópolitika az 1848-as forradalmak után címmel Manhercz Orsolya, az ELTE adjunktusa tartotta, aki a forradalmak utáni birodalom és Ferenc József helyzetének stalibizálásáról, a nagynémet egység mint külpolitikai cél megvalósításáról, valamint a mindehhez a sajtóban rejlő lehetőségek kihasználásáról, s egyszersmind a sajtó – lehetőség szerinti – szabályozása, ellenőrzése és irányítása kérdéseiről beszélt. Az első szekció záróelőadását Czinege Szilvia, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa tartotta Apponyi György lapalapító tevékenységéről. Kitért az 1864-ben Bécsben megindított Die Debatte című napilapra, amelyben az egykori kancellár is publikált írói álnéven, valamint a Pozsonyban megjelent Der Katholik, később Das Recht címmel megjelenő lapra, továbbá arra is, hogy Apponyi hogyan jelenítette meg programját a hasábokon, milyen volt fellépésének a fogadtatása és mennyire volt sikeres ezen a fórumon.

A délelőtt második dísztermi szekciója a sajtó és a háború témakörét vizsgálta Hermann Róbert egyetemi tanár vezetésével. Itt az első előadás Nagy-L. Istváné, a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársáé volt, aki A magyar nemesi mozgalom hírlapja a 18. század utolsó évtizedében című expozéjában a Hadi és más nevezetes történetek, később Magyar Hírmondó címen megjelent hírlappal foglalkozott, bemutatva az értelmiségi szerkesztők mögött álló magyar nemesi reformer csoport szerepét is. Döbör András főiskolai docens Az 1830–1831-es lengyel nemzeti felkelés és a lengyel nemzeti identitás tematizálása a reformkori hírlapok híranyagában címmel a „Novemberi felkelés” reformkori megjelenítéséről beszélt az 1830-as évek első felében kiadott magyar hírlapokban (a Jelenkor és melléklapja, a Társalkodó, illetve az Erdélyi Híradó és melléklapja, a Nemzeti Társalkodó lapjain), kitérve arra is, hogy bár statisztikailag a külpolitikai hírekben a legkisebb figyelmet Lengyelország kapta, a tartalomvizsgálat kimutatja, hogy a nemzetközi, elsősorban nyugat-európai és bécsi lapokból vett hírek között nemegyszer található a lengyelek helyzetére, a lengyel emigrációra vonatkozó híradás. A szekció utolsó előadásaként Turbucz Péter, a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára főlevéltárosa a múlt századforduló neves történészének az első világháború idején írt fontosabb tanulmányait és hírlapi publicisztikáit mutatta be Marczali Henrik világháborús írásai címmel.

A délelőtt másik két szekciója a nemzeti könyvtár tanácstermében kapott helyet. A közönség először a Gyáni Gábor kutató professor emeritus vezette Vállalkozók és sajtómunkások című szekció előadásait hallhatta, amelyet Mátay Mónika, az ELTE habilitált egyetemi adjunktusának ismertetése nyitott Egy elfelejtett író-celeb: Nagy Ignác címmel. Az expozéban „az első modern újságíró” személyéről és munkáiról esett szó. A következő előadó, Pető Bálint főiskolai docens egy kalandos életutat mutatott be: Cherrier János nyomdász és lapkiadó élettörténetét és munkásságát, aki a Temesvárhoz közeli Nagyősz településen született, majd bécsi tanulóévei után előbb Nyitrán, azután Léván, Gyöngyösön, Szentesen, rövid ideig a fővárosban és végül Kunszentmiklóson élt és tevékenykedett. A szekció zárásaként A Vasárnapi Ujság és a tudományos ismeretterjesztés című előadásában Rózsafalvi Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetője azt mutatta be, hogy a népszerű családi (enciklopédikus) lap több rovatában is magas színvonalú tudomány-népszerűsítésre és ismeretterjesztésre vállalkozott, amit a különféle tudományterületek neves szakértőinek cikkeivel ért el.

A délelőtt következő, Szívós Erika habilitált egyetemi docens vezette, Múzsák címet viselő szekciója a sajtó és művészetek kapcsolódási pontjai mentén szerveződött. Az előadások sorát Mészáros Zsolt, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusának előadása nyitotta A reformkori divatlapok metszeteinek francia forrásai címmel. A hallgatóság képet kapott a korszak magyar nyelvű divatlapjai szerkesztőinek változatos „képszerző” metódusairól, arról, hogy mi módon szerezték be (és meg) a lapjukban megjelentetett divatképeket. A második előadást a Pannon Egyetem docense, Tóth Benedek tartotta A populáris nyilvánosság egy sajátos diskurzusa, a tárca (feuilleton) a 19. század második felének magyar nyelvű sajtójában címmel, bemutatva a tárca műfaji sajátosságait. Tamás Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi adjunktusa az élclapok világába vezette be a közönséget a Magyar művészek alkotásai élclapok karikatúráin (1890–1910) című expozéjában. A 19–20. század fordulójának népszerű műfajában a magaskultúra részeként számontartott festmények is megjelentek néhány karikaturista – általában aktuális politikai eseményekhez kapcsolódó – átalakításában. A szekció utolsó előadásában Ujvári Hedvig, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense A Gustav Mahler és Magyarország. Gustav Mahler budapesti működésének recepciója a korabeli magyarországi sajtóban, különös tekintettel a Pester Lloydra című előadásában kitért a budapesti és bécsi színházi és zenei életről tájékoztató beszámolókra, és részletesen bemutatta a német nyelvű napilap által közvetített Mahler-képet.

Dede Franciska (Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport)