Az olvasás nemcsak mint örömszerző tevékenység fontos az életünkben (Olvasni jó! Olvasni öröm! – halljuk a nagyszüleink, szüleink intését), hanem azért is, mert az az egészségünkre is jól hat. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy az olvasás a mindennapi egészség fenntartásában, az életminőség megőrzésében és javításában is szerepet játszik. Az olvasás ugyanis nemcsak információátvétel, nemcsak egy történetben való elmerülés. Az olvasással töltött idő során lezajló agyi folyamatok közvetlen hatással vannak fizikai jólétünkre, érzelmi és lelki egészségünkre is. A rendszeres olvasás egyes vizsgálatok szerint évekkel meg tudja hosszabbítani az emberek életét, mert az olvasás ellazít, flow-állapotba hoz, oldja a stresszt és megnyugtat.
Az olvasás az agy számos területére van hatással. Forrás: Canva.com
A gyermekkorban bővülő szókincs pozitívan hat a gyermeki fantáziára, a kifejezőképességre, a nyelvhasználatra, a szövegértésre, az ismeretek logikus rendszerezésére. Később az olvasás és az egészség kapcsolatában a memóriafejlesztés kerül előtérbe. Egyes kutatások szerint a rendszeresen olvasók körében lényegesen csökken a demencia kialakulásának kockázata. Egy amerikai egyetemistákkal végzett kutatás során a jóga, a humor és az olvasás stresszcsökkentő hatásait vizsgálták és megállapították, hogy napi 30 perc olvasás már jelentős mértékben csökkenti a vérnyomást, és segít rendezni a szívritmust. Az emberek többsége ugyanakkor időhiányra hivatkozva nem vesz kezébe könyvet. Láthatjuk azonban, hogy a pozitív hatás eléréséhez nem kell hosszú órákat a könyvolvasással tölteni. Az ehhez szükséges időt meglelhetjük a napi közlekedésben, ebédszünetben, lefekvés előtt. Utóbbi különösen ajánlott, mert az elalvás előtti olvasás kapcsolatban áll az alvás minőségével. Ugyanis átvezet bennünket a pörgős napból a lecsendesedett, egyenletes, nyugodt légzésű alvásba.
Egyedül, de mégis közös élménnyel. Forrás: Freepik.com
Az olvasás remek közös időtöltés is lehet, azaz az olvasás során a barátainkról, családtagjainkról sem kell lemondanunk. Felolvashatunk szeretteinknek, és így együtt lehet a család. Az idősebb gyerekekkel akár már olyan könyveket is választhatunk, amelyeket maga a szülő is élvezettel olvas. Ha csatlakozunk egy könyvklubhoz, akkor új barátokra is lelhetünk. A másokkal megbeszélt művek segítenek az olvasottak még jobb megértésében, bővítik tudásunkat. Az olvasás a depresszió ellen is igazán jól bevethető. A mentális betegséggel küzdők lelki állapotára ugyanis nagyon jó hatással van a felolvasás. Az irodalomterápia felnőttek és gyermekek esetében is alkalmazható. A helyesen alkalmazott meseterápia segíthet a gyermek számára feldolgozni eseményeket. De segít abban is, hogy ne csak egy nézőpontból tudjuk értelmezni a dolgokat, hanem a másik fél szempontjaiból is. A mesék alternatívákat, választható jövőképet nyújtanak a gyermek különböző gondolataira, érzéseire és reakcióira. Egy jó könyv vagy vers a felnőttek esetében is megoldást kínál azokban az élethelyzetekben, amikor nem vagyunk képesek egy másik perspektívából szemlélni életünk történéseit, amikor problémánk megoldása érdekében társat szeretnénk találni hasonló sorsú emberekkel.
Kreativitás és olvasás. Forrás: Freepik.com
Tudnunk kell, hogy az igazán sikeres emberek saját bevallásuk szerint minden nap szánnak időt elcsendesedésre és olvasásra, a lelki és fizikai egészség megőrzésének erre az igazán kellemes elfoglaltságban eltölthető gyakorlatára. Olvasni jó, olvasni öröm! A témában készített szemletanulmány elérhető a Könyvtári Intézet honlapján.
„Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, az agykéreg működésének nemzetközi hírű kutatója csapatával együtt sokat tett a tanulási és memóriafolyamatokban szerepet játszó idegsejthálózatok működésének megismeréséért. Egy vele készült interjúban (Szilágyi M. (2021). Az agykutató muzsikája (1. és 2. rész) az olvasásnak és a mindennapi katarzisnak a tanulásban és az egyéni fejlődésben betöltött szerepéről beszélt. Szerinte belső világunk fejlesztéséhez és a hatékony tanuláshoz arra van szükségünk, hogy érzelmek és motivációk társuljanak az agyunkba jutott információkhoz. A gyorsan habzsolt ismeretek, melyekhez agyunk idő híján nem tud érzelmi töltést társítani, kihullanak a rostán. Ezért fontos az olvasás, „ami pont olyan lassú tempóban viszi be az ember agyába az információkat, hogy közben bőségesen van idő arra, hogy ezt különböző más belső információkkal is társítsuk.” Fontos kötőerő a katarzis, melyet a művészetek, a zene, az irodalom adhat meg – főleg akkor, ha nem csak passzív befogadói, hanem aktív művelői is vagyunk. Ezért kellene tehát sokat olvasni, színdarabokat játszani, énekelni, zenélni, hogy megnyitott érzelmeink segítségével értelmünket is fejleszthessük – vallja a híres magyar neurobiológus.”
Az olvasás hatása az egészségre című szemletanulmány. A Biró Bettina által szerkesztett kép forrása: Canva.com
Forrás:
Fehér Miklós (Könyvtári Intézet)
