„Az élet legegyszerűbb igaz élményei közé tartozik az, amikor kávé kortyolgatása közben az asztalra feltett lábbal kifelé merengünk az ablakon.”

2022. szeptember 30. 06:00 - nemzetikonyvtar

A kávé, a kávézás világnapja

A statisztikák szerint a víz után a kávé a leggyakrabban fogyasztott ital a világon, így nem csoda, hogy a kávénak is van világnapja. A hagyomány Japánból indult még a ’80-as években. 2014-ben a Nemzetközi Kávé Társaság október 1-jét választotta a kávéivás világnapjának, de ez a dátum nem lett általános, az egyes országokban más-más napot választottak. Hazánkban 2009 óta emlékezünk meg egyik kedvenc italunkról, azóta szeptember 29-én „ünnepeljük” a kávét.

1_pkg_1967_126_opti.jpgKávét szakboltból, babkávét szakboltból. Grafikus: Deák György. Jelzet: PKG.1967/126. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A kávé, mint minden élvezeti cikk, mindig is a reklámok egyik fontos témája volt. Manapság ezt is elsősorban a tévében, az interneten reklámozzák, régebben rengeteg különböző kávét hirdető plakát volt látható az utcákon. A Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár Plakáttárában őrzött plakátokból válogatva mutatjuk be a kávét, történetét és néhány érdekességet vele kapcsolatban. (A szöveg és a kép között nem minden esetben van összefüggés.)

2_pkg_1929_142_opti.jpgMaraba kanalas pörköltkávé. Grafikus: Körner József. Jelzet: PKG.1929/142 – Térkép- Plakát- és Kisnyomtatványtár

A kávé eredetéről több legenda is él. Az egyik monda szerint egy etiópiai pásztorfiúnak tűnt fel, hogy ha kecskéi egy bizonyos bokor bogyóit legelik, egész éjjel ébren maradnak. A fiú elvitte a bogyókat a közeli kopt kolostor szerzeteseinek, és elmesélte megfigyelését. A szerzetesek főzetet készítettek belőle, kipróbálták, és érezték élénkítő hatását, ezért különösen az éjszakai szertartások, hosszú imaórák előtt ittak a főzetből. Nem biztos, hogy valóban így bukkantak rá a kávé jótékony hatására, de az biztos, hogy Afrikából ered, és török közvetítéssel érkezett Európába. A keleti eredetre mind a kávék elnevezésében (pl. Orient), mind a plakátok ábrázolásain sokszor utalnak. Ilyen például a Meinl kávé jelképe, a piros fezt viselő mór fiú is.

Julius Meinl, aki 1862-ben nyitotta meg első kávéüzletét Bécsben, nagyon gyorsan terjeszkedni kezdett a Monarchia egész területén, hazánkban 1900-ban nyitotta meg első boltját. Abban az időben még otthon pörkölték a kávéfogyasztók a zöld színű kávészemeket. Meinl jött rá arra, hogy a kávé valódi aromáját a pörkölés határozza meg, és olyan pörkölési eljárást fejlesztett ki, amellyel a legjobbat tudták kihozni a kávészemekből. Üzleteiben pörkölt kávét is árusított, ami, annak ellenére, hogy nem volt olcsó, nagy sikert aratott. 1924-ben Joseph Binder grafikus alkotta meg a kis mórt vörös fezzel, amely a Meinl kávé jelképévé vált.

Visszatérve a kezdetekhez: Magyarország területén a 150 éves török megszállás idején ismerték meg a kávét, de csak Buda visszafoglalása után terjedt el és lett ismert és kedvelt országszerte. Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című művében írja le először magyarul a kávé szót: „Egymás közt sok dologról beszélgetének. Káuét kicsin finchából hörpölgetének…” Érdekesség, hogy Törökországban a 16. századig a nőknek a házasság megszüntetéséhez törvényes indok volt, ha a férj nem tudott reggel friss kávét felszolgálni.

8_pkg_1926_271_opti.jpgAz Orient kávépótlék tiszta cikóriagyökérből készül. Grafikus: Kebely. Jelzet: PKG.1926/271. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Napóleon által 1806-ban létrehozott kontinentális blokád miatt a 19. század elején nehéz volt Európában kávébabhoz jutni, így terjedtek el a kávéhelyettesítők, és szerepük akkor is megmaradt, amikor a zárlat már nem akadályozta a kávéval való kereskedést. Árpából, cikóriából, búzából, kukoricából, malátából és répafélékből is készítettek és készítenek kávépótlékokat. Ezek a termékek azért is voltak jelentősek, mert sokkal olcsóbban lehetett megvásárolni, mint a valódi kávébabból készült kávét.

Magyarországon a pótkávé fogyasztásának elterjedése a Franck Rt-nek köszönhető. A céget Franck Henrik 1827-ben alapította, és 1882-ben telepedtek meg hazánkban. Védjegyük, a kávédaráló, a 19–20. század fordulóján alakult ki, azóta szerepel a gyár különböző termékeit reklámozó plakátokon is

Leghíresebb termékeik közé tartozik a Franck cikóriakávé és a Kathreiner Kneipp malátakávé. A grafikai plakátoknál szokatlan módszert is alkalmaztak a reklám érdekében: a hátoldalukat is felhasználták, szöveggel is ráerősítve a kép mondandójára. A nagymamát és unokáját ábrázoló plakát hátoldalán egyszerű kis történet magyarázza el a képen látható jelenetet, míg a nagypapát és unokáját ábrázoló plakát hátoldalán a pótkávé jó hatásainak „tudományos” igazolását olvashatjuk.

Az egyik legérdekesebb és legkülönösebb pótkávé a fügekávé Ausztriából került hazánkba a 19. és 20. század fordulóján. A fügét hosszú időn keresztül, különböző eljárásokkal kiszárították, majd megpörkölték. A teljesen kiszáradt, kemény gyümölcsöt ezután porrá törték és így csomagolták. Önmagában is fogyasztható, de a hagyományos kávéhoz keverve is használják.

Időben már közelebb van hozzánk az Omnia kávé (omnia latinult „minden”-t jelent), amely 1968 májusában jelent meg az üzletek polcain. Addig kávét kizárólag a Magyar Édesipar forgalmazott. Az Omnia az addig az Édesipar termékeit csomagoló cég, az Élelmiszer- és Vegyicikkeket Csomagoló Vállalat (ÉVCSV) saját pörkölésű kávéja volt, ami abban az időben szenzációnak számított. Feketéje nem lesz gyönge: OMNIA a kávék gyöngye! – így szólt az italt reklámozó szlogen. Ekkor dobta piacra az Édesipar az Amigo kávét, és verseny kezdődött a két termék között, ami abban a korban még szokatlannak számított. 1975-ben az Omnia kávé volt a legnagyobb mennyiségben eladott kávé Magyarországon. A rendszerváltást követően a Douwe Egberts Zrt-hez került, és a mai napig megvásárolható kávémárka.

Bár a kávéházaknak nagy szerepe volt a minőségi kávéfogyasztás történetében, és ma is szeretünk kávézókba járni, a 20. század második felétől az emberek többsége otthon készített kávét fogyaszt. Ebben nagy szerepe van az ún. kotyogós kávéfőzőnek, amely a 20. század elejéről származó olasz találmány, és még ma is szinte minden háztartásban megtalálható. A kotyogóssal otthon is olyan a kávé, mint a bárokban szólt a reklámszöveg.

25_pkg_1957_294_opti.jpg

A jó kávé titka: Karaván kávéfőző. Grafikus: Sinka Mátyás. Jelzet: PKG.1957/294. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az emberek idővel felismerték, hogy nagyobb nyomás alatt erősebb ízű kávét nyernek, és elkezdtek megoldást keresni, a minél erősebb kávé készítésére. Olaszországban fejlesztették ki az elmúlt évszázadban az egyre jobb kávéfőzőgépeket, amelyek az erős feketét, az eszpresszót készítik. A valódi olasz eszpresszókávé tulajdonképpen koncentrált kávékivonat, kb. 7-8 gramm finomra őrölt kávéból készítik, nagyjából 30 ml vizet eresztenek rá, és nagy nyomás alatt préselik. Modern eszpresszó kávénak nevezik azt a kávét, amelynek az elkészítési technikája megegyezik az olasszal, de más a kávé és a víz aránya. És miért eszpresszó? Természetesen olasz eredetű ez a szó, de két lehetséges magyarázat is van. Az egyik szerint olaszul az espresso szó gyorsat jelent – ez utal a kávé gyors elkészítésének lehetőségére; a másik magyarázat szerint pedig a pressare szóból ered, amelynek jelentése nyom, présel, ami a kávé elkészítési módjára utal. Az viszont biztos, hogy ebből az olasz kifejezésből alakult ki a másik jelentése: az a vendéglátóipari helyiség, ahol kávét (is) ihatunk.

26_pkg_1925_307_opti.jpgA Spolarich kávéház szenzációja: az espresso kávé. Grafikus: Köpeczi Bócz István. Jelzet: PKG.1925/307. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A kávénak nagyon sok jótékony hatást tulajdonítanak, de – mint arra az utolsó bemutatott plakátunk is felhívja a figyelmet – tévhit az, hogy alkoholfogyasztás után a kávé kijózanít! Csökkenti ugyan a koffein a fáradtságot, és ezáltal azt az illúziót keltheti, hogy nem is ittunk annyit, hogy például vezetéskor is urai vagyunk a helyzetnek, de ez nem igaz! A ’70-es években plakátsorozat készült, mely a közlekedés során előforduló lehetséges balesetveszélyeket mutatta be, és több más mellett erre a tévedésre is felhívta a figyelmet.


27_pkg_1977_1114_opti.jpgA kávé nem menti meg a jogosítványt. Grafikus: Bokros. Jelzet: PKG.1977/1114. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A címben szereplő idézet szerzője Kenneth Kamler.

Kopcsay Ágnes (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr4417940590

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása