„Szemedből egy sugár ha fájdalminkra száll...”

2022. október 08. 10:17 - nemzetikonyvtar

Szűz Mária, Magyarország Nagyasszonya

Magyarország és a magyar nemzet saját Mária-ünnepe. Szent István, Magyarország első királya és apostola 1038. augusztus 15-én Szűz Máriának tett országfelajánlásán alapszik. A szeplőtlen Szűzanya Magyarország patrónájaként való tisztelete a középkortól a 19. századig a felajánlás napjához, Nagyboldogasszony ünnepéhez (augusztus 15.) kötődött. XIII. Leó pápa (1878–1903) Vaszary Kolos hercegprímás kérésére a magyar millennium évében, 1896-ban október második vasárnapjára engedélyezte az ünnepet. 1914-ben került át október 8-ra. Hogy ünneplése már Szent István király felajánlása után hagyománnyá vált, arról az elpusztult, lebontott esztergomi Szent Adalbert-székesegyház nyugati díszkapuja, a Porta Speciosa homlokzati freskója tanúskodik, amelyről Klimó György esztergomi kanonok (1741–1751), később pécsi püspök készíttetett egy festményt dokumentálási célból. Ez a kép jelenleg az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban látható. Az ábrázolás a Hartvik-legenda rövid megemlékezésén alapszik:

„Ezeket mondván, kezeit és szemét az égre emelvén, így kiáltott föl: Mennyországnak Királynéja, világ dicsőséges megújítója, a te imádságaidba ajánlom az Anyaszentegyházat a püspökökkel és a papsággal egyetemben, az országot elöljáróival és népével, akiknek végső búcsút mondván, a te kezedbe ajánlom lelkemet.”

Vita S. Stephani Regis Auctore Carthuito aut Carthuitio episcopo, Cap. V., initio. In. Pinius, Joannes et al. (red.): Acta Sanctorum Septembris, Tom. I., Antverpiae, Apud Bernardum Albertum vander Plassche, 1746, 572. (Saját fordítás, Cs. E. A.)

Antonio Bonfini így idézi fel ezt a mozzanatot, szintén csak néhány szóban:

„Végezetül bőséges könnyhullatással kezét az égre emelvén, a székesegyházakat a teljes papi közösséggel együtt, ugyanígy országát és saját lelkét a szentséges és mindenkor szűz Istenszülő, a magyarok egyetlen Nagyasszonya és Úrnője pártfogásába ajánlotta, nagy buzgósággal.”

Antonio Bonfini: Rerum Hungaricarum decades quinque, Budae, Typis Leopoldi Francisci Landerer, [1770], 144. Decadis II. Liber I. (Saját fordítás, Cs. E. A.) – Törzsgyűjtemény

1_kep_2.jpg

Szent István fölajánlja koronáját és országát Szűz Máriának. Kromolitográfia, 20. sz. eleje – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, Szentképgyűjtemény

Harsányi Lajos így rajzolta meg ezt a történelmi pillanatot Szent Istvánról szóló regényében:

„A király csakugyan nagyon beteg volt. A bazilikába nem tudott átmenni az ünnepi misére. De a palota kápolnájába átvezettette magát. Királyi díszbe öltözött és fejére tette a szent koronát. Az egész misét végig térdelte. A királyi udvar minden pillanatban attól félt, hogy összeesik és ott hal meg a kápolnában. A király azonban keményen tartotta magát. A mise felajánlásakor minden segítség nélkül fölkelt helyéről és az oltár elé ment. Az oltár fölött Szűz Mária görög képe csillogott vertezüst keretben.
Ijedten nézte mindenki, mit akar a király az oltár előtt. Ő pedig levette fejéről a szent koronát és térdenállva magasra emelte.
– Boldogasszony Mária! – imádkozta hangosan. – Tekints le e szent koronára! Tekints le virágos kertedre, szép Magyarországra! Tekints le halódó, öreg szolgádra, aki rettegve néz a jövőbe elhomályosuló szemével! Népéért retteg, melyet szent fiad aklába terelt. Ragadozó farkasoktól félti, azért hozzád esedezik. Vigyázz rá, Nagyboldogasszony! Légy te a királya! Fogadd el szent koronáját! Tedd a fejedre! Ott lesz biztos helyen! Mint egykor Jehova a választott népet, válassz te is minket és köss szövetséget velünk! Legyen tied ez a szép ország, Mária országa! Testamentumban hagyom neked. Akárki éljen földjén, szaracén vagy zsidó, mind a te országodban lakik és a te szemed őrködik fölötte! Legyen a te hűbéred az ország! Üdvözlégy, Nagyboldogasszony, Magyarország királya!
A király a szent koronát az oltárra tette.”

Harsányi Lajos: A nem porladó kezű király. Szent István életregénye, Budapest, Szent István-Társulat, 1933, 224–225. – Törzsgyűjtemény

2_kep_6.jpg

Gottfried Bernhard Göz (1708–1774): Szűz Mária megkoronázása. Rézmetszet – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, Szentképgyűjtemény

Szinte biztos, hogy nem egészen így történt a dolog, vagyis a szent király nem váratlanul lépett oda az oltárhoz, hanem előre megbeszélte ezt a szentmise celebránsaival. Így, ha nem is minden jelenlévő, de a zászlósurak és a király bizalmasai minden bizonnyal tudták már előre, hogy mi fog történni ezen a szentmisén. Ám egy regényben szükség van némi feszültségre, kell, hogy legyenek a cselekményben tenzív és detenzív szakaszok. Ez indokolta, hogy a regényíró így alakította a történetet, amit nem róhatunk fel neki hibaként.

Szent István országfelajánlásának lehetséges érvei, szempontjai

Werbőczy István Szent Korona-tanához is minden bizonnyal a Szent István-i országfelajánlás hagyománya adott leginkább történeti alapot, hiszen ebben jelenik meg először az a gondolat, hogy a magyar szent korona egy közjogi fogalom, magát az országot jelképezi. (Tripartitum Pars I. Titulus 3. §. 6.) Szent István, halála közeledtét érezvén, aggódott újonnan alapított országa jövőjéért, hiszen fia, a trónörökös Szent Imre herceg is elhalt fiatalon, 1031. szeptember 2-án. Minden oka megvolt az aggodalomra, amint azt a néhány évvel később, 1045–46-ban lezajlott Vata-féle pogánylázadás igazolta. Ezért keresett az elárvuló ország számára hathatós pártfogót. Ki lehetett volna pedig hatalmasabb pártfogó, mint Szűz Mária, a mennyország és az angyalok királynéja? Aquinói Szent Tamás azt tanítja, hogy a fölséges Isten mindennél teremthetett volna többet, nagyobbat, szebbet, mint amit alkotott. Több planétát, több és szebb csillagot, több és hatalmasabb angyalt, a földet is alkothatta volna sokkal nagyobbra és ékesebbre. Három dolog van azonban, amelyeknél nagyobbat nem alkothatott az igaz Isten: első a Krisztus embersége, hiszen az ember Krisztus dicsőséges föltámadása és mennybemenetele után mindörökre része lett a Szentháromságnak. Második a mennyei boldogság, amely az üdvözültek számára készíttetett, hiszen ez az Isten színe látását, az Isten javaiban való közvetlen részesedést jelenti. A harmadik Szűz Mária, aki Isten Anyjául volt kiválasztva öröktől fogva, és aki dicsőséges mennybevétele után szent Fia által megkoronáztatott és az angyali karok fölé helyeztetett. (Summa Theologiae pars I. quaestio 25. articulus 6.) Hatalma nem olyan jellegű, mint a földi uralkodóké, akik a hatalmat tulajdonképpen az alájuk rendelt seregeknek, karhatalmi erőknek köszönhetik, hanem belső, inherens jellegű, vagyis ő egymaga erősebb, hatalmasabb, mint az ég összes angyala együttvéve.

3_kep_4.jpgFranz Leopold Schnittner (1703–1761): Regina Patrona Ungariae. Nagyszombat, 1750 k. –Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, Szentképgyűjtemény

Ebből a gondolatból következik a második szempont, amelynek figyelembevételével Szent István Szűz Máriát választotta Magyarország pártfogójául. A szeplőtlen Szűzanya került arra a helyre a mennyben, amely a teremtés kezdetén a legfényesebb angyalnak, Lucifernek volt kijelölve. Lucifer a bukott angyalokkal, az ördögökkel együtt ezért gyűlöli őt és iszonyodik tőle. A Szűzanyának nagyon hathatós taumaturgikus (gonoszűző, ördögűző) ereje van. Az ördögűzések során a pap által mondott szertartásszövegek (conjuratiók) a Szentháromság, a Boldogságos Szűz Mária és a szentek invokációjával kezdődnek. Szűz Mária szent nevét az ördögök nem merik és nem is képesek kiejteni. (Fr. Zacharias: Complementum artis exorcisticae, Mediolani, Apud Ioannem Baptistam Bidellium, 1618, 42. Doctrina octava. De Qualitatibus Exorcistae, et de necessarijs in Coniuratione. Gabriele Amorth: Egy ördögűző tapasztalata, Budapesz, Ecclesia, 1994, 112.)  A harmadik szempont pedig, a középkori nemesi-rendi közgondolkodás szerint az volt, hogy az ország pártfogója minél előkelőbb származású legyen. Mária ennek a szempontnak is tökéletesen megfelel, hiszen a szenthagyomány szerint az ő szülei, Szent Anna és Szent Joakim egyaránt Júda törzséből, Dávid házából származnak. Így tehát a Szűzanya egy ősi, szent királyi család sarja. (Pseudo-Matthaei Evangelium, Caput I. In. Tischendorf, Constantinus de (red.): Evangelia apocrypha, Lipsiae, Hermann Mendelssohn, 1876, 54–55.)

Patrona Hungariae-ábrázolások a régi magyar pénzeken

Közkeletű formája volt a Szűzanya tiszteletének Magyarország védőasszonyaként a régi Magyarországon, hogy a királyok gyakran verették a Boldogasszony képét a pénzérmék egyik oldalára. Már az Árpád-korban is létezett ez a gyakorlat: a Patrona Hungariae képe ott látható például I. és II. Béla aranypénzein. Mátyás királytól kezdve pedig egészen 1849-ig a pénzeken a Magyarok Nagyasszonya, Mennyek királynéja ábrázolás igen gyakori. Mátyás király dukátjának egyik oldalán a koronás Szűzanya képe látható, karján a glóriás kisdeddel, a körfelirat hozzá: Patrona Regni Hungariae. II. Ulászló aranypénzén trónon ül, I. Ferdinánd és III. Károly pénzén pedig az ország pajzsán ül a Szűzanya. Báthory István és II. Rákóczi György ezüstpénzén a félholdat, a változékonyság szimbólumát tapossa, II. Mátyás, I. Lipót és II. Rákóczi Ferenc, valamint Mária Terézia pénzein a napba öltözött asszony képében jelenik meg Magyarország pátrónája. A körfelirat ehhez az ábrázoláshoz általában szintén Patrona Regni Hungariae. Olyannyira mélyen gyökerező volt ez a hagyomány, hogy még a protestáns erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor is máriás pénzérméket veretett. Pázmány Péter is azt írja a „Bóldog Aszszony méltóságárúl és tiszta fogantatásárúl” szóló prédikációjában, hogy:

„a’ mái napig kőltő pénzünkön a’ Bóldog Aszszony képe körűl ama szokott bötűkkel, Patrona Hungariae, Magyar-ország Aszszonyának vallyuk a’ Szent Szűzet”.

Pázmány Péter: A’ Romai Anya-szent-egy-ház szokásából minden vasárnapokra ... Predikátziók, Nagy-Szombatban, a’ Jesus Társasága Academiai Collegiumának Bötűivel, 1768, 1254. – Törzsgyűjtemény

4_kep_5.jpgJohann Nepomuk Schauff (1757–1827): Patrona Regni Hungariae. Rézmetszet, Pozsony, 18. sz. vége – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, Szentképgyűjtemény

Hazafias énekköltészet a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére

A katolikus énekköltészetnek ez az ága a ránk maradt szövegekből kiindulva nem túl régi keletű. A legkorábbi ilyen hazafias Mária-ének a Boldogasszony Anyánk kezdetű, amelynek első szövegváltozata Szoszna Demeter György kéziratos énekeskönyvében maradt ránk, ez a kézirat pedig 1714–15-ben keletkezett. Az ének ma is ismert, csak refrénjében különböző szövegváltozata pedig a Pannonhalmi Könyvtárban őrzött, valószínűleg Sopronban, 1750–1780 között nyomtatott 8 lapból álló énekfüzetben található meg legkorábban, a 3. lapon. Ebből idézzük az első öt versszakot:

„Bóldog Aszszony Anyánk, régi nagy Pátronánk,
Nagy inségben lévén, így szóllít meg Hazánk:
Magyar Országról, Pannoniáról
ne felejtkezzél-el szegény Magyarokról. 

Óh Atya Istennek kedves szép leánya
Kristusnak szent Annya, Szent Lélek Mátkája,
Magyar Országról, s’ a’ t.

Nyisd-meg az egeket sok kiáltásinkra
Anyai palástod forditsd óltalmunkra:
Magyar Országról, s’ a’ t. 

Kegyes szemeiddel tekéntsd meg népedet
Segéld-meg áldásra Magyar nemzetedet
Magyar Országról, s’ a’ t.

Sírnak és zokognak árváknak szívei
Hazánk pusztulásán özvegyek lelkei,
Magyar Országról, s’ a’ t.” 

Gacs B. Emilián: Szoszna Demeter György kéziratos énekeskönyve (1714–15.), Pannonhalma, 1938, 55, 61. – Törzsgyűjtemény

5_kep_3.jpg

Szűz Mária, Magyarország királynéja, könyörögj érettünk! Kromolitográfia. In. Jósvay Gábor (szerk.): Lelki gyöngyök. Ima- és énekeskönyv, Budapest, Szent István-Társulat, 1913–. – Törzsgyűjtemény

A 19. században ennek az énekköltészeti iránynak talán legjellegzetesebb képviselője Kapossy György volt (1836–1912). Kinek első szent királyunk felajánlott minket kezdetű éneke valóságos planctus (siralomének), amelyből négy szakaszt idézünk:

„Körülvette országunkat a nyomor és ínség,
Bánatunkat újra kezdjük, noha vége nincs még;
Pusztulunk s ha nem segítesz, mi semmivé leszünk.
Magyarország Nagyasszonya, könyörögj, könyörögj érettünk! 

A te kerted ez az ország, mely betegen hervad,
Boldogsága virágait fonnyasztja minden nap;
Kopár földje csak úgy ázik, ha mi könnyet ejtünk.
Magyarország Nagyasszonya, könyörögj, könyörögj érettünk! 

Mily boldog volt ez az ország, míg tenéked szolgált,
Míg szerelmed ékesíté, mint virág az oltárt.
Most pusztulunk, fogyunk, veszünk, mert téged feledtünk.
Magyarország Nagyasszonya, könyörögj, könyörögj érettünk! 

Őseink jó erkölcsei veszendőbe vannak,
Szelet vetünk és kezeink zivatart aratnak;
Lábunk alatt fekete sír, mennydörgés felettünk:
Magyarország Nagyasszonya, könyörögj, könyörögj érettünk!” 

Kapossy György: Kinek első szent királyunk felajánlott minket. Részlet. In. Jósvay Gábor (szerk.): Lelki gyöngyök. Ima- és énekeskönyv, Budapest, Szent István-Társulat, 1913–, 281. – Törzsgyűjtemény

Végezetül pedig Simon Jukundián (1813–1894) erdélyi ferences szerzetes Hozzád fohászkodunk, áldott Védasszonyunk kezdetű éneke első két szakaszát idézzük fel, amely a katolikus és ortodox Mária-tisztelet alapeszméjét állítja elénk: Per Mariam ad Jesum (Máriával Jézushoz).

„Hozzád fohászkodunk, áldott Védasszonyunk,
Boldogságos Szent Szűz, kegyes Anyánk!
Enyhítni gyermekid fájó keserveit,
Üdvöd honából, ó, tekints le ránk!
Szemedből egy sugár ha fájdalminkra száll,
Megszűnnek dúlt keblünk gyötrelmei:
Anyánk, siess értünk könyörgeni! 

Ó, Anyánk, Tégedet, ki értünk szenvedett,
Megváltónk, Szent Fiad, adott nekünk.
Hogy éltünk útjain ha ránk rohan a kín,
Öledben a vésztől mentek legyünk.
S nekünk így, akikért keresztfán onta vért,
Üdvöt teremjenek gyötrelmei:
Anyánk, siess értünk könyörgeni!”

Csobán Endre Attila (Régi Nyomtatványok Tára)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr7617949436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása