Ami egy kiállításból kimaradt…

2022. november 09. 06:00 - nemzetikonyvtar

A Magyar márkák – magyar plakátok című kiállítás margójára

Ez év júniusában nyílt és október végén zárt a Magyar márkák – magyar plakátok című tárlat. Mint a kiállítás kurátora, a plakátokat, egyéb tárgyakat, dokumentumokat én válogattam. Ez a válogatás, a kiállítás koncepciójának, tartalmának kialakítása sok-sok döntést követelt, nem beszélve arról, hogy a tervezés közben a helyszín is megváltozott. Mely márkákat mutassuk be? Sok márkát és mindhez egy-egy plakátot, vagy kevesebb márkát, de több plakátot állítsunk ki? Hogyan válasszuk ki az 50–100 plakátból azt a 9 darabot, ami elfér a rendelkezésünkre álló helyen? Természetesen az is követelmény volt, hogy sokféle alkotótól, sokféle korból, sok különböző stílust mutassanak be a kiállított plakátok. És még számtalan fontos és kevésbé jelentős feltétel határozta meg azt, hogy végül mit láthattak az érdeklődők a kiállításon. Az alábbiakban néhány olyan plakátot szeretnék bemutatni, amit ilyen-olyan ok miatt nem állítottunk ki.
A Stühmer-plakátok esetében kb. 50 dokumentumból válogathattunk. A Zizi cukorkát hirdető plakátból kettőt is találtunk, amely Lonkay Antal alkotása, és így természetesen nagyon hasonló stílusú. Mindkettőn gyerekek szerepelnek, az egyiken egy kislány írja fel a táblára a Zizi előnyeit, a másikon három gyerek fut egy kutyus után, aki valószínűleg szintén Zizi-rajongó, és elcsórta a cukroszacskót a gyerekek elől. Sok töprengés után az alábbi plakát maradt ki a kiállításból.
1_pkg_1947_279_opti.jpg

Zizi. Grafikus: Lonkay Antal (1904–?). Jelzet: PKG.1947/279. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Drehernél szintén kb. 50 plakátból kellett választani. Sokáig versenyben volt, de végül kimaradt az alábbi romantikus, tavaszi környezetben megjelenő, kevésbé ismert reklámplakát.

2_pkg_1929_113_dreher_opti.jpgDreher Bak sör. Grafikus: Feiks Jenő (1878–1939). Jelzet: PKG.1929/113. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az Orion esetében annak ellenére, hogy több mint 70 plakát állt a rendelkezésemre, könnyebb volt a választás. Az 1945 előtti plakátok nagy része nagyon jó plakát, de a háború utáni szocialista plakátok többsége nem képvisel jelentős művészi értéket, mai szemmel inkább érdekesek, a korra jellemzőek. Például az alábbi plakátról is hiányzik a jó plakát legtöbb ismérve. Sem az ötletesség, a tömörítés, a jelképekben való grafikai megfogalmazás, az egyszerűsítés, a figyelemfelkeltő színek, formák, sem a magyar plakátra oly jellemző humor nem fedezhető fel rajta. Mindössze a rövid szöveg elvárásának felel meg.

3_pkg_1950_342_opti.jpgJó rádió: öröm a háznál. Jelzet. PKG.1951/342. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az IBUSZ esetében volt egyrészt a legkönnyebb dolgom, hiszen 200 plakátból válogathattam, de egyben ez volt a legnehezebb is, hiszen 200 plakátból kellett kiválasztani mindössze 9 darabot. Toncz Tibor készített az ’50-es évek elején egy sorozatot, amelyben az IBUSZ különböző szolgáltatásait hirdette, kedves, ötletes, tarka, vonzó grafikai ábrázolással. Ezekből valóban nehéz volt a választás, úgyhogy örülök neki, hogy most a kiállításon látható mellett egy újabbat is bemutathatok.

4_ibusz_pkg_1951_a88_opti.jpgVasút-, hajó-, repülő-, autóbusz-, hálókocsijegy pályudvari áron, elővételben: IBUSZ. Grafikus: Toncz Tibor (1905-1979). Jelzet: PKG.1951/A/88. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Nem szerepelt a kiállításon a Modiano márka, és a nagyon híres Modiano plakátok, melyek magas művészi értéket képviselnek, de mivel alapvetőleg nem magyar márkáról szólt a kiállítás, kimaradtak, itt viszont be tudok mutatni egyet a sok közül. A cég szokatlan megoldást választott a cigarettapapírt reklámozó plakátokkal kapcsolatban. Sem egyfajta cégarculatot nem fogalmaztak meg, sem egy művészhez nem ragaszkodtak. Az alkotók szabad kezet kaptak, aminek az eredményeképpen sok alkotó, sokféle stílust képviselő, merész, modern plakátjai hirdették a cigarettapapírt. A bemutatott darab a két világháború közti korszakra jellemző ábrázolás, hiszen szinte minden árucikk reklámozásánál előfordulnak ebben az időben magyaros motívumok.

5_pkg_1934_163_opti.jpgModiano. Grafikus: Pekáry István (1905–1981). Jelzet: PKG.1934/163. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A kiállítás egyik nagy vesztese, amiért kurátorként legjobban fájt a szívem, a Tungsram volt. Tungsram plakátunk több mint 100 van, és rengeteg ötlettel rajzolták meg a grafikusok a villanykörtéket és a Tungsram egyéb termékeit. Az ember nem is gondolná, hogy egy ilyen viszonylag egyszerű tárgyat mennyire érdekesen lehet megjeleníteni. Egyrészt a villanykörte sajátos alakját, másrészt a fény „ábrázolását” felhasználva is különböző ötletes módokon oldották meg ezt. Az alábbi plakáton a háromféle villanykörte három testőrként jelenik meg a plakáton.

6_pkg_1952_472_a_opti.jpgTungsram Krypton. Jelzet: PKG.1952/472. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Érdekes, hogy bár a Pick szalámi világszerte az egyik legismertebb hungaricum, de grafikai plakát viszonylag kevés van gyűjteményünkben, ezért nem is került be ez a márka a kiállításba. A ’80-as, ’90-es években viszont szinte minden esztendőben adtak ki plakátnaptárt, mely a Szegedi Szalámigyárat és termékeit hirdette. Ezek többsége már nem grafikai plakát, hanem fotóplakát, mint az alábbi 1989-es naptár is, amelyen egy fiatal nő kínálja tálcán a gyár termékeit.

7_pkg_1989_45_opti.jpgJó étvágyat! 1989. Pick. Jelzet: PKG.1989/45. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Nem szerepelt a Caola sem a kiállításon, de a kedves történet miatt ebből az összeállításból nem maradhat ki. Baeder Hermann 1918-ban alapította a Baeder Illatszer Rt-t. Nem sokkal később született meg a még ma is jól csengő új márkanév, a Caola. Hogy honnan ered? A gyártulajdonos kislányát Karolának hívták, de nem tudta helyesen kiejteni a saját nevét, így egyre csak azt hajtogatta: „kaola, kaola”. A büszke apa pedig erről nevezte el egyik termékcsaládját.

8_pkg_1960_534_opti.jpgCaola púderkrém a modern nő kozmetikája: Grafikus: Lengyel Sándor. Jelzet: PKG.1960/534. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Egyik munkatársam javasolta, hogy a márkák között szerepeljen a Csepel is, elsősorban mint motorkerékpárgyár. A gyárról azonban nem találtunk plakátot, viszont van néhány a Pannónia motorkerékpárról. Ebből a típusból 1954 és 1975 között 12 félét fejlesztettek, elődje a Csepel 250 típusú motorkerékpár volt. A gyűjtők körében minden Pannónia motorkerékpár becses darab.

9_pkg_1959_394_opti.jpg

Pannonia de Luxe 250. Jelzet: PKG.1959/394. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Vannak olyan márkák, amelyekről meglepően sok plakát készült, és ma már nem is értjük, miért volt ez akkora jelentőségű, hogy ilyen nagy reklámot igényelt. Ilyen például a gumi cipősarok. Manapság már egyre kevesebb cipész dolgozik, az elhasználódott cipőket többnyire nem javíttatjuk, hanem kidobjuk. Régen sokkal gyakoribb volt a cipők sarkalása, talpalása. Több cipősarokmárka is ismert volt, de a legismertebb talán a Pálma cipősarok, amiről több plakátunk is van. Ez is kimaradt a kiállításból, hiszen ma már nem hirdetnek ilyesmit, de itt örömmel mutatok a számtalan plakátból egyet, mely ötletességével, modern ábrázolásával lepi meg mai nézőjét.

10_pkg_1927_130_opti.jpgPalma. Grafikus: Penta. Jelzet: PKG.1927/130. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Szintén kiment már a divatból az ún. svájcisapka. Az ilyen jellegű sapkát csak hazánkban nevezik így, mivel eredetileg a baszkok viseltek ilyet, és onnan terjedt el, így másutt baszk sapkaként emlegetik. Már a 15. századtól kezdve viseltek hasonló fejfedőt, majd a 20. század ’30-as éveiben újra divattá vált, és még ma is hordják, bár népszerűsége csökkent, kétségtelenül nem ez a legújabb divat. Sok országban egyébként fegyveres testületek egyenruhájának a része. Magyarországon a gyártását Hódmezővásárhelyen kezdte meg a Kokron József és Fiai Kötszövöttárugyár. A Nor-Coc márkanéven futó terméknek nagy sikere volt, több nyugat-európai országba is exportálták. A gyártás az 1960-as évekig folytatódott, a HÓDIKÖT néven ismert Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárban.

11_pkg_1932_0023_opti.jpgFiuknak-lányoknak játékhoz és iskolába: Nor-coc svájci sapka. Grafikus: Vágó Rezső. Jelzet: PKG.1932/23. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

S végül a szerencsejátékok közül a Lottó. Bevallom, a kiállítás előkészítése során fel sem merült bennem, különben sem klasszikus magyar márka, hiszen nemzetközi az elnevezése, a világon mindenütt játszanak hasonló szerencsejátékokat. Szembesültem vele azonban, hogy sok és jobbnál-jobb plakátunk van ebben a témában. Ezért a lottó számsorsjáték indulásakor megjelent plakáttal fejezem be a „kiállításból kimaradt” grafikai plakátok bemutatását. A szerencsejáték első sorsolása 1957. március 7-én volt, ennek idén volt 65 éve. Ez alkalomból tavasszal kiállítást rendeztek a Városházán, melyet Orosz István grafikusművész nyitott meg. Az ő szavaiból idézek:

A lottóplakátok nemcsak tartalmi, hanem stiláris erjedést is hoztak. A szocreál kor gyakran izzadságszagú naturalizmusát, pátoszos heroizmusát, könnyed, karikaturisztikus nyomtatványok írták fölül. Ott volt bennük a háború előtti modernizmus, és már a kortárs nyugati képzőművészet frissebb szelleme is. Káldor mellett több jeles grafikust is sikerült megnyerni – úgy hírlik, meg is fizetni, hogy tervezzenek lottóplakátot, amelyeknek zöme az akkoriban Budapesten oly népszerű A/4-es méretű villamosplakát volt. Pál György, Fejes Gyula, Tamási Zoltán mellett, sőt előtt a Macskássy testvérek nevét kell kiemelni. Már a Magyar Királyi Osztálysorsjáték helyére lépő Újjáépítési Állami Sorsjáték plakátjain feltűnt a szignójuk, s ők tervezték az 1947-ben induló Totó focilabdafejű kabalaemberkéjét is. Hogy melyikük, az az aláírt Macskássy névből ugyan nem derül ki, de gyaníthatóan az idősebb fivér, János plakátolt többet, Gyulát ugyanis mint a magyar állami rajzfilmgyártás megteremtőjét egy másik művészeti ág is lefoglalta. János találmánya Lottó Ottó, a számkockás sárga ingben, süvegére tűzött lóherével szerencsemalacon nyargaló kiskondás, aki, nézzék csak meg, nem öregszik. Ki hinné, hogy már hatvanöt éves. Szerencsés születésnapot, öcskös!”

Orosz István: 65 éves a Lottó. In: Országút. Művészet, tudomány, közélet, 2022. március 8.

12_pkg_1957_102_opti.jpgIndul a Lottó számsorsjáték. Grafikus: Macskássy Gyula (1912–1971). Jelzet: PKG.1957/102. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Kopcsay Ágnes (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr3217963352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása