Könyvtárunk 2022. november 25-én rendezvénysorozattal ünnepli alapításának 220. évfordulóját. Ennek részeként ajánljuk a Kultúra, tudomány, innováció – 220 éve a nemzet szolgálatában című 2022. november 28-i konferenciánkat, amelyen a könyvtár munkatársainak és partnerkutatóinak tudományos előadásai hangoznak el A két helyszínen hat szekcióban a legkülönfélébb témákat érintik az előadók a Mátyás korabeli asztrológiától az Apponyi-kastélyon és kincsein keresztül a Petőfi-hagyatékig és Féner Tamás életművéig. A részletes program itt olvasható.
Hatrészes sorozatunkban hat napon keresztül ismertetjük az egyes szekciók előadásait.
9.20–10.55. OSZK V. emelet, 516. terem. Elnök: Nagy Andor
Adatvizualizáció Széchényi Ferenc kapcsolati hálójáról
9.20–9.40
Makkai Tamara Csilla, Szűcs Kata Ágnes, Varga Emese: Széchényi Ferenc a kapcsolatok hálójában
Az Országos Széchényi Könyvtár alapítása 220. évfordulójának alkalmából készült el Széchényi Ferenc kapcsolatainak vizualizációja, melynek alapját levelezésének részgyűjteménye képezi. Széchényi Ferenc levélben tájékoztatta a korabeli tudós nemesség tagjait egy Nemzeti Könyvtár alapításáról és tudatosan gyűjtötte össze és őrizte meg a neves kortársaktól érkező válaszleveleket. Ez a mintegy hétszáz korabeli autográf írás ma is megtalálható az OSZK Kézirattárában. A Digitális Bölcsészeti Központ kiemelt projektjeként, interaktív vizualizációt készítettünk a címzettek köréről és levelezésük körülményeiről. Az ábra bemutatja mindazon személyeket és intézményeket, akiket Széchényi Ferenc a katalógus köteteivel megajándékozott. Ezek az adatok már önmagukban is azt szemléltetik, hogy a könyvtáralapítás gondolatához komoly előkészületek, tervek és tudatos kommunikációs tevékenység társult. Az adatvizualizáció Széchényi kapcsolatait újszerű megvilágításba helyezi: az adatok vizualizációja rámutat rejtett összefüggésekre, kiemeli egy adathalmaz sajátosságait, amelyek egyéb formában láthatatlanok maradnának. Előadásunkban beszélünk a kihívásokról, amelyek elé az adatkorpusz nagysága és sokszínűsége állított, illetve arról, hogy hogyan sikerült megmutatni a címzettek változatosságát és a levelek nyelvi sokféleségét.
dHUpla szerkesztőségi környezet – Digitális Bölcsészeti Központ
9.40-10.00
Mihály Eszter és Micsik András: Szerkesztőségi környezet fejlesztése digitális szövegkiadásokhoz
A Digitális Bölcsészeti Központ által fejlesztett új platform, a dHUpla (Digital Humanities Platform – dhupla.hu) elsősorban digitális szövegkiadások publikálására jött létre. Ennek hátterében a szövegkorpuszok előállításához egy teljes szerkesztőségi rendszer kialakítására volt szükség, amely egyrészt felhasználóbarát módon teszi lehetővé a szerkesztést, másrészt funkcióival támogatja a szövegek jelölőnyelvi kódolását, meghatározott szabályok szerint való gépi validálását, külső adatbázisokkal való összekapcsolását, mesterséges intelligencia-alapú műveletek elvégzését (pl. automatikus névfelismerés), valamint különböző automatizált műveletek beépítését (pl. konverziók, metaadatkinyerés). Az ún. framework segítségével a manuálisan és a gép által végezhető részfolyamatok „kéz a kézben” járnak, mindig kiegészítve egymást, megteremtve ezzel egy minőségi, a digitális közeg adta lehetőségeket kiaknázó szövegkiadási módszert.
A Katalist levelezőlista e-mailjeinek alapadatai az ePADD szoftverben
10.00–10.20
Kalcsó Gyula: Az első magyar nyelvű gyűjteményi e-mail-archívum (A Katalist hosszú távú megőrzése)
A born digital objektumok között az e-mail a hosszú távú megőrzés szempontjából az egyik legnagyobb kihívás. Nemzetközi szinten már vannak tapasztalatok akár nagyobb méretű levelezés archiválásával, Magyarországon azonban a (köz)gyűjteményi szintű gyakorlat kialakítása még várat magára. Az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központja a nemzetközi jó gyakorlatok és eredmények implementálása érdekében a Katalist levelezőlista 2022 augusztusáig terjedő teljes anyagának a gyűjteményi archiválásával egy olyan pilotprojektet indított, amely mintául szolgálhat további e-mail-archiválási feladatokban. Az eljárás lényege, hogy az OAIS-szabványnak megfelelő ún. AIP-csomagba csomagoljuk a teljes archívumot, amelyben a szabványos EML mellett más, a hosszú távú megőrzésre alkalmas formátumok, valamint az e-mailekből kibontott csatolmányok a BagIt csomagformátum előírásainak megfelelően szerepelnek, az e-mailek esetében gyűjteményi szempontból lényeges metaadataikkal együtt.
Vörösmarty Mihály: Zalán futása. Részlet dallamhangsúlyokkal
10.20-10.40
Deák-Sárosi László: Dallamhangsúly és háromszólamúság a magyar versben
A verses ritmika legnagyobb kihívása az, hogy mintegy két évszázada az énekelt vers műfajából kivált, önállósult, és szinte egyeduralkodóvá vált a szövegvers, ami már nem tudta összebékíteni az értelmi és a pusztán metrikai hangsúlyokat. A megoldás a dallamhangsúly-elmélet, amelyet Deák-Sárosi László, az OSZK munkatársa fejlesztett tovább, és a nyomatékok rendszerét, a hangerőt és a dallamemelkedőt (magasabb ejtés) kiegészítette a dallamereszkedővel (mélyebb ejtéssel). Az újítás a költői mesterség teljes újragondolásához vezetett, ami a szerzőnek A háromszólamú vers című verstani monográfiájában és a hozzá tartozó Példatárban lesz olvasható, összesen több mint száz teljes vers vagy hosszabb versrészlet metrikai elemzésével. A kiadványokat a Magyar Napló Kiadó jelenteti meg a közeljövőben, a hangzó Példatárat az Országos Széchényi Könyvtárral való partneri együttműködésben.
Főigazgatói Kabinet, szerk.
A sorozat további részei: Első rész; Második rész; Harmadik rész; Ötödik rész; Hatodik rész
