Bibliothecae Abba[tis] Zirczensi. Első rész

2023. február 01. 06:00 - nemzetikonyvtar

Varázslatos karakterek

A főcím a zirci apátsági könyvtár ex librisére utal, amit 1795-ben alkottak meg. A gyűjtemény 70 éve, 1953 óta működik az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében. Az évforduló tiszteletére indítottuk azt a sorozatot, amelyben minden hónapban bemutatunk egy-egy értékes dokumentumot az intézmény állományából. De nemcsak bemutatjuk, hanem ki is állítjuk ezeket Zircen. Így, ha a bejegyzés alapján kedvet kapnak rá, eredetiben is megtekinthetik e dokumentumokat.

1_kep_opti_19.jpgAlphabeta et characteres…, Frankfurt am Main, [Johannes Theodor de Bry et Johannes Israel de Bry], 1596. A fektetett negyedrét formátum nem gyakori a régi könyvek világában – A Zirci Apátság Műemlékkönyvtára

A műemlékkönyvtári pletyka szerint egy sarokba dobva találták meg ezt a jelentéktelennek tűnő, fektetett negyedrét könyvecskét. Az enyhén koszolódott pergamenkötésen két régi jelzet, pár sor elhalványult írás (Alphabeta …) van. Ahol átlátszik a pergamen, megállapítható, hogy a kötéstáblához korabeli kéziratot használtak. Belelapozva azonban megszűnik a világ körülöttünk, elkezdődik egy utazás a pompásan kivitelezett rézmetszetek, ábécék, kezdőbetűk, rébuszok világába. 
A rézmetszetes címlapon a címmezőt két alak övezi, balról Kadmosz, aki a legenda szerint megtanította Théra szigetének lakóit az írásra, és jobbról Ábrahám, akit a káld írás megalkotójának tartott a hagyomány. Felül a Szentírásra utaló kőtábla, alul pedig Bábel tornya látható. A címmezőben pedig:

„Alphabeta et characteres, iam inde a creato mundo ad nostra vsq. tempora; apud omnes omnino nationes usurpati; ex variis autoribus accurate deprompti. Artificiose et eleganter in aere efficti, et recens foras dati, per Jo. Theodorum et Jo. Israelem De Bry, fratres germanos, cives Francfordien. Francfordii, Anno M D XCVI., [Johannes Theodor de Bry et Johannes Israel de Bry], in 4° [20x15,5 cm]”

„Ábécék és karakterek, a világ teremtésétől folyvást a mi időnkig, amiket az összes nemzetnél használnak, gondosan merítve különféle tekintélyes személyektől. Gyakorlottan és elegánsan ércbe metszve, és nemrég a nyilvánosság elé tárva Jo. Theodor és Jo. Israel de Bry, német testvérek, frankfurti polgárok által. Frankfurtban, 1596. évben.”

A de Bry család a 16-17. század jelentős rézmetszői és kiadói voltak. Theodor de Bry (1528–1598) a németalföldi Liège városában született, gazdag protestáns családban. Az ötvös és rézmetsző hívatást édesapjától tanulta. Biztosabbnak látta a jövőt a protestantizmus felé forduló Strasbourgban, mint a katolikus Liège-ben, így 1570-ben áttette oda a székhelyét. Itt együtt dolgozott Ètienne Delaune francia metszővel, aki döntő hatással volt művészi látásmódjára, a groteszkről alkotott elképzelésére. 1588-ban költözött a Majna parti Frankfurtba, ahol fiaival, Johann Theodorral (1561–1623) és Johann Israellel (1565–1609) rézmetsző műhelyt és kereskedést, valamint kiadót alapított. Kezdetben részben szöveg nélküli rézmetszetgyűjteményeket adott ki, például Jean Jacques Boissard emblémás (Emblematum liber, 1593.) és a tudósok portréit bemutató (Icones virorum illustrium, 1597.) könyvét. Fő művéhez 1586 és 1588 között londoni kutatómunkáján gyűjtött anyagot, Amerikát érintő expedíciókról jelentéseket és illusztrációkat. Ezt 1590-ben kezdte megjelentetni, Thomas Hairot tudósításaira, valamint a helyszínen rajzolt vázlatokról készült metszett képekre alapozva (Wunderbarliche, doch warhafftige Erklärung von der Gelegenheit und Sitten der Wilden in Virginia…). Ebből aztán egy 25 részes sorozat kerekedett, amit fiai fejeztek be, akik apjuk halála előtt saját vállalkozást alapítottak. Johann Theodor 1609-ben – vallási okok miatt – a céget Oppenheimbe telepítette át, ahol olyan fontos rózsakeresztes szerzők – mint például Robert Fludd vagy Michael Maier – műveit adta ki. Érdekesség, hogy mindkét szerző munkái megtalálhatók Zircen de Bry kiadásában. Johann Theodor csak 1619-ben tért vissza Frankfurtba, ahol haláláig dolgozott. Meg kell említeni, hogy Oppenheimben kapcsolatba került Szenczi Molnár Alberttel is, aki kétszer töltött hosszabb időt a városban. És Oppenheimben csatlakozott a családhoz az akkor már neves rézmetsző, Matthäus Merian, aki de Bry lányát, Maria Magdalenát vette feleségül, majd apósa halála után ő vitte tovább a vállalkozást. De ez már egy másik történet…

2_kep_opti_20.jpg

Alphabeta et characteres…, Frankfurt am Main, [Johannes Theodor de Bry et Johannes Israel de Bry], 1596. A mű kötéstáblájának verzója és címlapja – A Zirci Apátság Műemlékkönyvtára

Ahogy a címből látszik, a könyvet még együtt adta ki a két testvér Frankfurtban. A címlap mellett, a kötéstábla belső verzóját egy ex libris ékesíti. Benne két címer, „Cornum [Cor Unum] Et Anima Una” (Egy szív, egy lélek, ApCsel 4, 32) jelmondattal. Bár nincs név rajta, de a címerek alapján azonosíthatók voltak a tulajdonosok: Michael Rötenbeck (1568–1623) nürnbergi orvos, botanikus és fizikus, és felesége, Anna Ammon. Rötenbeck két kéziratával vonja magára a figyelmet, ugyanis összegyűjtötte a nürnbergi templomokban található sírfeliratokat. Ez magyarázhatja a könyv megvásárlását, talán hasznosítani tudta a munkája folyamán az ábrázolt karaktereket. De igazi hírnevet nagybátyjával, Lazarus Rötinggel, az autodidakta festővel közösen jelzett munka hozott számára. 1615-ből egy Theatrum Naturae című kéziratos műről van szó. Ebben állat- és növényfestmények és természeti témájú tanulmányok vannak. A képeket Röting, a tanulmányokat Rötenbeck készítette. A könyv nagy érdeklődésre tart számot a zoológusok körében, mert a festmények elsősorban Nürnberg és a környéke faunáját ábrázolják, számos állatillusztrációt, különösen madarakat mutat be részletesen, valamint fantáziadús mitikus lények és egzotikus állatok keverednek a német területről származó kacsákkal, pintyekkel és baglyokkal. Az ex libris felett pedig egy kézírásos bejegyzés olvasható: Andreae Nagy. 1765. Gyakori név, de valószínűleg arról a győri mérnökről és rézmetszőről lehet szó, aki Tomka Szászky János Magyarország térképét újra metszette és magyar helynevekkel Bécsben kinyomtatta. A térképből pedig két példányt a Ráday családnak adott. A feltevésemet egyrészt erősíti, hogy egy rézmetszőről van szó, akit nagyon is érdekelhet a de Bry testvérek kiadványa. Másrészt még egy könyv van a bibliotékánkban Nagy András bejegyzésével, egy német nyelvű bányászati monográfia, Anleitung zur Markscheidekust nach ihren Anfangsgründen und Ausübungen kürtzlich entworfen címmel (Dresden, 1749, Georg Conrad Walther). Ez utal Nagy András mérnöki érdeklődésére.
A címlap után következő ajánlás II. Fülöp Lajos hanau-münzenbergi grófnak szól, ennek első oldalán a gróf köralakba foglalt monogramját az Iustitia és Veritas (Igazságosság és Igazság) között ábrázolták, a másodikon egy verset olvashatunk a grófhoz.
A következő hét oldalon a de Bry testvérek bevezetőjét olvashatjuk az írás történetéről. Ebben értekeznek arról, hogy az írást, a betűket a legnagyobb ajándéknak tartják, a tudományok és a művészetek alapvető fontosságú eszközének. Mítoszokat és legendákat idéznek fel, miszerint az első írás a káld (kháld, kháldeus) vagy az asszír volt. Az ókorból pedig hét írásfajtát különböztetnek meg: a hébert, a görögöt, a latint, a szírt, a káldot, az egyiptomit és a gétát. Az írásokat aztán sok más nép is átvette, sokszor rontottak rajtuk, ahogy a gótok és a longobárdok „megbecstelenítették” a latint. Megállapítják, hogy a nyelvek is eltűnnek, mint például az etruszk, amely megtalálható ókori feliratokon, de megérteni már nem tudják. Kiderül, a testvérek követik a legújabb eseményeket, mert tudnak arról, hogy a mexikói őslakók ismerik az írást, könyveik elkészítéséhez pedig fák leveleit préselték, majd varrták össze. Ilyen könyveket küldött Hernán Cortés, a hírhedt konkvisztádor Spanyolországba.
A bevezető írás után 34 rézmetszetes ábécétáblán káld, szír, héber, kopt, arab, szamaritánus, görög, illír, valamint horvát, örmény és római betűk (karakterek), továbbá más nemzeti betűtípusok – német, flamand, francia és egyéb – változatai láthatók, ezek több különböző variációkban, a nagy- és kisbetűket is felvonultatva mutatják be az írásstílusokat.

Ezt követi 12 tábla 24 gyönyörűen kidolgozott manierista kezdőbetűvel a de Bry testvérektől, pompásan díszítve oroszlánokkal, lovakkal, egyszarvúakkal, kutyákkal, majmokkal, macskákkal, pávákkal, pulykákkal, pelikánokkal, baglyokkal stb. A betűk körül ábrázolt élőlények latin elnevezése az adott betűvel kezdődik.

5_kep_opti_12.jpgGyönyörűen kivitelezett manierista kezdőbetűk. Alphabeta et characteres…, Frankfurt am Main, [Johannes Theodor de Bry et Johannes Israel de Bry], 1596. – A Zirci Apátság Műemlékkönyvtára

A következő oldalon Tommaso Fazello (1498–1570), palermói dominikánus szerzetes által a Baych-torony (a ma is látható Porta dei Patitelli fölé magasodott egykor) falán talált régi feliratot bemutató illusztráció van. Ezt korábban káld nyelvűnek tartották (a metszet felirata is ezt jelzi), amely szerint a helyet Ézsau népesítette be káldokkal, damaszkusziakkal és föníciaiakkal. A tornyot azóta lebontották, de a felirat megmaradt, és a későbbi kutatók a szöveget a Hidzsra utáni negyedik századból származó Korán versként (38. szutra) azonosították.
A befejező rész a mű talán leghíresebb ábrázolásával kezdődik, amely egy vagy két tornász különböző pozícióiból kialakított ábécé. Némelyik elég pikáns ábrázolás lett. Utána a de Bry család különböző tagjainak monogramjait felvonultató oldal, majd két képrejtvényekkel (rébuszokkal) nehezített négysoros verset tartalmazó oldal következik.

6_kep_opti_12.jpgA híres humán ábécé. Alphabeta et characteres…, Frankfurt am Main, [Johannes Theodor de Bry et Johannes Israel de Bry], 1596. – A Zirci Apátság Műemlékkönyvtára

A kötet érdekessége, hogy a C1 oldal verzójára beragasztották Jacques Granthomme metszetét, ami egy arab ábécét mutat be, annyival több, mint a de Bry testvérek ábécéi, hogy itt a latin átírásukat is megadták. A nyomatot Jean-Baptiste Du Val francia orientalista (1570–1632) adatta ki, professzora, Etienne Hubert emlékére 1601-ben. Hubert (1567–1614) orvos, orientalista és diplomata volt, 1600 és 1613 között tanította az arab nyelvet a párizsi Collège de France-n. Az kötetünkben szereplő metszetet sajnos kivágták az eredeti keretéből, amelynek szépen kidolgozott ornamentikáját madarak, rovarok, növények és vázák alkották. Az F1 verzóján pedig egy tatár ábécé szerepel Marco Polo utazásának első német nyelvű kiadásából. A mű fordítója Hieronymus Megiser (1554 k.–1619) német történész és nyelvész, Johannes Kepler barátja. Az ábécé a kis könyv 354a oldalán található.

7_kep_opti_11.jpgBal oldalon az utólag beragasztott tatár ábécé. Alphabeta et characteres…, Frankfurt am Main, [Johannes Theodor de Bry et Johannes Israel de Bry], 1596. – A Zirci Apátság Műemlékkönyvtára

A könyvben találhatók kézírásos bejegyzések is. Az I2 oldal verzóján egy „Alphabetum Anglo-Saxoninicum” kerül bemutatásra a betűk latin feloldásával. Az N4 oldal utáni befűzött, üres oldalon pedig német szöveg alatt kínai karaktereket lehet látni. A két kézírás megegyezik, talán az első tulajdonos, Michael Rötenbeck jegyzetelte meg a könyvét.
A bemutatott könyv – ahogy az aukciós oldalak is írják – rendkívül ritka. Példányunk értékét növeli, hogy teljesen hiánytalan, valamint egyediségek találhatók benne, az ex libris és a jegyzetek. Magyarországi közgyűjtemények közül egyedül a zirci bibliotékában van meg, ahol féltőn vigyázunk rá.
Hogy is búcsúzhatnék máshogy, mint a de Bry testvérek szavait idézve: „Ezt a munkát nem más szándékkal vállaltuk magunkra, kedves olvasó, minthogy a kedvedre tegyünk neked, hálásak lennénk, ha elfogadnád. Ha jó néven veszed, akkor kegyelmeddel kísérsz minket. De ha kegyesebbnek tapasztaltunk volna, nemcsak a legmagasabb tisztelet kötne hozzád, hanem nagyobb és szellemdús érdeklődésedtől ösztönözve mindig arra törekednénk, hogy jót érdemeljünk tőled. Isten veled!”

8_kep_opti_7.jpgKézírás a könyvben, egy tartalomjegyzék, ami befejezetlenül maradt. Alphabeta et characteres…, Frankfurt am Main, [Johannes Theodor de Bry et Johannes Israel de Bry], 1596. – A Zirci Apátság Műemlékkönyvtára

Felhasznált irodalom:

Németh Gábor (OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtár, Zirc)

A sorozat további részei: Második részHarmadik rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr2118037508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása