A kulturális örökség adatai mint bölcsészettudományi kutatási adatok? 1. rész

2023. június 29. 06:00 - nemzetikonyvtar

Beszámoló a DARIAH éves konferenciájáról. Első nap

Június 7. és 9. között szervezte meg éves ülését Budapesten a DARIAH (Digital Research Infrastructure for the Arts and Humanities – A művészetek és humán tudományok digitális kutatási infrastruktúrája) nemzetközi kutatói szervezet. A konferencia idei témája: Cultural Heritage Data as Humanities Research Data? (A kulturális örökség adatai mint bölcsészettudományi kutatási adatok?). A konferencián a Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály több munkatársa – Makkai T. Csilla, Mihály Eszter, Kalcsó Gyula, Szűcs Kata Ágnes, Varga Emese – is részt vett.

06_29_dariah_konferenciabeszamolo_1_opti.jpgA DARIAH éves konferenciájának megnyitója 2023. június 7-én

Június 7.

A konferencia szerda reggel Thomas Padilla A Mutualistic View of AI in the Library or a Continuation of Craft [Az AI könyvtári szempontú mutualisztikus vizsgálata, avagy a kézművesség folytatása] című plenáris előadásával kezdődött. Az előadás a mesterséges intelligencia könyvtárakban betöltött egyéni, szervezeti és közösségi hatásaival foglalkozott.

06_29_dariah_konferenciabeszamolo_2_opti.jpgThomas Padilla plenáris előadása a DARIAH éves konferenciájának első napján, 2023. június 7-én

Az első nap délelőttjén két párhuzamos szekció zajlott. Az egyik a Luxemburgi Egyetem Kortárs és Digitális Történeti Központjának (C2DH)  az erőfeszítéseiről szóló panel volt, amely arra kereste a választ, hogy az infrastrukturális kezdeményezései révén a digitális módszerek és eszközök hogyan adnak választ bizonyos sürgető kérdésekre. A panel a C2DH és a különböző projektek ötperces bemutatásával kezdődött, majd három tízperces előadás hangzott el arról, hogy hogyan lehet a gyakorlatban kezelni azokat a kihívásokat, amelyeket az adatvezérelt kutatásra, az adatkezelési tervekre és a kutatási adatok életciklusára való jelenlegi fókusz megkövetel. A másik szekcióban (Exploring Cultural Heritage in Research: Case Studies in Genealogy, Gaming, Language, and Historical Data) négy előadás hangzott el genelógiai, játékkutatási, történeti korpuszépítési és történelemtudományi adatkezelési témákban.
Az első előadásban (Digital Heritage Implementation and Diffusion in Commercial Digital Games) Gabriel Aroni, a Manchester Metropolitan Egyetem kutatója azt szemléltette, hogyan jelenítik meg egyes videójátékok a digitális örökség ikonikus helyszíneit, kitérve a kulturális örökségért felelős testületek és a fejlesztők együttműködésének fontosságára, a megfelelő reprezentáció kialakításában és a kölcsönös népszerűsítés érdekében.
A második esettanulmány (Cultural heritage data as sources for databases of historical language use of Hungarian) a Nyelvtudományi Kutatóközpont projektjét, az ó- és középmagyar kori szövegek, illetve középmagyar emlékirat- és drámakorpuszok feldolgozásának munkafolyamatát ismertette. A mindennapi nyelvhasználatot reprezentáló szövegeken normalizálást, morfológiai elemzést és annotálást végeztek.
Alina Volynskaya, a svájci EPFL intézet kutatója projektjében (The slaughterhouse of science: from scientific leftovers to cultural heritage to historical data) a tudományos munkák, kutatások során fennmaradt piszkozatok, kísérleti anyagok, jegyzőkönyvek, jegyzetek anyagainak feldolgozási elveit kutatta. Célja, hogy hangsúlyozza a tudástermelés melléktermékeinek értékességét, más kutatási anyagokkal való összekötését és reprezentációját.
A szekció utolsó előadásán (Bridging the gap between cultural heritage and research – a case study of the Chinese Genealogy Knowledge Service platform) a Sanghaji Könyvtár adatbázisa, a Chinese Genealogy Knowledge Service platform került bemutatásra. A 70 ezer entitást tartalmazó adatbázis nemcsak a családtörténetek elmeséléséhez járul hozzá, hanem a történelmi eseményekre is reflektál, így jelentős kutatástámogató szerepe van.

A délutáni két párhuzamos szekció közül az Imagining Data Spaces címűben négy előadás hangzott el. Mindegyik fókuszában a kutatási adatok kezelése, feldolgozása állt.
A francia Nemzeti Művészettörténeti Intézet (INHA) bemutatta az általuk 2006 óta fejlesztett a kutatási adatok kezelésére szolgáló AGORHA online rendszert. A Virtual Encyclopedia of Bulgarian Iconography (más néven BIDL, Bulgarian Iconographical Digital Library) digitális könyvtárat eredetileg azért hozták létre, hogy megteremtse az alapokat a potenciálisan korlátlan számú bolgár ikon és ikonográfiai tárgy nyilvántartásához, dokumentálásához és virtuális bemutatásához. A BIDL jelenlegi változata (Bolgár Ikonográfiai Digitális Könyvtár, 2022) 2022-ben készült el a CLaDA-BG, a bolgár nemzeti interdiszciplináris kutatási e-infrastruktúra a bolgár nyelv és kulturális örökség javára szolgáló erőforrások és technológiák infrastrukturális komponenseként. A magyar résztvevőket is felvonultató (SZTAKI) előadás a bolgár–magyar tudományos együttműködés során nagy felbontású gömbpanorámaképek elkészítéséről szólt.
A szintén nemzetközi együttműködésben megvalósuló Storytelling with Linked open Data projekt egy olyan kísérlet, amelyben a Linked open Data segítségével egyszerű vizualizációs eszközökkel mesélnek történeteket.
A szekció utolsó előadásában (From exiled cultural heritage to cultural resilience : bringing data home) arról volt szó, hogy miként lehet a gyarmatosítás történeti adatforrásait „hazavinni”, azaz a hagyományos és a digitális együtt tud-e működni az elveszett/elrejtett/elfeledett kulturális örökség rekonstruálásában.
A másik szekció (Data quality and data management for CH in the context of open science) ugyancsak a kutatási adatkezelésről szólt, viszont kifejezetten az open science és a kulturális örökség vonatkozásában. Az első előadás (A new metadata schema about “Architectural Heritage in the Built Environment”) az épített örökség metaadatolásának új módjáról szólt, amelynek az eredménye egy új, CIDOC-CRM-kompatibilis metaadatséma, amely az épített örökség és műemlékek CARARE 2.0 metaadatsémájának kiterjesztése.
A második előadás (How to Create Knowledge in Cultural Heritage Documentation: The Importance of High Quality Paradata and Metadata) a 3D digitalizálás során a kiváló minőségű paraadatok és metaadatok fontosságát mutatja be a nemrégiben közzétett „Study on quality in 3D digitalisation of tangible Cultural Heritage (CH): mapping parameters, formats, standards, benchmarks, methodologies, and guidelines – VIGIE 2020/654” (2022) című uniós tanulmány egyedülálló eredményeinek bemutatásával, amelyet az Európai Bizottság (EB) rendelt meg, hogy segítse a 3D digitalizálást Európa-szerte, és ezáltal támogassa a közös európai adattérről szóló ajánlás célkitűzéseit.
A szekció könyvtári szempontból legfontosabb előadása (Libraries as Data Infrastructures: Towards a CENL Dialogue Forum) a CENL kezdeményezését mutatta be, amely az európai nemzeti könyvtárak és kutatási infrastruktúrák közötti strukturális és stratégiai együttműködés elősegítése érdekében született meg. A CENL Dialogue Forum ideális lehetőséget biztosít a helyzet felmérésére, a konkrét kihívások és lehetőségek azonosítására és rangsorolására, valamint annak megértésére, hogy a (nemzeti) könyvtárak hogyan profitálhatnának a DARIAH-hoz és a CLARIN-hoz hasonló kutatási infrastruktúrákkal való strukturális együttműködésből és az azokban való aktív részvételből. A vita egyik kulcskérdése a FAIR (Findable, Accessible, Interoperable and Reusable) adatkészletek nemzetközi hozzáférhetősége és a megvalósítással kapcsolatos kihívások.
Az utolsó előadás (Rethinking access to aggregated cultural heritage data. User-centered restructuring at Deutsche Digitale Bibliothek) azzal foglalkozott, hogy a kulturális örökségi platformok adatai tudományos kutatásokban hogyan használhatók fel. Megvizsgálták, hogy a Deutsche Digitale Bibliothek és tágabb értelemben a CHP-k (Cultural Heritage Platform) hogyan válhatnak relevánsabb és fenntarthatóbb partnerekké a (digitális) bölcsészettudományok kutatói számára.
A délután folyamán sor került még egy, a DARIAH Hungary történetét bemutató panelre is. A poszterszekció rendkívül gazdag anyagot vonultatott fel. A több mint 70 poszter a digitális bölcsészet teljes vertikumát lefedte: a digitális szövegkiadások, adatvizualizációk, a különböző metaadatolási, szemantikus adatgazdagítási projekteken keresztül a szoftverfejlesztésig mindenféle bemutatók voltak szinte a világ minden tájáról. Az OSZK DBK-t két kollégánk, Mihály Eszter és Kalcsó Gyula is képviselte, a posztereik elérhetőek itt és itt.

Folytatjuk...

Makkai T. Csilla, Kalcsó Gyula, Szűcs Kata Ágnes, Varga Emese
(Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr9318154018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása