2024. december 14-én rendezte meg a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Petőfi Irodalmi Múzeum a harmadik born digital témájú műhelykonferenciáját. A konferencia alcíme Digitálisan keletkezett műtárgyak a múzeumi gyakorlatban volt, és a rendezvény valóban elsősorban a muzeológiai területre fókuszált, a legtöbb előadás a digitálisan létrejött műtárgyak kezelésének és megőrzésének témakörével foglalkozott.
A Born digital 3.0 konferencia meghívója
A konferencia délelőtti szekciója a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, a Magyar Nemzeti Levéltár, valamint a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtár szakembereinek előadásával indult, majd a Néprajzi Múzeum, az MNM KK Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központ és a Budapesti Történeti Múzeum prezentációival folytatódott. A délutáni panelekben pedig az MNM KK Magyar Nemzeti Múzeum, MNM KK Petőfi Irodalmi Múzeum és az MNM KK Országos Széchényi Könyvtár munkatársai mutatták be a digitálisan keletkező hagyatékok, képek, médiatári anyagok, e-mailek gyűjteményezésének sajátosságait. Az előadásokat szakmai vita követte, majd este 18 órától kerekasztal-beszélgetés zárta le a műhelykonferenciát. Az esemény során három kortárs író, Bartis Attila, Simon Márton és Galántai Zoltán folytattak eszmecserét a saját digitális szövegeik, fotóik megőrzéséről, művészetük muzealizálódásáról.
A Petőfi Irodalmi Múzeum által szervezett Born digital 3.0 konferenciát nagy érdeklődés övezte. Fotó: MNMKK PIM
Az MNM KK OSZK részéről két előadás is elhangzott. A délelőtti második szekcióban Mihály Eszter, az MNM KK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztályának vezetője beszélt a digitális filológia feladatairól A nyomtatott, digitalizált és a digitális szövegek kereszttüzében c. előadásában.
Mihály Eszter előadást tart a Born digital 3.0 konferencián. Fotó: MNMKK PIM
A délutáni második szekcióban került sor Horváth Dániel, az MNM KK PIM muzeológusa és Kalcsó Gyula, az MNM KK OSZK webarchiválási csoportvezetője közös előadására, amelynek címe E-mailek archiválása az Országos Széchényi Könyvtárban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban volt.
Kalcsó Gyula a Born digital 3.0 konferencia jó gyakorlatokról szóló szekciójában. Fotó: MNMKK PIM
Az utóbbi években a Petőfi Irodalmi Múzeumban többször szembesültek azzal a problémával, hogy az írói hagyatékok között az ezredforduló utáni levelezés jelentős része digitális formában, e-mailként van jelen. Az e-mail mint born digital objektum esetében egyszerre merülnek fel a digitális megőrzésre általában jellemző problémák, valamint a kifejezetten az elektronikus levelekre és levelezésekre vonatkozó kérdések. A az MNM KK PIM az MNM KK OSZK-val együttműködve indított el egy kísérleti e-mail-archiválási projektet, amelynek legfontosabb célkitűzése egy e-mail fiók szakszerű és szabványos gyűjteményi archiválása volt. Az előadás ennek a kísérleti projektnek a tanulságait és eredményeit kívánta összefoglalni, továbbá bemutatta az MNM KK OSZK projektjét is, amelynek keretében a Katalist könyvtártudományi és informatikai levelezőlista e-mailjeit archiválták.
A hagyományos, papíralapú levelek gyűjteményi kezelése természetes dolog, a világon mindenütt feladata a könyvtáraknak, levéltáraknak, múzeumoknak. Az OSZK Kézirattára is jelentős mennyiségű levelet őriz, ezek forrásértéke, kutatási felhasználhatósága a különböző tudományágak számára magától értetődő dolog. A levelek digitális kiadása is fontos feladata és kutatási területe a nemzeti könyvtárnak, a 2021-ben indult Copia projektünk keretében és a dhupla.hu digitális bölcsészeti platformon is jelentetünk meg digitalizált leveleket, valamint digitális kritikai és forráskiadásokat. A papíralapú levelek gyűjteményi kezelése, kutathatóságának biztosítása réges-rég kidolgozott eljárásrenden alapul. Ugyanakkor a már napjainkban is tömegesen – akár a gyűjteményekben is – rendelkezésre álló elektronikus levelezések anyaga szinte teljesen hozzáférhetetlen, mivel a kezelésükre nincs még kidolgozott módszertan. Írók, költők, képzőművészek és más jeles személyiségek digitális hagyatéka, ezen belül elektronikus levelezése egyre gyakrabban fogja a könyvtárak, levéltárak, múzeumok dolgozóit nagy kihívások elé állítani: már jelenleg is vannak a különböző gyűjtemények birtokában számítógépek, adathordozók, amelyek jelentős archiválandó anyagot (benne levelezést) tartalmaznak.
Az OSZK Digitális Bölcsészeti Központja egyik kiemelt célkitűzése, hogy az elektronikus levelek gyűjteményi kezelésének a módszertanát kidolgozza. Ez a tevékenység még a Petőfi Irodalmi Múzeummal karöltve kezdődött, ahol első projektként a 2020-ban, a pandémia apropóján indult hangoskönyv-kezdeményezés elektronikus levelezését dolgozta fel a PIM Adattára. Ennek a projektnek a keretében hatvan színész felolvasásában több tucat kortárs magyar irodalmi mű vált hangoskönyv formájában ingyenesen elérhetővé. A szerzőkkel, valamint a jogtulajdonosokkal folytatott elektronikus levelezés természetesen fontos forrásanyag, megőrzendő gyűjteményi elem a PIM számára, ezért elő kellett készíteni a digitális megőrzésre. A közös munka eredményeképpen ún. benyújtási adatcsomagok készültek, amelyek tartalma viszont nem nyilvános.
Az OSZK Digitális Bölcsészeti Központja ezt az eljárást a Katalist levelezőlista archiválásával próbálta ki. A könyvtártudományi és informatikai levelezőlista az 1990-es évek eleje óta működik, de az archivált anyaga csak 1997-től hozzáférhető. A korábban az NIIF, jelenleg a KIFÜ gondozásában lévő anyagot 2022 augusztusában kaptuk meg egy 3,64 GB méretű MBOX-fájlként, amely 43 250 levelet tartalmazott a 10 267 csatolmánnyal együtt. A csatolmányok között 4749 kép – .jpg (3391), .png (1012), .gif (297), .bmp (29), .jpeg (14), .tif (6), 1808 PDF-fájl, 1133 .doc, 410 .rtf kiterjesztésű fájl és sok más volt található. A listára 8658 címről érkezett levél. Ebből az állományból állítottunk elő archiválásra alkalmas adatcsomagokat. Az eljárásról további hírek és információk találhatók a dhupla digitális bölcsészeti platformon.
A konferencia előadásai megtekinthetők a Videotoriumban.
Kalcsó Gyula (Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály)
