Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár, a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet, a Jókai 200 kutatócsoport és a Szegedi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolája 2025. február 17–19. között rendezte meg a Jókai 200 bicentenáriumi konferenciát, melyen munkatársaink is előadtak. A Jókai Gazda Kertje projekt koncepcióját Szentkereszti Máté, a Digitális Bölcsészeti Központ Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztályának (botanika)történész és digitális filológus munkatársa mutatta be.
Jókai Mór a nagy történelmi regények mestereként él a köztudatban. Ezekben is, ahogy gigászi életművének megannyi más alkotásában rendre megjelenik a részletes tájleírás s érzelmes viszonya a természettel. A konferencia előadói – akik közül sokan évek, évtizedek óta kutatják a Jókai Mór néven ismert roppant izgalmas elme világát – és az irodalommal foglalkozó szakmai közösség számára is alapvető tény, hogy az ünnepelt szenvedélyes kertész volt. A nagyközönség előtt azonban kevésbé ismert Jókai Gazda. Márpedig Jókai Mór megértésében, mai napig releváns szépirodalmi és tudományos gondolatainak átadásában kertészgazda énjének feltérképezése elkerülhetetlen. Ehhez a már egyébként évek óta zajló diskurzushoz kíván projektünk is hozzátenni a maga eszközeivel.
A kert egy az emberi kéz által formált természetes élettér: növények és állatok lakhelye. Számtalan fogalom, eszme és érzet társul hozzá. Ezen társítások, gondolatok csokra rendre változik, miközben változatlanul egy olyan ember alakította természetes metafizikai és fizikai térhez tartozik, ahol a tudomány, a művészet és a mindennapok világa találkozik egymással. Éppen ezért a svábhegyi kert történeti rekonstruálása a virtuális térben képekkel, tárgyakkal, írott szövegekkel s hanganyagokkal alkalmas Jókai botanofil, természettudományokban jártas természetbarát karakterének bemutatására, továbbá a tudomány és a művészet szoros összhangjára felhívni a figyelmet. Célunk tehát egy tudományos, filológiai és forráskritikai kutatómunkára épülő ismeretterjesztő, oktató multimédiás tér kialakítása, amely egyaránt nyitott kutatók, laikusok, idősek és fiatalok, természetbarátok és irodalomfogyasztók számára. Sőt azt reméljük, hogy Jókai és a kortársak növényekkel való kapcsolatának párhuzamos bemutatásával egyfelől érthetővé és szerethetővé válnak a polihisztor írófejedelem természetleírásai, másfelől el- vagy visszavezethetik a látogatókat a természet és a szépirodalom világába.
A projekt kezdeti fázisában tart, így a konferencián az alapkoncepciót és az irányelveket ismertettük. A kertfeltárás forrásai az OSZK és az MTA Kézirattárában található növénylisták, amelyekből a fajnevek és a növények kertben való hozzávetőleges elhelyezkedése is kiolvasható. Mindezt kiegészítve a Kertészgazdászati jegyzetekkel (1896) és Jókai kertészeti tárgyú írásaival, továbbá egyéb visszaemlékezésekből származó információkkal, történetileg hiteles rekonstrukció válik elérhetővé.
Maga a vizualizáció három szerkezeti egységből áll: a Kertből, a Lakóházból és a Présházból. Ennek kétdimenziós alapját a Pest-Buda 1867 és 1873 között készült kataszteri térképe nyomán László Zoltán grafikus kollégánk által rajzolt térkép jelenti.
A Kertben Jókai növényeit minden egyes évszakban az ő illusztrációi keltik életre egységes, 19. századot idéző, de a fiataloknak a képregényekből és videojátékokból ismert stílusjegyekkel kialakított környezetben. Minden évszakban más-más jellegű információcsoport kapcsolódik az egyes növényfajokhoz. Tavasszal Flóra, a tavasz és a virágok istennője, az adott faj alapvető növénytani ismertetőjegyeit és Jókai könyvtárában lévő botanikai munkákban rejlő ismereteket osztja meg. Nyáron Pomona, a gyümölcsös ligetek istennője a termésekről, gyümölcsökről nem csupán általános jellemzőket közöl, hanem az egyetemes kultúrtörténetben a növényhez és terméséhez kapcsolódó szimbólumokat, jelentéstársításokat, a magyar művelődéstörténetben felbukkanó motívumokat, történeteket, hiedelmeket, szokásokat mutat be. Ősszel Jókai Gazda egyfelől kertészeti tudásába enged bepillantást, s idézi kertészeti írásait a fajokhoz kapcsolódóan, másfelől szépirodalmi műveinek vonatkozó részeit is feltárja. A tél pedig egyfajta tudástárként működve tágabb kitekintést nyújt, és a másik három évszaknál elhangzottakat magyarázza, részletezi.
A Lakóház szobáiban egyfelől Jókai Gazda kertészkedéshez, mezőgazdálkodáshoz és étkezéshez kapcsolódó személyes, valamint korának tárgyai kerülnek bemutatásra, másfelől egyéb a kertészkedéshez, termésfeldolgozáshoz, gasztronómiához kapcsolódó érdekességek jelennek meg, mint például korabeli receptek. A Présházban a tervek szerint a kertrekonstrukció háromdimenziós (360°-os), vagy kiterjesztett valóság (AR) alapú verziója lesz elérhető. Emellett a Mesterséges Intelligencia által készített képek és a hozzájuk felhasznált grafikák, fotográfiák kerülnek kiállításra.
A szöveges információkat, idézeteket ábrák, képzőművészeti alkotások és botanikai illusztrációk színesítik a teljes vizualizációban. Az idézet szövegrészek összekapcsolódnak az OSZK rendelkezésre álló adatbázisaival, mint például a MEK-kel, a Hangtárral vagy a DKA-val. A DBK platformján, a dHUplán pedig annotált digitális szövegkiadást készítünk a Kertészgazdászati jegyzetekből és a fő forrásként kezelt, már említett növénylistákról. Ezek szintúgy összeköttetésben állnak majd a vizualizációval, mint az adatbázisok. Terveink szerint az MNMKK tagintézményekkel is együtt tudunk működni, és az ő szolgáltatásaikra, feldolgozásaikra is hivatkozunk, ahogyan a nemrég publikussá vált Jókai 200 szabadon műtárgyaira is. Az előadásra kapott pozitív és konstruktív visszajelzések alapján megindulhat a párbeszéd, amely kölcsönösen tudja a kereszthivatkozásokkal népszerűsíteni az egyes tagintézmények projektjeit, szolgáltatásait.
Rózsafalvi Zsuzsanna szekcióelnökkel, Jókai tudományos munkásságának, köztük kertészeti működésének szakértőjével egyetértve valóban hosszú út áll még előttünk, a feladat nagy. Bízunk benne, hogy az elkészült Kert olyan tudományos igényességgel és módszerességgel alkotott érdekfeszítő és élményközpontú produktum lesz, amely Jókai Gazdának méltó módon állít emléket, s a széles közönség is örömét leli benne.
Szentkereszti Máté
(Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály)
