Civitatis Budae longa obsidio

2024. január 30. 06:00 - nemzetikonyvtar

Egy latin nyelvű beszámoló Buda ostromáról

2023. november 14–15-én az Eperjesi Egyetem szervezésében rendezték meg a Források a reformáció és rekatolizáció történetéhez Magyarországon. Verancsics Antal emlékére című konferenciát, amelyen munkatársunk, az OSZK–SZTE Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport tagja, Csapó Fanni, a Régi Nyomtatványok Tára munkatársa is bemutatta kutatásai eredményeit. Az alábbiakban az előadás rövid összefoglalója olvasható.

quart_lat_0511_0001_opti.jpgObsidio Budae 1530. Quart. Lat. 511 fol. 1r – Kézirattár

1530. évi ostrom, vagy mégsem?

A kéziratot Kézirattárunk őrzi a Quart. Lat. 511-es jelzet alatt. Az elejére valaki utólag odaírta, hogy Obsidio Budae 1530, így az olvasó joggal feltételezhetné, hogy Wilhelm von Roggendorf 1530. évi budai ostromáról szól a szöveg. Az Obsidio Budaet végig olvasva azonban kiderül, hogy egy későbbi ostromról szól a szöveg. Az 1526-1540 közötti főbb események és Leonhard von Vels 1540. évi hadjáratának vázlatos áttekintése után már az 1541. évi eseményekről értekezik a szerző (a törökök áprilisban megostromolták Pestet, de nem tudták bevenni; Wilhelm von Roggendorf serege megérkezett Buda alá és hozzáfogott az ostromhoz; a budai polgárok árulása; végül a szultáni sereg is megérkezett Buda alá és csellel el is foglalta azt). A tévesztés oka valószínűleg az lehet, hogy aki a kézirat elejére odaírta a rövid címet, az nem olvasta végig a teljes művet, az elején látta, hogy Roggendorf hadjáratáról ír, valamint a 5. levél rectóján a marginálián meglátta az 1530-as évszámot, így azt feltételezte, hogy Roggendorf 1530. évi hadjáratát beszéli el a szöveg.

quart_lat_0511_0005_opti.jpgAz 1530-as dátum évszámmal a margón. Quart. Lat. 511 fol. 4v-5r – Kézirattár

Verancsics Antal mint szerző?

A kéziratot elsőre megnézve, szerzőként felmerülhet Verancsics Antal személye, mivel valaki utólagosan a kézirat végén Verancsics Antal budai prépostot nevezi meg szerzőként. A kézírás azonban nem Verancsicsé, de tőle származik a két ajánlólevél, a szöveg mellett található széljegyzetek és szövegbeli javítások is. Természetesen ettől még nem zárhatjuk ki Verancsicsot mint szerzőt, de számolnunk kell azzal is, hogy mégsem az ő műve az ostromleírás, hanem valaki az ő ösztönzésére készítette el. Az biztos, hogy a szemtanú hitelességével számol be a szerző a Buda alatt történt eseményekről. Bár Verancsics szerzősége kétséges, az biztos, hogy már Alberto Fortis is a Viaggo in Dalmazia (1774) című művében a Verancsics-hagyaték részeként említi az Obsidio Budaet.

quart_lat_0511_0017_opti.jpgA kézirat végén található bejegyzés a szerzőségre vonatkozóan: An[tonius] Verancius auctor, qui tum Budensis praepositus. Quart. Lat. 511 fol. 17v – Kézirattár

A szerzőségen kívül a mű keletkezési ideje is bizonytalan, ugyanis a szöveg nincs datálva, ezért a keletkezés idejének megállapításához a szövegkontextusra kell hagyatkoznunk. Az utolsó említett adat, hogy Izabella királyné Lippán tartózkodik. Más forrásokból tudható, hogy 1541. szeptember 18-án már Lippán volt Izabella királyné, majd november utolsó két hetét Gyulafehérvárott töltötte, de a királyi udvartartás 1541-ben még túlnyomórészt Lippán tartózkodott, és majd csak Statileo János erdélyi püspök halála után, 1542 tavaszán lesz az udvartartás székhelye Gyulafehérvár. Az is bizonyos, hogy Verancsics Antal 1541 novemberének elején Lippán tartózkodott, mielőtt elindult volna Lengyelországba. Tehát 1541 novemberére elkészült a mű, vagy legalábbis egy olyan szövegváltozat, amit Verancsics Antal jegyzetekkel és ajánlólevéllel láthatott el.

Az Obsidio Budae különlegessége

Buda 1541-es eleste nagy visszhangot keltett a kortársak között, német (Neue Zeitungok, Hans Sachs elbeszélő költeménye), latin (Paolo Giovio, Szerémi György, Wolfgang Lazius műve), olasz (Antonio Mazza jelentése) és magyar nyelven (Memoria rerum, Bornemisza Tamás Emléközet című műve) is keletkeztek erről szóló beszámolók. Az Obsidio Budaenél egyik forrás sem tárgyalja részletesebben az ostrom eseményeit, szinte napról napra követhetjük végig, hol, mi történt (a támadók, a védők rohamai, az egyes falszakaszokat ért sérülések stb.). Tehát lényegében a műre tekinthetünk úgy, mint egy ostromnaplóra. Ahhoz azonban, hogy megérthessük, mi miatt érdekes az Obsidio Budae, előbb egy fametszetet kell röviden bemutatnom.
Az írott források sokaságával szemben az ostromnak csak egyetlen képi ábrázolása maradt fenn. A fametszetet Erhard Schön készítette, a kép bal oldalán a már ostrom során megtépázott budai vár és város látható, előtérben a Habsburg-sereg táborával és egy csatajelenettel. A metszet jobb oldalán pedig a Gellért-hegy (és Habsburg-táborba beözönlő török csapatok). a Habsburg sereg pusztulása és a kép jobb szélén a török tábor látható. A metszet Hans Sachs, nürnbergi költő Ein ware Contrafactur oder verzenchnus der Königlichen Stat Ofen in Ungern jr. belegerung sampt dem unglückhafftigen scharmuetzel des pluturstigen Tüercken mit dem Königlischen heerleger im September des 1541 jars című verséhez készült, a metszet alján el is olvasható a költemény. Sachs verse a Habsburg-sereg pusztulását, lényegében az augusztus 20. utáni eseményeket beszéli el. Számos művészettörténész vizsgálta a képet – leginkább a Buda-ábrázolást –, de alapvetően a vers illusztrációjaként tekintettek rá, és nem az ostrom (képi) forrásaként, noha csak a metszet jobb oldala a vers eseményeinek illusztrációja. Korábban azért sem vizsgálták a képet, mert nem ismertek olyan forrást, amely lehetővé tette volna, hogy a képpel összevetve kiderüljön, valóban a budai ostrom eseményei szerepelnek Schön metszetén, vagy csak egy várostrom zsánerábrázolása.
Az Obsidio Budae értéke és különlegessége éppen az ostromnapló jellegéből adódik. Ez a szöveg lehetővé tette, hogy a Schön-metszetet mint a budai ostrom forrását vizsgáljuk, és általa bebizonyosodott, hogy a metszet nem puszta versillusztráció, hanem az 1541. évi budai ostrom képi krónikájaként is megállja helyét.
A kéziratot kritikai apparátussal ellátva Csapó Fanni és Pesti Gábor Ismeretlen forrás Buda 1541. évi ostromáról címmel adta közre a Fonsban, valamint a latin nyelvű munka már magyarul is olvasható Csapó Fanni fordításában a Buda oppugnata. Források Buda és Pest 1540–1542. évi ostromainak történetéhez című kötetben. 

Szakirodalmi ajánlás:

Csapó Fanni 
(Régi Nyomtatványok Tára;
OSZK–SZTE Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6618314379

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása