2024. április 12–13-án a HUN-REN-PPPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport 17. alkalommal rendezte meg éves lelkiségtörténeti konferenciáját, amelynek címe idén Erkölcs, etika és morál a magyar régiségben volt. A konferencián A tisztességes és boldog élet titka. A Cithara Sanctorum életvezetési témájú verseinek változásai a 17-18. század folyamán címmel munkatársunk, Kovács Eszter tartott előadást.
A Cithara Sanctorum több mint háromszáz éven át a szlovák evangélikusok legnépszerűbb énekeskönyve volt. A 20. század végéig az énekeskönyvnek több mint kétszáz kiadása ismeretes. Ezekre egyaránt jellemző a hagyományokhoz való hűség és az állandó megújulás. Az eredeti (Lőcse, 1636) kiadás énekeinek száma a 18. század végére több mint a duplájára emelkedett. Ez köszönhető a korszak jelentős szlovák költőinek, fordítóinak (Jeremiáš Lednický, Juraj Zábojník, Ján Glosius, Samuel Hruškovic stb.), a befogadó közösség egyre mélyebb szellemi igényeinek, és új német és lengyel énekeskönyvek megjelenésének, amelyek legszebbnek tartott darabjai biblikus cseh fordításban bekerültek a gyűjteménybe. Az előadásban az 1795-ös pozsonyi kiadásnak a keresztény emberhez illő életről elmélkedő énekeit mutattam be, és arra kerestem a választ, hogyan változott ez a témakör az évek során?
Jiřík Třanovský: Cithara sanctorum. Pijsnĕ duchownij staré y nowé, Wytisstene w Lewočy, [Samuel Brewer], L. P. 1674. Jelzet: RMK II. 1339b – Régi Nyomtatványok Tára
A vizsgált énekek közül kiemelkedik szépségével a Píseň krásná o Zuzanně (Szép ének Zsuzsannáról, Dán. 13.) című, amely a bibliai Zsuzsanna történetét meséli el, és azon elmélkedik. Először az 1674-es lőcsei kiadásban szerepelt, a versszakok kezdősorai a „Zuzanna Tranoscius” nevet adják ki. Megoszlanak a vélemények arról, hogy ez a szerző neve, vagy a verset ajánlották neki. A vers utolsó sorai rendkívül mély személyes lelki élményt közvetítenek, itt a szerző saját magáról nőnemű alakban beszél, és sejtetni engedi, hogy az ő neve is Zsuzsanna. Ugyancsak szokatlan módon használja a „vőlegény-menyasszony” képet. A cseh és a szlovák nyelvben a lélek szó nőnemű. Így gyakran előkerül a lélek, mint mátkája után vágyakozó leány, vagy menyasszony képe. Itt azonban nem a lélek vágyakozik vőlegénye után, hanem ő maga, teljes személyével: „Édes Jézusom, kedves vőlegényem”. Ilyen mértékű azonosulás a menyasszonyképpel szintén női szerzőre utal. Minden bizonnyal Jiřík Třanovský (1630-ban született) Zuzana nevű leánya lehetett a szerző, aki szerényen csak a kezdősorokba lopta be a nevét.
Íme a teljes vers, szöveghű magyar fordítással:
1. Slyš ó věrná duše 2. Uzřevše jí starcy, 3. Soud, pravdu nechali, 4. Ach, ouvech zvolala, 5. Nic meněj v čistotě, 6. Nic na to nedbali, 7. Ach, ach skřikla předce, 8. Tak slitoval se Bůh, 9. Radostně se vratili, 10. Ay řekl jím Daniel, 11. Nu hle pravě soudíš, 12. O vyučuj y mne, 13. Sladky můj Ježíšy, 14. Chraň mne můj nejmilšy(!) 15. Yak jméno Susanna, 16. Ukry mne pod stínem, 17. Slyš můj hlas truchlivy, |
1. Halld, ó igaz lélek, 2. Meglátták őt a vének, részesedhessenek. 3. Az ítéletet, igazságot elhagyták, 4. Óh, jajj, kiáltott, 5. Legalább tisztaságban, 6. Rá de hederítettek erre 7. Ó, ó kiáltotta egyre, 8. Így megsajnálta az Isten, 9. Örömmel visszatértek, 10. Erre mondja nekik Dániel, 11. Ime hát igazságosan ítélsz, 12. Ó taníts meg engem is, 13. Édes Jézusom, a te kebeledbe. 14. Védj meg engem, én legkedvesebb, 15. Ahogy a Zsuzsanna név 16. Rejts el árnyékod alá, 17. Halld meg gyászos hangom, |
A vers – más biblikus cseh nyelvű magyarországi énekekkel és fordításukkal együtt – megtalálható lesz az OSZK és a Szent Adalbert Kelet- és Közép-Európa Kutatásokért Alapítvány közös kiadásában várhatóan idén megjelenő antológiában.
Kovács Eszter (Régi Nyomtatványok Tára)