1956.11.04. 10.13 - Széljegyzetek

Szignál

A Vörös Hadsereg alakulatai ostrom alá vették a magyar fővárost. Magyarország megint lángokban áll. Vidéken is eldördültek a fegyverek. Valóban azt képzeli Moszkva, hogy a fegyverek ereje visszaállíthatja a régi szovjet rendet? Elfelejtik-e, hogyan harcolt néhány nappal ezelőtt az egész nemzet? És ezen túlmenően elfelejtik-e, hogy nem a magyarországi eseményekkel kezdődött a közép- és kelet-európai nyugtalanság? Előbb volt Kelet-Berlin, aztán következett Poznan, majd Varsó és Budapest. Talán nálunk megszakadt ez az eseménysorozat? Nem. Három nappal ezelőtt Romániában tüntettek az egyetemi hallgatók. Bukarestből azt jelentették, hogy a népi demokratikus szervek kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek az ellenőrzés megszigorítására. Két nappal ezelőtt Kelet-Németországban megint bebizonyosodott a kommunisták előtt, milyen veszélyes a néphangulat. Ulbricht, a keletnémet kommunisták vezetője személyesen számolt be arról, hogy röpiratokat terjesztenek, és demokratikus követelményeket támasztanak a rendszerrel szemben. A Szovjetunió Közép- és Kelet-Európában körülbelül 100 millió embert tart uralma alatt. Ebben az övezetben Moszkva tekintélye az utóbbi hetekben erősen megfogyatkozott. A hangulat nemcsak elkeseredett, de általánosan fenyegetővé vált és feszült. Nem jelenti-e a budapesti lépés a közép- és kelet-európai fejlemények egyetemes meggyorsulását?

Szignál

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

A szovjet magatartás méltán vonul be a világtörténelem nagy gazságainak sorába. Kezdődött azzal, hogy a tűzszünet ürügye alatt tankok ezrei, hadosztályok sorozatai vonultak be védtelen kis országunkba. A magyar kormány erélyes tiltakozásai ellenére az oroszok körülvették és megszállták országunk legfontosabb gócpontjait. Körülvették a repülőtereket, elfoglaltak pályaudvarokat, beásták magukat városaink köré. A magyar kormány fölmondta a Varsói Szerződést, Nagy Imre deklarálta hazánk semlegességét. Ez sem volt elég, egyre több lett az orosz tank és az orosz katona Magyarországon. Nagy Imre ismételt tiltakozására a budapesti orosz követ azt válaszolta, hogy a kivonulás technikai előkészületei miatt van a hadosztályok jelenlétére. Ez a kivonulás végül is ma hajnalban megkezdődött. Több mint ezer tankkal támadtak fővárosunkra. Előzőleg azonban történt még valami. Ehhez hasonló, de kisebb méretű gazságot csak a fejüket vesztett nácik produkálták, ugyancsak Budapest ostroma idején, 1944-ben, amikor lelőtték a fehérzászlós parlamentereket. Az oroszok most túltettek rajtuk. Szombat este 10 órakor a magyar fegyveres erők parancsnokai, Maléter Pál honvédelmi miniszter és Kovács István több magas rangú tiszt társaságában a szovjet parancsnokságra indult tárgyalni. Hír azóta nincsen róluk. Nagy Imre rádión keresztül kérte, térjenek vissza. Nem jött válasz. Sorsuk ismeretlen. A harcok folynak, a magyar sereg parancsnokok nélkül harcol. Az ember megrökönyödve és elképedve ennyi aljasság és gazság láttán, nem talál szavakat felháborodására. Az emberségnek és a jognak ezt a megcsúfolását és felrúgását csak az érti, aki közelről látta és ismeri az oroszokat. Amit most visznek végbe, következetes befejezése 12 évi galád viselkedésüknek ebben a kis országban.

Szignál

Az áruló Münnich Ferenc a szovjet főhadiszálláson szalagra mondott egy beszédet, amelyben bejelentette, hogy megalakult a Nemzeti Forradalmi Munkás- és Paraszttanácsok Kormánya. Csak azt nem közölte a magyar néppel, hogy ez az állítólagos kormány az árulók bűnszövetkezete, a szovjet főhadiszállásán alakult meg. Forradalmi kormánynak nevezik magukat, de kinek a forradalma ez? A magyar népé? Akkor miért kellett a szovjet főhadiszálláson megrendezni ezt a forradalmat? Hány ember áll mögöttük? Nem magyar emberek, hanem ezer szovjet tank. Ezer szovjet tank és sok ezer szovjet katona forradalma ez, a magyar nép dicsőséges szabadságharca ellen. Egy legyőzhetetlen, egy letiporhatatlan hősi nép ellen tankok ezreivel hozzák az állítólagos forradalmat, a magyar történelem leggaládabb, leggyalázatosabb árulói, akiknek a magyar néphez azon kívül, hogy magyar levegőt szívtak, hogy a magyar nép munkájának eredményeit a múltban maguk és gazdájuk számára elrabolták, semmi közük sincsen. A Münnichek, a Marosánok, a Rónaiak, az Aprók és a hozzájuk hasonló többi árulókat a nemzet dicsőséges forradalma kivetette magából, mint undorító szennyet. Most összegyülekeztek azon a helyen, ahová mindig tartoztak: a szovjet gyilkosok táborában. A történelem, nemcsak a magyar, hanem a világtörténelem is úgy fog megemlékezni róluk, mint az emberiség leggyalázatosabb árulóiról. Persze, most pontokba foglalják a győztes, igazi nemzeti forradalom követeléseit. A szovjet tankok ezrei mögül üvöltik, hogy a gyárat a munkástanácsok vezetik a jövőben, hogy nem lesz többé beszolgáltatás, satöbbi, satöbbi. Így szeretnék a szovjet szuronyok mögé állítani azt a népet, amely 11 napon keresztül olyan hősiesen harcolt, hogy a világtörténelem legnagyobb szabadságharcainak dicsőségét is elhomályosította hősiessége.

Tizenkét nap óta az egész szabad világ lélegzetvisszafojtva figyelte a magyarországi fejleményeket. Megmozdult a világ lelkiismerete. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa a magyar ügyet tárgyalta, a karitatív szervek gyűjtést rendeztek. Az egész világ dicső nemzeti szabadságharcunk oldalára állt. Budapesten megkezdődtek a tárgyalások a magyar kormány és a szovjet katonai parancsnokság között. És ekkor az éj leple alatt a világtörténelem leggaládabb imperialista hatalma rázúdította tankjait a békésen alvó magyar népre. A szovjet árulás, bármilyen döbbenetes is, nem érte meglepetésként a világot. Hozzászoktak már. De azt még a szabad világ sem hitte volna el, hogy akadnak magyar anya szülte árulók is, akik az ellenséggel együtt törnek rá a szabadságát tíz körömmel védő, tankok ezreivel és állig felfegyverzett szovjet katonákkal harcoló magyar népre. És ez a társaság meri magát Nemzeti Forradalmi Munkás- és Paraszttanácsok Kormányának nevezni.

És ezek mernek forradalomról beszélni. Igen, cselekedetük forradalom, a hazaárulás forradalma, az ezer szovjet tank forradalma a magyar nép ellen. Bármi legyen ennek a gyalázatos forradalomnak a sorsa, ezek az árulók nem kerülhetik el végzetüket, még a magyar föld is ki fogja vetni magából őket, nevük örökké átkozott lesz!

Szignál

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 7.43

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja! Hírszolgálatunk jelentkezik.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa magyar időszámítás szerint délelőtt 9 órakor összeül, hogy foglalkozzék a Magyarország elleni szovjet támadással. A hajnali órákban a Magyarországon tartózkodó szovjet erők általános támadást intéztek a főváros ellen és az ország több más fontos pontját is megtámadták. Reggel 5 óra 20 perckor Nagy Imre miniszterelnök a budapesti rádióban drámai bejelentést tett.

"Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. - mondotta - Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."

Fél órával Nagy Imre bejelentésének elhangzása után a budapesti rádió beolvasta a miniszterelnök felszólítását a szovjet bizottsággal való tárgyalásra kiküldött magyar katonai küldöttség tagjaihoz, hogy jöjjenek vissza haladéktalanul és vegyék át hivatalik vezetését. A magyar katonai bizottság tagjai tegnap este 10 órára mentek ki a szovjet hadsereg parancsnokság székhelyére, és Nagy Imre bejelentésének pillanatáig még nem tértek vissza.

A budapesti rádió külön kiemelte, hogy Nagy Imre miniszterelnök hajnali bejelentésére felhívja Hammarskjöld ENSZ-főtitkár figyelmét is. Az egyik rádióadó bejelentette, hogy Kádár János, a kommunista párt legutóbbi főtitkára, ellenkormányt alakít. A népi demokratikus rendszert csak úgy tudja megmenteni, hogy segítségül hívta az oroszokat.

Híreink közlését befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 8.18

Hajnal óta Magyarországon háború van. A magyar kormány jelentése, amely a szovjet csapatoknak Budapest ellen indított támadását adta hírül, egyszerre választ adott arra a kérdésre, mit akartak és mit akarnak a szovjet csapatok Magyarországon. A tárgyalás, a békés kibontakozás lehetősége megszakadt, a szó a fegyvereké. Budapest és a többi magyar város ellen felvonultatott szovjet ágyúk tüzében ma már világosan állanak mindenki előtt az elmúlt napok eseményei.

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

Most már senki sem kételkedik abban, miért hozott a Szovjetunió egyre több és több fegyveres erőt Magyarországra, miért vette körül Budapestet, az ország többi városát, miért foglalt el vasútvonalakat, vasúti gócpontokat, repülőtereket és miért zárta el az ország nyugati határát. Tények, rémtettek bizonyítják, hogy a Szovjetunió tudatosan és cinikusan készült a háborúra a felszabadult magyar nép ellen, vezetőinek minden nyilatkozata, minden állítólagos tárgyalási készsége, katonai parancsnokainak viselkedése tudatos megtévesztés volt. Jól átgondolt része annak a hadműveletnek, amelyet Moszkva Magyarországon most végrehajt. Az orosz ágyúk tüze nemcsak a magyar nép, a magyar városok ellen irányul. Ezekben az órákban sebeket kap, és veszélyben van az emberi együttélés minden szabálya. Recsegnek a szerződések és a szervezetek, amelyeknek feladata, hogy a békét és az alkotó munkát mindenütt a világon biztosítsák. A Szovjetunió tervéhez az is hozzátartozott, hogy a támadást vasárnap hajnalban kell megindítani. Kiszámították, hogy ez a pillanat a legalkalmasabb, mert a világ ilyenkor alszik, vagy pihen. Minden diktátor ezt az időpontot választja a béke megbontására, olyan cselekedetek végrehajtására, amelyek eddig országok és népek mérhetetlen szenvedését és pusztulását vonták maguk után. Magyarország nem akart háborút a Szovjetunióval. Békében, szabadon akart élni.

Nem mulasztás, kedves hallgatóink, hogy a nép és mostani vezetősége nem gondoskodott idejében a teljes védelemről, nem rendelte el azokat az intézkedéseket, amelyek háborúk idején esedékesek. Nem lehetett gondolni arra, hogy a 200 milliós roppant birodalom ilyen aljas, hazug, gonosz kegyetlenséggel tör egy elviselhetetlen rendszert békésen felszámoló 9 milliós népre. A Szovjetunió elvetemültsége meghaladja a fantáziát. Néhány órával ezelőtt Magyarország prímása így beszélt. "Reméljük, nincs ellenségünk. Mi sem vagyunk ellenségei senkinek. Minden néppel és országgal barátságban akarunk élni, a hatalmas orosz birodalommal is." Amíg a prímásnak ezek a szavai szétáradtak az éteren, elvitték nemcsak minden magyar házba, hanem az egész világba is a magyar nép nyílt, őszinte békeszándékát, a magyar városok körül már megtöltötték az ágyúkat, a katonák várták a parancsot a tüzelés megindítására. A Szovjetunió még tárgyalt, a magyar nép a kormánynyilatkozatokból azt gondolta - a szovjet csapatok kivonulásáról. Ez volt a nép kívánsága. Ezt képviselte a kormány. Most már tudjuk, a Szovjetunió csak időt akart nyerni. Hazudott az utolsó pillanatig. Hajnalban megkezdte a tüzelést.

Kedves hallgatóim, Magyarországon ma háború van, és a háború ma nem két ország ügye. A magyar városok elleni támadásra már megmozdult a világ. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége már tárgyal. Még nem lehet tisztán látni, nem mondhatjuk meg mi lesz. Népünknek ezekben a nehéz óráiban hatalmas szövetségese van. Az egész világ tevékeny együttérzése, mélységes felháborodása, a szabad népek követelése, hogy szervezeteik, kormányaik a magyar nép védelmében tegyenek meg mindent. Nem tudjuk, hogy ebből a követelésből mi, mikor, hogyan valósul meg. Ígérjük, hogy mindenről azonnal tájékoztatást adunk.

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956.11.04. 7.43

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja! Hírszolgálatunk következik.

Nagy Imre miniszterelnök ma reggel 5 óra 20 perckor drámai bejelentést tett a budapesti rádióban. Bejelentése a következőképpen szólott.

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

"Itt Nagy Imre beszél. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."

Fél órával Nagy Imre bejelentésének elhangzása után a budapesti rádió beolvasta a miniszterelnök Maléter Pál honvédelmi miniszterhez, Kovács István vezérkari főnökhöz, továbbá a katonai küldöttség tárgyalásra indult többi tagjához intézett felszólítását, hogy jöjjenek vissza haladéktalanul és vegyék át hivatalaik vezetését. A katonai bizottság tagjai tegnap este 10 órára mentek ki a szovjet hadsereg parancsnokság színhelyére, s eddig még nem tértek vissza. Egy nyugati sajtóiroda jelentése szerint, az amerikai kormány ma kora hajnalban kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását vasárnapra, hogy foglalkozzék a Magyarországon végrehajtott új szovjet támadásokkal. A budapesti rádió bejelentette, hogy Nagy Imre miniszterelnök bejelentésére felhívja Hammarskjöld ENSZ-főtitkár figyelmét is.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap este folytatta a magyar vitát. Lodge amerikai ENSZ-küldött határozati javaslatot nyújtott be, hogy az ENSZ szólítsa fel a szovjet kormányt, tartózkodjék Magyarország belügyeibe való fegyveres beavatkozástól. A határozati javaslat azt a reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió a magyar kormánnyal történt megfelelő megállapodás alapján, haladéktalanul vonja vissza csapatait Magyarországból. A határozati javaslat kéri a Biztonsági Tanácsot, erősítse meg a magyar népnek azt a jogát, hogy nemzeti törekvéseinek megfelelő kormánya legyen, amely a magyar nép függetlenségét szavatolja.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. 

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magy... Magyarország Hangja!

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékeznek ma országszerte a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat. 

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

Pénteken ismét válogatni fogunk a Szabad Európa Rádió műsoraiból. Reggel hét órától tizennégy részletet közlünk egészen éjfélig a november 4-i adásokból. Hallgasd mindig a Széchényi Könyvtár blogját!

Az 1956-os szabadságharc hőseire emlékezünk a nemzeti gyásznapon. Ötvenöt évvel ezelőtt november negyedikén hajnalban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, hogy eltiporják a forradalmat.

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.

Fennmaradásuk történelmi véletlennek köszönhető.

A hidegháború idején a Szabad Európa Rádió rögzített adásanyagait csak néhány hónapig őrizték meg, majd a tekercseket újra felhasználták. Közvetlenül az 1956-os forradalom után vizsgálat indult a rádió ellen, így a német külügy bekérte az átjátszóállomáson rögzített adásfolyamot. Ezt követően a hangfelvételek gyorsan visszakerültek a Szabad Európa Rádióba, de az éppen akkor zajló munkaügyi perek miatt 1957 tavaszán a rádió amerikai tulajdonosai megegyeztek a német állammal, hogy az 56-os hangdokumentumokat a német külügy a koblenzi Bundesarchivba helyezi el, zárt anyagként.

Több mint 40 évig pihentek itt a szalagok, míg a 90-es évek végén újra fel nem fedezték a forradalomnak ezt a páratlan forrásdokumentumát. A nemzeti könyvtárban a hanganyagot a Történeti Interjúk Tára munkatársai digitalizálták, rekonstruálták az adásfolyamot, leírták és kutathatóvá, elérhetővé tették.

Tavaszi beiratkozási kampányunk remekül sikerült. Az elmúlt év április-júniusi időszakához képest 46 százalékkal emelkedett diákolvasóink száma. Szeretnénk újra megköszönni a bizalmat:

Aki a decemberi ünnepekig féléves olvasójegyet vált, annak 2012. június 30-ig lesz érvényes a jegye. 

Százezer kötetes szabadpolcos állományunk mellett minden olvasótermünkben elérhető a wifi, bárki saját laptopján is dolgozhat, pihenésként kölcsönkérhetitek e-book-jaink egyikét.

A kedvezményes beiratkozási lehetőség természetesen minden féléves olvasójeggyel rendelkezőre vonatkozik. 

  
 

A féléves olvasójegyek díjai:
teljes árú könyvtárhasználati díj: 3 000 Ft
kedvezményes árú könyvtárhasználati díj: 1 500 Ft

A könyvtár kedvezményes használatára jogosultak:
- a 70 év alatti nyugdíjasok;
- érvényes diákigazolvánnyal rendelkező diákok, hallgatók;
- a regisztrált munkanélküliek, és akik jövedelempótló támogatást kapnak,
- a Budavári cívis kártya tulajdonosai.

A könyvtárba beiratkozhat és olvasójegyet válthat minden 18. életévét betöltött magyar és külföldi állampolgár. 
A könyvtárhasználati díj nem tartalmazza a fényképes plasztikkártya előállításának díját, amit csak az első beiratkozáskor kell megtéríteni.

Elektronikus tartalmainkat kiszolgáló eszközeink a hosszú hétvégén is várják a kattintásokat!

A folyamatosan bővülő Magyar Elektronikus Könyvtár, a Digitális Képarchívum, a  Képkönyvtár és az Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívum, valamint az OSZK honlapja és tematikus oldalai is éjjel-nappal, azaz a nap 24 órájában elérhetőek.

Várunk!

Október 26-án megnyílt Hincz Gyula közel száz könyvillusztrációját bemutató kamara-kiállításunk, amely december 23-ig látható az Ereklyetérben. A képzőművész hagyatékát, a csaknem 1700 festményt, grafikát és kisplasztikát tartalmazó gyűjteményt a Váci Értéktár gondozza. Ebből válogatták a tárlatot, amelyet Vácon már bemutattak, és amelyet a következő évben még két másik helyszínen láthat a közönség.


Képeink a megnyitóról

A kiállítás első vendégeit házigazdaként dr. Boka László megbízott tudományos igazgató köszöntötte. „Egy gazdag életmű értékes szeletét láthatják most Budapesten, amelynek bemutatására a Váci Értéktár kérte fel az Országos Széchényi Könyvtárat. Örömmel mondtunk igent a tárlatra, mert az itt látható alkotások az expresszív magyar rajzművészet legnagyszerűbb darabjai. Hincz Gyula munkásságát a vitalitás és az expresszív erő jellemzi. Képei kozmikus látomások és egyben nosztalgikus álomvilág is. Személyesen is kötődöm a képekhez, hiszen egyik első olvasmányélményemet, Gulliver utazásait Hincz Gyula illusztrálta” – méltatta a festőt dr. Boka László.

Mészáros Balázs, a Váci Értéktár igazgatója, aki korábban az OSZK munkatársa volt, elmondta, szerinte nincs olyan magyar család, amelynek könyvespolcán ne rejtőzne olyan kötet, amelyet Hincz illusztrált. Megjegyezte, a grafikus mindannyiunk közös ismeretlen ismerőse, éppen azért, mert rajzait szinte mindenki látta már valahol, mégsem ismerjük őt eléggé. Itt az ideje tehát, hogy e tárlat segítségével újra felfedezzük őt.

Gyémánt László, Mészáros Balázs, dr. Boka László

A kiállítást Gyémánt László festőművész – egykori Hincz-tanítvány – rendkívül személyes hangon nyitotta meg. Elmondta, gyerekkora egyik első olvasmányélménye Anatole France „Nyársforgató Jakab meséi” volt, amelynek képeit Hincz Gyula készítette. Később, már festőtanoncként, egy nyári gyakorlaton megismerkedett Hincz Gyulával, akinek másodévtől nem csupán tanítványa, hanem demonstrátora is lett. Bár harmadévtől más tanárt jelöltek ki számára, ő a szabályok ellenére ragaszkodott mesteréhez. Mosolyogva emlékezett, mennyire kedvelte mestere a kicsinyítőképzőket, rajzain is fejecskének és nyakacskának hívta az ábrázolt testrészeket, így természetesen őt is „Gyémántkának” nevezte. Anekdotázva mesélte, hogy Hincz tanítványai rajzain mindig fenntartotta magának a jobb felső sarkot, mert ott korrektúrázott. Elmesélte, egyszer megkérdezte a Mestert, vajon miért éppen Vácot választotta képei gyűjtőhelyéül, mire Hincz így felelt: mert Vácig közlekedett az első vonat. Gyémánt elmondta, mennyire hiányzik neki a Mester ma is, hiszen mindig mindenről tudtak beszélgetni ezzel a kedves, törékeny, vékony emberrel. Végül mindenkinek, aki részt vett a kiállítás létrehozásában, megköszönte a segítséget és megnyitotta a tárlatot, amely a könyvtár épületében december 31-ig látogatható, majd 2012 első felében a győri Városi Múzeumba költözik, ezt követően – április elsejétől – pedig az ipolysági Honti Múzeumban lesz látható.

Videó a megnyitóról:

1956. október 23. 23.55

Kedves Hallgatóink! Napi mûsorunkat most befejezzük. Negyven perc múlva azonban ismét jelentkezünk, éjszakai külön programot közvetítünk a 417 méteres középhullámon, valamint a 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon.

Mai adásunknak vége. Búcsúzunk, kedves Hallgatóink. Holnap újra kezdjük a munkát, a vértelen harcot a felszabadulásért. Pihenjük ki a nap fáradalmait és gyűjtsünk erőt a holnapra. A jobb jövőbe vetett bizalommal hajtsuk álomra fejünket. Jó éjszakát, kedves Hallgatóink, jó éjszakát.

Himnusz

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább

1956. október 23. 22.35

Szünetjel

Kedves Hallgatóink! Gerő Ernő kedden este rádióbeszédet mondott. A feltűnést keltő beszédről kérjük, hallgassák meg most Balogh Balázs kommentárját!

A Szabad Európa Rádió adásának részlete az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:

Kedves Hallgatóink! Meghallgattuk Gerő Ernő kedd esti rádió beszédét, egy pillanatig az volt az érzésünk Rákosi beszél. Hát nem történt semmi az elmúlt hetekben Magyarországon? Nem volt csak a múlthét végén a történelmi fordulat Lengyelország életében? Nem volt kedden délután világra szóló tüntetés Budapest utcáin? Hát hogyan történhetett, hogy Gerő Ernő az időnek ebben a viharában vállalkozhatott erre a felháborító beszédre. Jugoszláviából jött, kedden délelőtt érkezett Budapestre, mikor jelentették, hogy este beszélni akar, mindenki azt várta, hogy Jugoszláviai tárgyalásairól tesz nyilatkozatot, és az általános politikai helyzethez való állásfoglalását a párt Központi Vezetőségében, vagy a 29-ére összehívott országgyűlésen teszi meg. A helyzet azonban, amelyet Gerő Ernő Budapesten talált nyílván nem tűrt halasztást. Felborult minden logikai és előzetes terv, Gerő Ernő halaszthatatlannak látta, hogy beleszóljon abba a fejlődésbe, amely az elmúlt hetekben ellene, ma már nyilvánvalóan legnagyobb rémületére megindult. A beszéd, kedves hallgatóim, vészkiáltás.

Ég a ház a magyarországi sztálinisták feje fölött, és Gerő Ernő ennek a perzselő tűznek az oltására vállalkozott, tegyük mindjárt hozzá: reménytelenül. A budapesti ifjúság délután lenyûgözõ arányú tüntetést rendezett lengyel vezetõség mellett, nem egészen akadálytalanul. Piros László, Gerő Ernő belügyminisztere, először betiltotta a tüntetést, majd alig 2 óra múltán visszavonta a tilalmat, nyílván azért, mert érezte, hogy ezzel az erőszakos intézkedéssel még nagyobb, még szenvedélyesebb erőket szabadít fel. Gerő Ernő keze már nyílván benne volt ebben a kapkodásba, a tilalomban és az engedélyezésben, kénytelen volt végignézni a tüntetést, amelyben nem csak fiatalok, hanem munkások, értelmiségiek, Budapest egész népe is részt vett. A tüntetést némának szervezték, de hangos lett. A budapesti rádió szerint jelszavaktól zengtek az utcák. Új vezetést követelt a tömeg, nemzeti színű zászlókat lobogtatott,'48 márciusának vihara járt az utcán a budapesti rádió tudósítása szerint. Más jelentések arról adnak hírt, hogy a tömegben szovjetellenes kifakadások is felhangzottak, függetlenséget, szabadságot követeltek, utcára áradt az a nemzetprogram, amely Gerő Ernő távollétében újságokban, szervezetekben, munkahelyeken és otthonokban egyre erősebb hangot kapott. Ezt a tüntetést már nem lehetett félreérteni és félremagyarázni.

Ez már világosan kifejezte azokat az érzelmeket, amelyek a másik néma tüntetés résztvevőit eltöltötték Rajk László temetésén a Kerepesi úti temetőben. Gerő Ernőnek valóban minden oka megvolt arra, hogy megrémüljön. Csak a rémülettel magyarázható az a politikai baklövés, amelyet elkövetett, szembe fordult a közhangulattal, a fejlődéssel, meg akart állítani valamit, aminek a feltartásához már nincs ereje. Szocialista demokráciáról beszélt, azzal a burzsoá demokráciával szemben, amelyet az ellenség próbál most, szerinte újra becsempészni. A magyar nép pontosan tudja mit jelent ez a szocialista demokrácia Gerő Ernő fogalmazásában. Jelenti a rabságot, a szabadságjogok eltiprását, az embertelen nyomor jólétnek való feltüntetését. A munkásosztály uralmát félti Gerő Ernő. Hát mit kapott a munkásság ettől az uralomtól? Sehol Európában ilyen nyomorult bér, nagyobb szolgaság már nincs. Védelmébe vette Gerő a Szovjetuniót, Rákosi legnagyobb hazudozása teljében se tehette volna különben. Ha azok a szerzõdések, amelyre Gerő Ernő hivatkozott, valóban az egyenjogúság alapján születtek, valóban segítették és nem fosztogatták a népet, hát mért nem teljesítik az ifjúság kívánságát, mért nem viszik a nyilvánosság elé? Mért nem védik meg a szerződések önmagukat? Kijelenti Gerő, hogy nem akarunk más ország ügyeibe beleavatkozni, még Lengyelország belügyeibe sem. Beavatkozási kísérlettel senki sem vádolta Gerőéket, de az egész magyar nép határozottan követeli, hogy igenis vegyenek példát a lengyel belügyekről, és a jugoszláv fejlődésről, a kormány és a pártvezetőség mindenekelőtt vegyen példát a lengyel pártvezetőségtől, amely az egész szovjet pártvezetőséggel szemben minden kockázat vállalásával csak négy nappal ezelőtt védte meg a lengyel érdekeket.

Pártegységet hirdet Gerő Ernő, szinte szajkó módjára ismétlik ugyanazokat a jelszavakat, amelyeket Rákosi hangoztatott szüntelenül. A pártegység nem volt meg Rákosi korában sem, most pedig nézzen körül Gerő Ernő, soha nagyobb bukásban nem volt a pártvezetőség, mint most. Ha pártegységről lehet beszélni, akkor ez az egység ma már a mai pártvezetőség ellen jelentkezik, semmi esetre se abba az értelembe, ahogyan Gerõ Ernõ szeretné. Az ország felháborodása jogos és érthető, de az talán a legnagyobb megbotránkozást az a beszéd a parasztság körében kelti. Gerő Ernő lényegében fenn akarja tartani azt a mezőgazdasági politikát, amely a mostani termelési csődhöz, közellátási zavarokhoz vezetett, amelynek végzetes hibáit saját pártja józanabb elemi éppen az elmúlt napokban ismerték be. Saját problémákról, saját módszerekrõl és eszközökről beszél Gerő. Az ország nem kér ezekbõl az eszközökből, ezek vitték a mostani nyomorúságból, ezektől akart szabadulni öreg és fiatal, párttag és nem kommunista. Ígéri Gerő a júliusi program végrehajtását, de ugyanakkor a többi párthatározat végrehajtását is. Hogyan? Ennek csak ő a megmondhatója. Ezek a párthatározatok egymással sokszor ellent mondanak, és megértek arra, hogy teljesítsék a kommunista oldalról is felhangzó követelést, dobják őket végre a papírkosárba. Gerő Ernő végkiáltása, kedves hallgatóim, kísérlet a magyarországi sztálinizmus felszámolására. Legjobb meggyőződésünk szerint elkésett. Lehet, hogy Gerő Ernő számít a központi vezetőségre, amelyet még Rákosi állított össze, számít arra, hogy a különböző stallumokban meghúzódó sztálinisták, akik eddig ijedten lapítottak, most majd nekibátorodnak, melléje állnak, és segítséget nyújtanak ahhoz, hogy visszafordítsa a fejlõdés kerekék.

Gerő keresztbe feküdt az úton, élére állt azoknak a visszahúzó erőknek amelyeknek a kora minden jel szerint lejárt. Rádióbeszéde hadüzenet a népnek, amely Gerő Ernő távollétében már nyíltan fölsorakozott és megmutatta félelmes erejét. Magyarországon ma minden eddiginél élesebb harc kezdődik. Egyik oldalon az egész magyar nép, pártállásra való tekintet nélkül, a megújhodást, szabadságot követelő korszellem, a szomszédos országokban kibontakozó fejlődés, a másik oldalon pedig egy hatalmi pozícióját féltő politikailag, erkölcsileg, gazdaságilag csődbe jutott maroknyi sztálinista csoport. Az erőviszonyok a nép győzelmét jósolják, ehhez azonban további egység, elszántság, és a népi erőkbe vetett szilárd hit kell.

Kedves Hallgatóink, rendkívüli hír- és helyzetmagyarázatunk hangzott el. Gerő Ernő kedd esti feltűnést keltõ rádió beszédére válaszolt Balogh Balázs kommentárja.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagai 4617 tekercsen maradtak fenn, 1997-től kezdtek beérkezni az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárába.

Később, 2001 őszén kerültek a gyűjteménybe a Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott hangdokumentumai, 311 db 90 perces audiokazettán. A hangdokumentumok szinte teljes egészében tartalmazzák az 1956. október 22. és november 13. között elhangzott SZER-adásokat, valamint a Kossuth Rádió adásait, melyeket a SZER úgynevezett Monitoring osztálya rögzített.
Tovább