Babits fordítási dilemmái Dante hat sora kapcsán

2016. november 18. 11:08 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Rózsafalvi Zsuzsanna előadása november 24-én 9 óra 45 perckor kezdődik, a címe: Babits fordítási dilemmái Dante hat sora kapcsán

Babits 1920-ban fejezte be Dante Purgatóriumának fordítását, melyet a Révai Testvéreknél jelentetett meg. A fordító Dante hat soráról című esszéjében a Purgatórium nyolcadik énekének első hat sora kapcsán veti össze a korábbi fordításkísérleteket – Angyal Jánosét, Szász Károlyét –, s mutatja be a kortársak javaslatait. Előadásomban Babits ezen esszéjében és más fordítói előszavaiban megfogalmazódó módszertani dilemmákat vizsgálom meg.  

dante_hat_sorarol_nemzetikonyvtar.jpgBabits Dante hat soráról című esszéjének kézirattöredéke

roszafalki_zsuzsanna_nemzetikonyvtarcut.pngRózsafalvi Zsuzsanna egyetemi tanulmányait és diplomáit követően (magyar szak 1999, ELTE BTK; könyvtár szakos bölcsész régi könyves specializációval 2001, ELTE és SZTE; esztétika szak 2003) elvégzését követően 2009-ben szerzett doktori fokozatot az ELTE-n.

1998-tól az OSzK munkatársa. Szakterülete a XX. század első felének kritikatörténete, és a XIX. század második felének, valamint a XX. század első felének prózapoétikája.

Önálló monográfiája 2013-ban jelent A portré alakvariánsai Schöpflin Aladár életművében címmel.

A Jókai Mór és a Babits Mihály kritikai kiadás munkatársa. Sajtó alá rendezte Jókai Mór 1863-64-es elbeszéléseit, jelenleg Babits Mihály 1920 és 1926 között írt esszéinek kritikai kiadásán dolgozik.



Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Traduttore, traditore? Massenet Werther című operájának magyar változatai

2016. november 18. 08:56 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

lllyés Boglárka előadása november 24-én 14 óra 40 perckor kezdődik, a címe: Traduttore, traditore? Massenet Werther című operájának magyar változatai

Az előadás rezüméje:

Massenet 1885–1887 között komponált Wertherét a zeneszerző hazájában is némi késéssel fogadta be a közönség, Budapestre pedig csak mintegy száz év múltán érkezett el az opera: a Bánffy Miklós intendatúrája idején tervezett, ám végül elmaradt premiert követően az Operaház 1984 és 1988 között fordításban játszotta, majd 2015 őszén – immár eredeti nyelven – újra műsorra tűzte a „lírai drámaként” meghatározott dalművet. Goethe 18. századi levélregényének francia opera-adaptációjában az alapműhöz hasonlóan kitüntetett szerepet kap a természet szubjektív interpretációja, illetve a fordítás mint produktív olvasás, illetve értelmezés; elemzésünk alapján ugyanakkor megkérdőjelezhetetlennek tűnik a mű autonómiája. Előadásomban vizsgálom a kulturális, társadalmi és politikai kontextus befolyását a különböző változatok vonatkozásában, másrészt az egyes fordításszövegek lehetséges szerepét az opera magyarországi értelmezésében és megítélésében.

cimlap_ib_nemzetikonyvtar.jpgMassenet Werther című operájának ének‒zongorakivonata Gy. Alexander Erzsi és Radvány Ernő magyar szövegével (1913), borító, ZBK163/b – Zeneműtár

Illyés Boglárka, a Zeneműtár munkatársa az ELTE történelem és francia szakán végzett 1998-ban, ösztöndíjjal a brüsszeli ULB-n is hallgatott francia irodalmat. 2004 óta dolgozik az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában. A gyűjteményünkben őrzött több mint 15.000 darab sellaklemez feldolgozása mellett igyekszik feltárni és megismertetni hangarchívumunk ismeretlen értékeit: e célból tematikus hangzó összeállításokat készít, virtuális és kamarakiállításokat rendez, és rendszeresen tudományos publikációkkal jelenekezik. Az utóbbi években fő kutatási területe a magyar–francia zenei kapcsolatok története és dokumentumai a századforduló időszakában. Pályája egy részében szinkrondramaturgként és szakfordítóként is tevékenykedett.

Illyés BoglárkaIllyés Boglárka

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

La finta Mirandolina: Hevesi Sándor Mozart-mentőexpedíciója

2016. november 17. 14:54 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Mikusi Balázs előadása november 24-én 14 óra 20 perckor kezdődik, a címe: La finta Mirandolina: Hevesi Sándor Mozart-mentőexpedíciója.

Az előadás rezüméje:

Míg a Mozart életének utolsó évtizedében komponált operák ma is rendszeresen megszólalnak a világ operaszínpadain, a korábbi színpadi művek előadásai inkább csak kuriózumszámba mennek. E mellőzés oka korántsem egyszerűen a tizenéves komponista zenéjének viszonylagos „éretlensége”, hanem legalább annyira a megzenésítések alapjául szolgáló librettóknak a mai dramaturgiai elvárásokkal való összeférhetetlensége is. Az 1775-ben Münchenben bemutatott La finta giardiniera című opera budapesti bemutatója különösen világosan tükrözi a recepció e kettősségét: az 1912 és 1914 között az Operaház főrendezőjeként működő Hevesi Sándor 1924-ben (immár a Nemzeti Színház igazgatójaként) azzal a szokatlan megoldással próbálta Mozart zenéjét „megmenteni” a budapesti közönség számára, hogy azt az eredeti librettó helyett egy Carlo Goldoni A fogadósnő című vígjátékán alapuló – s így az eredeti cselekvényre csak nyomokban emlékeztető – új magyar szöveggel adta elő. Az előadás ezt a radikális „fordítást” elemzi, különös tekintettel a sajátos dramaturgiai kísérlet korabeli fogadtatására.

Hevesi Sándor portréja. Székely György-Cenner Mihály-Szilágyi István: A magyar színészet nagy képeskönyve. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Mikusi Balázs zenetörténész, az OSZK Zeneműtárának vezetője. Egykori Fulbright- és DAAD-ösztöndíjas; az OSZK Széchényi-emlékérmének (2014) és az MTA Bolyai-plakettjének (2015) kitüntetettje; 2016 tavasza óta az International Association of Music Libraries alelnöke és a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöke. Történészként szakterülete lassacskán minden, amit a Zeneműtár gyűjteményének gondozása megkíván: Haydntól és Mozarttól a 19. század magyar zenetörténetén át egészen Farkas Ferencig és Ligeti Györgyig.

Mikusi Balázs Az IAML Római Kongresszusán 2016-ban – Hangtárnok BLOG

 

komment

Fordítás? Értelmezés? Az átirat problematikája Bartók életművében

2016. november 17. 08:52 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Somfai László plenáris előadása november 24-én 13 óra 30 perckor kezdődik, a címe: Fordítás? Értelmezés? Az átirat problematikája Bartók életművében.

Az előadás rezüméje:

Egy zenemű átirata némi joggal hasonlítható a szöveges műalkotásból készülő fordításhoz: jobban vagy gyengébben sikerült értelmezése az eredetinek. Bartók Béla műveinek jegyzékében jelentős számú az ilyen vagy olyan okból maga készítette átirat: zongorazenéből zenekari mű, szimfonikus alkotás átirata (vagy zongorakivonata), felkérésre fogalmazott alkalmi átdolgozás, saját pianista repertoárjának bővítésére írt változat stb. Bartók oeuvre-jében a szerzői átirat/átdolgozás esetenként az ideális forma megtalálása; nem kevesebbszer csupán alkalom szülte változat, amely nem ér fel az eredetihez; s néhány átiratáról tévesen hisszük, hogy azokat nyilvános hangverseny-előadásra szánta Bartók.

Bartók BélaBartók Béla 1940-ben. Fotó – Zeneműtár. Jelzet: Bartók Béla 1/18 – OSZK BLOG

Somfai László Széchenyi-díjas zenetörténész, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Pályáját az OSZK Zeneműtárában kezdte, többek között a Haydn által Eszterházán vezényelt operarepertoár monografikus feldolgozásával, majd az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának munkatársa (s utóbb vezetője) lett.

A nemzetközi Haydn- és Bartók-kutatás kiemelkedő alakja, 1997 és 2002 között az International Musicological Society elnöke.

Kép forrása:  Liszt Ferenc Zeneakadémia Baráti Köre

 

 

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Die erzählende Mutter - Az elbeszélő anya, Die frohen Abende - Az elbeszélő atya. Jakob Glatz gyermekkönyveinek magyar fordításai

2016. november 16. 15:27 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Szabóné Kozma Katalin előadása november 24-én 10 óra 45 perckor kezdődik, a címe: Die erzählende Mutter - Az elbeszélő anya, Die frohen Abende - Az elbeszélő atya. Jakob Glatz gyermekkönyveinek magyar fordításai

Jakob Glatz (1776–1831), szepességi születésű evangélikus lelkész és pedagógus korának egyik legnépszerűbb írója volt, aki hírnevét részint a gyermekeknek szánt, népszerű elbeszéléseinek köszönhette. Történeteinek a célja a szórakoztatáson túl az erkölcsi nevelés és a nyelv művelése is volt. Célom Jakob Glatz fordításban is megjelent olvasmányainak az összevetése a magyar kiadásokkal, melyek legtöbbje az 1840-es években Szívós Mihály, református lelkész és Becser Soma fordításában, pontosabban átdolgozásában jelent meg. Az előadás során megvizsgálnám a német és a magyar nyelvű kiadásokat, egybevetném azokat, milyen eltérések, hangsúlybeli eltolódások találhatóak meg bennük, melyek a kihagyások és átírások révén jöttek létre. Mivel Glatz ezen könyveit kifejezetten nevelő szándékkal írta, a vizsgálódás legérdekesebb kérdése az lenne, hogy az általa preferált, a történeteiben megjelenített erények, illetve elítélt tulajdonságok a magyar fordításokban is ugyanolyan hangsúllyal jelentek-e meg.

anya_belso_nemzetikonyvtar.jpgGlatz Jakab: Az elbeszélő anya, vagy Rövid történetek gyermekek számára. Metszet. Pest 1848 után – Törzsgyűjtemény

Szabóné Kozma Katalin könyvtáros, német-magyar szakos tanár. 2008 óta dolgozik az Országos Széchényi Könyvtárban. A felvilágosodás kori művelődéstörténettel, sajtótörténettel kapcsolatosan 2007 óta jelennek meg publikációi. Jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájában folytat tanulmányokat, disszertációjának a témája a 19. század eleji gyermekkortörténethez kapcsolódik.

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Enver Čolaković (1913–1976) műfordításai írói hagyatékának tükrében

2016. november 16. 12:57 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Mann Jolán irodalomtörténész elődása november 24-én 11 óra 25 perckor kezdődik, a címe: Enver Čolaković (1913–1976) műfordításai írói hagyatékának tükrében

Enver Čolaković félig magyar, félig bosnyák származású, de a horvát kultúrához szorosan kötődő és abban élő író, költő, a magyar irodalom máig legjelentősebb horvát műfordítója volt. Különösen jelentősek a magyar lírafordításai. A szerkesztésében és fordításában megjelent A magyar költészet aranykönyve című antológiája valószínűleg a magyar líra máig legszínvonalasabb idegen nyelvű interpretációit és leggazdagabb válogatását nyújtó könyv.

colakovic_zlatna_knjiga_madjarske_poezije_naslovnica.jpgZlatna knjiga mađarske poezije. [A magyar költészet aranykönyve]. Szerk. és ford.: Enver Čolaković, Zagreb, Matica hrvatska. 1978. Címlap – Törzsgyűjtemény 

Čolaković a magyar irodalom fordítása és a horvát közönség felé közvetítése terén végzett főműve minden bizonnyal A magyar költészet aranykönyve című antológiája. E céljának megvalósítása érdekében nagy igénnyel járt el és hasonló igényességet várt el a magyarországi hasonló kiadói vállalkozásoktól is. A szerbhorvát irodalom kistükre a kezdetektől 1945-ig (szerk.: Csuka, Zoltán et al. Budapest: Európa, 1969.) című magyar nyelvű antológiáról írt kritikájában Čolaković koncepciós hiányosságot fedez fel: „Vajon létezik-e valóban szerbhorvát (horvátszerb) irodalom szerves esztétikai, szellemi egységként folyamatosan a történelemben? Szabad-e a pravoszláv szerb szentek, pópák és uralkodók az ószláv nyelv szlaveno-szerb változatában írt középkori szerb életrajzaival egybevetni a korabeli »horvát« irodalmat? Van-e pl. a szerb népi epika koszovói ciklusának bármilyen kapcsolata a horvát népköltészettel vagy a bosznia-hercegovinai muzulmánok epikájával, akiknek a hősei a másik, akkor ellenséges oldalon harcoltak? Szintén nehezen tulajdoníthatjuk a »szerbhorvát« nyelv használatát a horvát glagolita papoknak, ahogyan a vele egykorú, vagy a nála korábbi szerb irodalomhoz képest valóban teljesen más szellemi és kultúrkörbe tartozó barokk és reneszánsz irodalom korának sem, hiszen Vuk Stefanović Karadžič és Gaj illír mozgalma egyaránt későbbi keletkezésűek. […] A horvát és szerb irodalom (nem csak nyelvi) rokonságáról csak sokkal később beszélhetünk…” (Razmjeri jednog zrcala. Antologija naših književnosti na madžarskom jeziku. [Egy tükör arányai. Irodalmaink magyar nyelvű antológiája. A szerbhorvát irodalom kistükre a kezdetektől 1945-ig]. Telegram, 12, 1970, január 23.)

Mann Jolán: Enver Čolaković – a többszörös identitású elhallgatott író és műfordító. In: Az identitás forrásai. Hangok, szövegek, gyűjtemények. Szerk. Boka László, Földesi Ferenc, Mikusi Balázs, OSZK – Gondolat Kiadó, Bp., 2012, Bibliotheca Scientiae et Artis 3., 162–178. o.) – Törzsgyűjtemény 

Az előadás Enver Čolaković műfordításaival foglalkozik. A témaválasztás apropója, hogy az OSZK Kézirattára az NKA Ithaka-programján sikerrel pályázott Enver Čolaković magyar vonatkozású hagyatékának megvásárlására, amely a közeljövőben hamarosan meg is érkezik a tengeren túlról a nemzeti könyvtárba. A hagyaték mintegy hat évszázadot felölelően a 15–20. századi magyar irodalom kiemelkedő alkotóinak lírai és prózai műveiből készült mind ez idáig kéziratban maradt nagyszámú horvát nyelvű műfordítás. Kiemelkedő fontosságú az önálló kötetként előkészített, máig kiadatlan negyvennégy Ady-vers fordítása. Ezen kívül további kincseket ígérnek a magyar nyelvű kéziratok (a műfordítások forrásdokumentumai) és a magyar nyelvű levelezés (magyar írók Enver Čolakovićhoz írt levelei) is.

Enver Čolaković magyar nyelvű kéziratos műfordítói hagyatéka. Fotódokumentáció

 Mann Jolán

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Könyvek Lilliputból

2016. november 16. 09:12 - nemzetikonyvtar

November 8-án Elbe István, Információszolgáltatási igazgatónk a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeumban vetítettképes előadást tartott a miniatűr könyvekről. A felkérés Nagy Veronika muzeológus részéről érkezett, aki féltő szeretettel gondozza a múzeum Moskovszky-gyűjteményét

A gyűjteményben bemutatott babákat 19. századi, 20. század elejei életképeket megelevenítő enteriőrökben helyezték el. Az őket körülvevő eszközök egy része eredetileg is játéknak készült, más részük viszont mesteremberek remekeiként használati tárgyak voltak, csak később váltak babakellékké. Az utóbbiak körébe tartoznak a miniatűr könyvek is.

Elbe István, az Országos Széchenyi... - Hetedhét Játékmúzeum - Moskovszky és Réber Gyűjtemény | Facebook

Elbe István írása:

A Moskovszky-gyűjteményben több tucat különböző méretű minikönyv található, amelyek eddig nem kerültek a figyelem középpontjába. A felkérésnek eleget téve bemutattam a gyűjteményben található néhány érdekes kis könyvet, összehasonlítva az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött miniatűr könyvekkel.

Az előadásom bevezetőjében néhány pontban összefoglaltam azt, amit a miniatűr könyvekről tudunk. Ebben segítségemre voltak Janka Gyulának e tárgyban írt könyvei:

konyvek_liliputbol01_nemzetikonyvtar.JPG

Első renden érdemes meghatározni a miniatűr könyv fogalmát. Az Országos Széchényi Könyvtár minden 100 mm alatti könyvet miniatűr könyvként kezel. A gyűjtők ennél tagoltabban határozták meg a kategóriákat. Ezek alapján:

  • 76 és 100 mm közötti könyveket törpekönyveknek,
  • a 30 és 76 mm közöttieket minikönyveknek vagy miniatűr könyveknek,
  • a 30 mm alatti könyveket mikrokönyveknek nevezzük.

Arra nézve nincs pontos adatunk, hogy mióta gyártanak miniatűr könyveket.

A bécsi Philobiblon c. folyóirat (1928) egyik cikkében olvashatjuk:

Ha a fecsegő Pliniusnak hinni lehet, már Cicero is ismert egy olyan Illiast, amelyet parányi betűkkel és olyan kis lapokra írtak, hogy egyetlen dióhéjban el lehetett helyezni.

Janka Gyula: Miniatűr könyvekről gyűjtőknek. Bp. Műszaki Kvk., 1973. 10. o. – Törzsgyűjtemény

A könyvnyomtatás korából ismert legrégebbi minikönyv Aldus Manutius velencei nyomdájában készült 1505-ben. Címe: Horae b. Marie Virginis. Mérete: 48x85 mm.

Később a németalföldi nyomdász dinasztiák állítottak elő művészi kivitelezésű kis méretű könyveket. Az Elzevirek 1625-ben adták ki tizenkettedrét méretben a latin klasszikusokat. A Plantin nyomda 1629-ben jelentette meg miniatűr formában Kempis Tamás Krisztus követése című népszerű munkáját. Mérete: 50x80 mm.

konyvek_liliputbol02_nemzetikonyvtar.JPGThomas a Kempis: De l'imitation de Jésus-Christ – Törzsgyűjtemény 

Jelen ismereteink szerint a legidősebb magyar nyelvű miniatűr könyv Kolozsváron jelent meg 1759-ben. Címe: Elein való megtérésnek gyümöltse. A kiadvány népszerűségét mutatja, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban négy kiadása is megtalálható. 1759, 1760, 1773, 1820

 

konyvek_liliputbol03_nemzetikonyvtar.JPG

Az egyik legrégibb mikrokönyv, amelyről tudunk, az Exercice du chrétien 1737-ben jelent meg Párizsban, 188 oldal terjedelemben, francia nyelven, latin idézetekkel. Mérete: 21x31 mm. Egy példánya található a budapesti Széchényi Könyvtárban.

konyvek_liliputbol04_nemzetikonyvtar.JPGJanka Gyula: Amit még a miniatűr könyvekről tudni kell. 49. oldal. Bp. Szépird. Kvk., 1974. – Törzsgyűjtemény

Amikor az előadásomra készültem, nem gondoltam, hogy a Moskovszky-gyűjtemény miniatűr könyvei között találok olyat, amelyik meglepetéssel szolgál. Találtam többet is. Elsőként egy olyan mikrokönyvet, amelyet Janka Gyula, aki mellesleg bibliográfiát is állított össze a miniatűr könyvekről, még nem ismerhetett. A könyvecske a Bibliából kiemelt részeket tartalmaz, Lipcsében adta ki Johann Knaute 1707-ben. Mérete 19x30 mm. Ez a mikrokönyv 30 évvel régebben jelent meg, mint a Janka Gyula által fent említett keresztény lelki gyakorlatok francia nyelvű kiadása 1737-ből!

konyvek_liliputbol05_nemzetikonyvtar.jpg

A kis kötet II. Erős Ágost lengyel király feleségének, Christina Ewartina-nak a tiszteletére jelent meg.

A mikrokönyvek mérete a (nyomda)technika fejlődésével folyamatosan csökken. Magyarországon az 20. század első felében még az Ave Maria címet viselő mikrokönyv tartotta a legkisebb könyv rekordját. Az Első Magyar Betűöntödében készült, és mérete 7x9 mm.

konyvek_liliputbol06_nemzetikonyvtar.JPGAve Maria – Törzsgyűjtemény 

1974-ben ezt detronizálta Andruskó Károly fametszeteket tartalmazó munkája: A kapa. Mérete: 5x5 mm. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében jelenleg ez a legkisebb magyar könyv.

konyvek_liliputbol07_nemzetikonyvtar.JPGA kapa – Törzsgyűjtemény  

A Moskovszky-gyűjtemény egyik féltve őrzött miniatűr könyve Baróti Lajos és Csánki Dezső munkája: Magyarország története. A kötetben szerepel egy bejegyzés: Fenyő Pannika barátnőmnek 1925. karácsony Csinszka. A kis könyvet Ady Endre özvegye ajándékozta Fenyő Miksa lányának, az akkor 15 éves Fenyő Annának.

konyvek_liliputbol08_nemzetikonyvtar.jpg

A millennium évében megjelent miniatűr kiadvány természetesen megtalálható a Széchényi Könyvtár gyűjteményében is. 

A borítóján látható kis dombormű Árpád fejedelem pajzsra emelését ábrázolja, úgy ahogy ez az Ezredéves kiállítás plakátján is megjelenik.

Ahogy normál méretű társaik, úgy a miniatűr könyvek is két alapvető követelménynek felelnek meg, ez a praktikum és az esztétikum. Egy könyv akkor tölti be funkcióját, ha ez a két megfogalmazott elvárás egyensúlyban van. Természetesen a könyv méretének csökkenésével a felező érték az esztétikum irányába tolódik, tehát kimondható az, hogy a mikrokönyvek már inkább a könyvművészet kategóriájába tartóznak, és a nyomdászmesterek virtuozitását hivatottak hirdetni.

Gyakorlati szempontból a kis méretű könyv előállításának célja a hordozhatóság volt. Az emberek már a középkorban is szerették magukkal vinni olvasmányukat. Az első nyomtatásban megjelent miniatűr könyvek nagy része még vallási témájú. Később, a 18. század végén, megjelennek az almanachok és naptárak miniatürizált változatai is. A kisméretű kalendáriumokat különböző néven illetik, franciásan Mignon Almanach, de német nyelvterületen nevezik Finger Kalendar-nak is, utalva ezzel adott esetben a könyvecske hosszúkás formájára is. Elsősorban hölgyek használatára készültek. Némelyeknél erre utal a nagyon díszes kivitelezésű kötéstábla és a belsejébe ragasztott tükör is.

Miniatűr kalendáriumok 

Amint már említettem, a méret csökkenésével erőteljesebb hangsúlyt kap az esztétikum. A mikrokönyvekre már kifejezetten ékszerként tekinthetünk. Nem véletlen, hogy alkalmazták nyakba akasztható medalionként és gyűrűbe helyezve is. Gyakran előfordul, hogy a nyomdász bravúrja nem egyedülálló, hanem hozzá társul a könyvkötő vagy az ötvös mesteré is, és így születik meg egy-egy remekmű.

A miniatűrkönyv-gyűjtők előszeretettel vadásznak az ilyen különleges kivitelezésű könyvekre. Összességében elmondható, minél díszesebb, minél kisebb és minél kevesebb példányszámban jelent meg egy miniatűr könyv, annál nagyobb az értéke.

Fotógaléria különleges minikönyvekről

Az Országos Széchényi Könyvtár 2012-ben egy jelentős miniatűrkönyv hagyatékkal gazdagodott. A Zrínyi nyomda volt vezérigazgatója, Bolgár Imre gyűjteményét özvegye adta át a könyvtárnak, azzal a kikötéssel, hogy azt egy állandó kiállításon tegyük láthatóvá a könyvtárba látogatók számára. A könyvtár a kérésnek örömmel tett eleget, a gyűjtemény ma is megtekinthető, az épület VII. szintjén, a katalógus térben.

Elbe István

komment

Jegyzetek Václav Budovec Antialkorán című művének magyar fordítása mellé

2016. november 16. 08:56 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Kovács Eszter előadása november 24-én 10 óra 5 perckor kezdődik, a címe: Jegyzetek Václav Budovec Antialkorán című művének magyar fordítása mellé

Évek óta dolgozom Václav Budovec Antialkorán című művének magyar fordításán, és reményeim szerint jövő év elején napvilágot lát majd egy kis magyar nyelvű szemelvénygyűjtemény a cseh humanista irodalom ezen nagyszerű alkotásából. Václav Budovec II. Rudolf császár követének kísérőjeként évekig Konstantinápolyban élt, hazaérve fent említett könyvében összegezte tapasztalatait a törökök szokásairól és vallásáról. Célja az volt, hogy felhívja a cseh emberek figyelmét a törökveszély komolyságára, és lelkesebb harcra ösztönözze őket. Egyszerre értékes történeti forrás és a cseh irodalom egyik gyöngyszeme, amely komoly kihívások elé állítja a fordítót. Egyrészt különleges, kifejezetten Budovecre jellemző szókincse, másrészt gazdag szimbolikája miatt. Budovec bátran használja a nyelv adta lehetőségeket arra, hogy a sorok közt is elrejtse üzenetét. A fordítás során tapasztalt érdekességekről szeretnék előadásomban beszámolni.

img_2379_edited.JPGVáclav Budovec Antialkorán című művének címlapja

Kovács Eszter 2005-ben szerzett diplomát a PPKE történelem-cseh szakán, 2009-ben történelemből PhD fokozatot. Disszertációs témájához (Magyarország és a Cseh jezsuita rendtartomány 1773-ig) itthon, illetve prágai, bécsi és római kutatóútjai során gyűjtött anyagot. Ugyanebben az évben kezdett dolgozni az OSzK Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatások Osztályán. Szakterülete: kora újkori cseh és szlovák művelődéstörténet, cseh-magyar kapcsolatok. 

Kovács Eszter és Dr. Käfer IstvánKovács Eszter és Dr. Käfer István könyvbemutatón 2015-ben

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Képbe karcolt költészet: egy Kosztolányi-vers ex librisen

2016. november 15. 08:58 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Vasné Tóth Kornélia előadása november 25-én 15 óra 20 perckor kezdődik, a címe: Képbe karcolt költészet: egy Kosztolányi-vers ex librisen.

Az előadás rezüméje:

„Az illusztráció kettős természetű, ontológiai státusához nemcsak műalkotás mivolta tartozik, az irodalom és a képzőművészet médiumát egyaránt és együttességében feltételezi. Illusztrálás során – a verbális médium képi médiumba való áttevődése, átírása, a képátvitel révén – az alkotó, a mű és a befogadó vonatkozásában összetett viszonyháló, értelmezési rendszer teremtődik.

A képek értelmezésekor a gadameri ontológiai hermeneutika olvasás-fogalma valósul meg. A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy az alkotó és a befogadó képi kódrendszere nem azonos. Az illusztrátor a képi tradíció elemeiből válogat, ideértve az irodalmi mű korábbi illusztrációit, saját képi világa kódjait is. A befogadó viszont a művész által megalkotott konkrét illusztráción keresztül érzékeli a képi tradíciót, melyet az ikonikus kód – a vizuális felismerés – szintjén értelmez. E folyamat során, mű és befogadó dialógusából bomlik ki a jelentés. Ha a kép a szöveggel együtt szerepel, az írott nyelvi forma is kódoló tényezővé lesz – a kép részeként, a kép elemeivel közvetlen kölcsönhatásban.

Ezt az összetett viszonyhálót vizsgáljuk a következőkben Kosztolányi Dezső: Októberi táj c. verse kapcsán, mely 1935-ben íródott, a halála előtti évben. A Számadás c. ciklusban jelent meg, a Negyven pillanatkép 15. darabja. A verset illusztráló – 2016-ban, rendelésemre készült – ex libris, Baranyai Ferenc grafikus alkotása a kép nyelvére való átírás, transzmisszió egy különleges esete. A szöveg láthatóvá tétele révén az interpretáció új módjait hívja elő szöveg és kép egymásra hatása, a két médium interreferenciális viszonya (ennek metonimikus és szinekdotikus irányai), a szövegbeli, ill. a kép által reprezentált szándék, az írott nyelvi és az ikonografikus kód elemei közti kapcsolat. A vizuális literáció során megvalósul a képpé vált szöveg kétirányú olvasata, az ex libris sajátos műfaji, leképzésbeli jellemzőin, vizuális lehetőségein keresztül. A cél: a vizualizált szöveg, a reprezentáció lehetséges percepciói közül megtalálni a helyes – a művész intenciójának megfelelő – percepciót.”

exlibris_vtk.jpg

 Fordítás, tolmácsolás, értelmezés - Tudományos ...

Vasné Tóth Kornélia, Plakát- és Kisnyomtatványtár
2008 óta dolgozom az Országos Széchényi Könyvtárban. Tudományos kutatóként szakterületem a modern (20–21. századi) ex librisek világa. A tárunkban levő 34 ezer ex libris anyag feldolgozása mellett előadok, kiállításokat rendezek, szakírok is a témában. 2014-ben e területből doktoráltam az ELTE-n, művelődéstörténet szakirányon. A Kisgrafika Barátok Körének elnökségi tagja, a Kisgrafika folyóiratnak 2011-től szerkesztője vagyok. 2016 őszén felvételt nyertem az MTA köztestületi tagjai közé. Eddig hetven körüli cikkem, tanulmányom jelent meg az ex librisekről, emellett több önálló kötetem is kiadásra került, pl. A moszkvai Rudomino-könyvtár hungarika ex librisei hazai és nemzetközi kontextusban (2015), Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek (2016).
Többet rólam a honlapomon találhatnak.

portre_vasne_toth_kornelia.jpg

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Archaizmus és modernizmus az Isteni Színjáték magyar fordításában

2016. november 14. 14:58 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Nádasdy Ádám nyitó előadása november 24-én 9 óra 15 perckor kezdődik, a címe: Archaizmus és modernizmus az Isteni Színjáték magyar fordításában.

Nemrég készítettem el Dante Isteni Színjátékának új magyar fordítását (Magvető Kiadó, 2016). Előadásomban megvizsgálom, milyen mértékben használtam – nem mindig tudatos tervezés eredményeképp – archaizmusokat (ily, tán, pór, kigyúlt) illetve neologizmusokat (grammnyi, sport, szorong, önbizalom). E példák segítségével azt az elvi kérdést mérlegelem: egy nagyon régi (700 éves) szöveg fordításakor kell-e, lehet-e archaizmusokat illetve modernizmusokat használni? Mit vár az olvasó, mit szeretne a szerző, mit sugall a mű? 

Dante: Isteni színjáték. Nádasdy Ádám fordítása, Budapest, Magvető, 2016 – Törzsgyűjtemény

Fordítás, tolmácsolás, értelmezés - Tudományos ...

Nádasdy Ádám a nyelvtudomány kandidátusa (1994). 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol–olasz szakán, 1972 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanít, 1997-től 2003-ig tanszékvezető; Széchenyi-ösztöndíjas. Szakterülete az angol nyelvészet – különösen a hangtan –, illetve a nyelvtörténet és germanisztika, valamint a magyar hangtan. 2004-ben a Zuger Kulturstiftung Alapítványtól egy féléves berlini ösztöndíjat nyert. 2006-ban az ELTE BTK-n habilitált. 2012-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. (WIKI)

Nádasdy Ádám – Wikipedia

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment
süti beállítások módosítása
Mobil