Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.
Rózsafalvi Zsuzsanna előadása november 24-én 9 óra 45 perckor kezdődik, a címe: Babits fordítási dilemmái Dante hat sora kapcsán
Babits 1920-ban fejezte be Dante Purgatóriumának fordítását, melyet a Révai Testvéreknél jelentetett meg. A fordító Dante hat soráról című esszéjében a Purgatórium nyolcadik énekének első hat sora kapcsán veti össze a korábbi fordításkísérleteket – Angyal Jánosét, Szász Károlyét –, s mutatja be a kortársak javaslatait. Előadásomban Babits ezen esszéjében és más fordítói előszavaiban megfogalmazódó módszertani dilemmákat vizsgálom meg.
Babits Dante hat soráról című esszéjének kézirattöredéke
Rózsafalvi Zsuzsanna egyetemi tanulmányait és diplomáit követően (magyar szak 1999, ELTE BTK; könyvtár szakos bölcsész régi könyves specializációval 2001, ELTE és SZTE; esztétika szak 2003) elvégzését követően 2009-ben szerzett doktori fokozatot az ELTE-n.
1998-tól az OSzK munkatársa. Szakterülete a XX. század első felének kritikatörténete, és a XIX. század második felének, valamint a XX. század első felének prózapoétikája.
Önálló monográfiája 2013-ban jelent A portré alakvariánsai Schöpflin Aladár életművében címmel.
A Jókai Mór és a Babits Mihály kritikai kiadás munkatársa. Sajtó alá rendezte Jókai Mór 1863-64-es elbeszéléseit, jelenleg Babits Mihály 1920 és 1926 között írt esszéinek kritikai kiadásán dolgozik.
1998-tól az OSzK munkatársa. Szakterülete a XX. század első felének kritikatörténete, és a XIX. század második felének, valamint a XX. század első felének prózapoétikája.
Önálló monográfiája 2013-ban jelent A portré alakvariánsai Schöpflin Aladár életművében címmel.
A Jókai Mór és a Babits Mihály kritikai kiadás munkatársa. Sajtó alá rendezte Jókai Mór 1863-64-es elbeszéléseit, jelenleg Babits Mihály 1920 és 1926 között írt esszéinek kritikai kiadásán dolgozik.
Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.