Fraknói Vilmos Mátyás király élete című munkája 1890-ben, a nagy uralkodó halálának négyszázadik évfordulóján látott napvilágot. A szerző műve kronologikus sorrendben mutatja be az életutat. Máig sokat hivatkozott, így alapvető fontosságúnak nevezhető műről van szó. Nem sokon múlt azonban, hogy eredeti példánya eltűnjön az Országos Széchényi Könyvtárból.

Köztudott, hogy a Széchényi Könyvtár csak olvasótermi használatra adja ki könyveit. Nem volt azonban mindig így. A század első felében még kutatói engedéllyel rendelkező olvasók elvihették könyvtárunkból a könyveket.1916 augusztusában dr. Török István pápai királyi törvényszéki bíró (aki vélhetően azonos a Szinnyei József-féle Magyar Írókban hivatkozott Török Istvánnal ki is kölcsönözte a bevezetőben említett Fraknói-kötetet, azonban sajnálatos módon elveszítette a villamoson utazva (az irattári anyag szerint egészen pontosan a 65. számún). Mikor észrevette a könyv hiányát, azonnal feljelentést tett, s egyúttal a könyvtárat is értesítette. A rendőrség a levelek szerint "gyors, bravúros nyomozás" során (vagy inkább oltári szerencse segítségével? - a szerző) megtalálta a kötetet. A történet azonban nem ért itt véget. Minthogy a feljelentést nem a könyvtár tette, a kötetet többszöri közbenjárásra sem szolgáltatta ki a rendőrség. Ahhoz, hogy visszakerüljön jogos rendeltetési helyére, Török István úrnak kellett Pápáról ismételten Budapestre utaznia, felvenni a kötetet a rendőrségen, aláírni a nyomozás lezárását, majd visszaadni a könyvtárnak. Az egykoron Hung. h. 1996m jelzetű kötet így visszakerült a raktárba. Ma már, rekatalogizálása után 52.387-es jelzeten kérhetik ki az olvasók. A nyomozással kapcsolatos levelezés az Országos Széchényi Könyvtár Irattárának 1916/279-es aktájában található.

Szőts Zoltán Oszkár Retrospektív Feldolgozó Osztály

Hetente egy-egy különleges nyomtaványt, rajzot, kéziratot mutatunk be blogunkban.

Elsőként a Győri Rajziskola két mintarajza látható a 18. sz végéről és a 19. első évtizedéből.

A magyarországi rajziskolák az 1770-es évek második felében jöttek létre, elsősorban az iparostanoncok képzését segítendő. A század végére, Révai Miklós vezetése alatt, a győri vívta ki magának az első helyet. Révai 1796-ban elhagyta Győrt, az iskola hanyatlásnak indult, de később, Verner János vezetésével újra felvirágzott.

Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Fond 206

Verner János mintarajza

Simon Ferenc ötvöslegény rajza 1798-ból

A közszolgálati pályára vagy azon belül új szerepre készülő politikusok vagyonnyilatkozatai ritkán tartalmaznak régi könyveket. A napokban beiktatottak közül egyikük három különleges nyomtatványról számol be a frissen feltöltött nyilatkozatában. Ilyenkor óhatatlanul megkérdezik az újságírók, ismerősök, hogy mi is lehet ez a könyv, no meg mennyit érhet.

Az első azonosítása nem okoz problémát, Pázmány Péter Kalauza, annak is az első pozsonyi kiadása 1613-ból (RMNY 1059). Legutóbb három évvel ezelőtt ütötték le 900 000 forintért, s közgyűjteménybe kerülhetett a „fényes” Esterházy Miklós tulajdonjegyével ellátott művelődéstörténeti kincs.

OSZK, RMK I. 443. Pázmány Péter: Isteni igazsagra vezerleo kalauz (Pozsony, 1613)

A második mű az erdélyi országgyűlési törvénycikkek (szövege: EOE VI.) valamelyik magyar nyelvű kiadása. Nagy valószínűséggel a néhány éve aukción előkerült 1613-as kolozsvári edició egy példányáról lehet szó (RMNY 1058), melynek végét Bethlen Gábor sajátkezű aláírása, s papírfelzetes viaszpecsétje zárja. Ez a további ismert példányok egyikén sem szerepel. Így érthető volt a magas leütési ár, ami meghaladta a másfél milliót.

OSZK, RMK I. 441a Rerum in Transsylvania anno Domini 1613. (Kolozsvár, 1613)

A harmadik könyv (természetesen nem vitatva az első kettő különleges értékét) tűnik – legalábbis bibliofil szempontból – a legizgalmasabbnak. Ha hihetünk a szűkszavú leírásnak: „Kalendarium, es az ielen valo”, akkor ez a könyv egy különleges ritkaságnak számító 16. századi nyomtatványunk (RMNY 503) lehet. A naptárt és prognosztikont tartalmazó mű egyetlen egy ismert példányának kalandos története van. A jó néhány évvel ezelőtt árverésen felbukkant, másfél millió forint kikiáltási árról induló unikumról először Hodinka Antal, neves történész, a Nemzeti Könyvtár munkatársa adott hírt a Magyar Könyvszemle 1892/93. évfolyamában (más, Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárában nem szereplő nyomtatványok mellett). Igaz, itt még számos pontatlanság szerepelt (címleírásban, nyomtatás évében), ám Hodinka megemlítette, hogy a könyv a Batthyányiak körmendi könyvtárában található.

Kalendarium es ez ielen valo 1583. esztendey practika mynd az egh forgasaban (Bécs, 1582) - a kép származási helye

Később Dézsi Lajos felvette Supplementumába, ahol részletesebb és jobb leírást adott a kötetről. Majd másfél évtizeddel ezelőtt H. Hubert Gabriella irodalomtörténész szintén a Magyar Könyvszemle oldalain számolt be Szilády Áron kéziratos hagyatékában őrzött „Az újesztendő kezdessék tőled, Úristen” kezdetű naptárvers másolatáról, amit Szilády az akkor még elveszettnek hitt körmendi példányról írt le a múlt század elején. Végül 2007-ben munkatársunk, Perger Péter részletesen leírta az újonnan előbukkant, majd ismét magántulajdonba került nyomtatványt. A régi magyar kalendáriumok komoly ritkaságnak számítanak, hiszen az évszázados használat során gyakorlatilag ronggyá olvasták őket tulajdonosaik, így egy-egy példány felbukkanása a magyar művelődéstörténet becses forrása. A nyolcadrét nagyságú, 43 számozatlan levelet, s magyar nyelvű kézírásos bejegyzést tartalmazó régi könyvet ma már új pergamenkötés védi. Címlapján vörös és fekete nyomással a babérkoszorúval övezett magyar címer látható. A művet Piotr Słowacki (1588†) krakkói matematikus és csillagász állította össze, kinek kalendáriumai népszerűek voltak idehaza, míg a fordító Pál Sebestyénről mindössze annyit tudunk, hogy a nyomtatvány megjelenésekor a bécsi egyetemen tanult.

Farkas Gábor Farkas

Már közel harmincötezer tétel található a Digitális Képarchívumban!

A képalbum alkalmazásnál http://keptar.oszk.hu/html/kepalbum.php használjátok bátran az időzített képeslapküldő szolgáltatást.

Új részgyűjtemények:

• Szabadelvűpárti Naptár - Évkönyv az EPA-ból (72 kép)
• Pajzán mesék és csodák - Gyulai Líviusz illusztrációi (56 kép)
• Kolozsvári színész album - Könyvillusztráció a MEK-ből (61 kép)
   

A Digitális Képarchívumból válogatunk mikroblogunkban és a twitteren is követhető a tár bővítése. A képarchívum anyaga többféle forrásból származik. Egyrészt feldolgozzuk benne a MEK és az EPA egyes kiadványaiban található képeknek egy válogatott halmazát, így ezek az illusztrációk - általában jobb minőségben - önállóan is kereshetőkké és hivatkozhatókká válnak. Másrészt pedig gyűjtjük, katalogizáljuk, és hosszú távon megőrizzük az interneten (pl. képmegosztó oldalakon), továbbá a CD illetve DVD kiadványokon megjelenő digitális képeket, amennyiben azok megfelelnek gyűjtőkörünknek és a tulajdonosuk hozzájárul a DKA-ban való szolgáltatáshoz. Az ilyen irányú felajánlásokat a DKA Kapcsolat oldalán levő címeken várjuk. A célunk egy változatos tartalmú, nagyfelbontású dokumentumokból álló és jól kereshető képgyűjtemény kialakítása.

Egy-egy régebbi nyomtatvány kezünkbe vételekor gyakran elgondolkozunk arról, milyen utat járt be, míg elénk került. Nehéz az ilyen kérdésekre választ adni. Néha azonban bizonyos jelzések segítségünkre lehetnek, mint azt a következőkben bemutatjuk.

A dualizmus évtizedei a magyar történettudomány szempontjából a pozitivizmus korszakát jelentették. Komoly forrásközlő vállalkozások kezdődtek meg a kiegyezés utáni években, melyet a korszakra jellemző történelem iránti érdeklődés folyamatosan ébren tartott. Ezt az érdeklődést kiválóan példázzák az 1896-os millenniumi ünnepségek is. A kuruc kor és a Rákóczi-szabadságharc is fontos helyet kapott a nemzeti emlékezetben.

Ezt jól példázza II. Rákóczi Ferenc és a rendek a szécsényi országgyűlésen kötött szövetségének a harcok lezáródásának kétszázadik évfordulójára megjelent hasonmás kiadása.


A szövetséglevélhez Borovszky Samu írt bevezetőt, melynek tanulsága szerint 1911-ben két fennmaradt példányról tudtak. Az egyik a Magyar Tudományos Akadémia irattárában volt található, a másik pedig a párizsi lengyel könyvtárban. Az összevetés során megállapították utóbbi terjedelmesebb voltát, ezért annak megjelentetése mellett döntöttek. A könyvtári pecsét világosan látszik a Digitális Képarchívum felvételén.

A szövetséglevél minden kétséget kizáróan fontos történelmi forrás. Tartalmazza a szécsényi országgyűlés megállapodásait, továbbá a nagyszámú résztvevő aláírásait is. Az első oldal talán a legimpozánsabb II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós, Forgách Simon, Eszterházy Antal, Barkóczy Ferenc, Sennyey István, Telekesy István, Dolny István, Pettes András és Pongrácz Imre kézjegyeivel, de a többi sem elhanyagolható. E kiadás érdeme, hogy a nagyközönség is megismerhette részleteit.

Könyvtárunkban 2010 óta nagyszabású retrospektív feldolgozó munka zajlik, melynek során ráakadtunk a szabadságlevél egy különleges példányára is, mely a leltári bélyegzője szerint 1963-ban került az Országos Széchényi Könyvtárba.

A kuriózumot a címlapon található tulajdonbélyegzőknek köszönheti, melyek tanúbizonysága szerint a példány korábban a Római Magyar Intézet birtokában volt. Hogy hogyan kerülhetett Rómából Budapestre, arra vonatkozólag csak találgatni tudunk az ötvenes-hatvanas évek történelmének alapján. Mindenesetre kiváló példája annak, hogy a könyveknek önálló „életük”, történetük van, melynek megfejtése, megismerése valamennyi könyvkedvelő számára külön örömet jelenthet.

További képek a dokumentumról.

Szőts Zoltán Oszkár
OSZK, Retrospektív Feldolgozó Osztály

A kisgrafika nagymestere, Csiby Mihály című kiállításunk megtekintése után még át lehet érni Sudár Annamária Irodalmi recycling - szövegek vándorlása az irodalomban - című estjére, melyet április 4-én 18 órakor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában ad elő.

A talányos cím sokszínű, szórakoztató összeállítást takar, amely az irodalommal szinte egyidős, napjainkban pedig különösen feltűnő jelenséget: a szövegek újbóli felhasználását, felidézését, „újrahasznosítását” mutatja be. Az átkötő szövegekkel összekapcsolt komoly és vidám részek a klasszikus magyar irodalomból és kortársaink műveiből egyaránt merítenek.

Nagy örömmel megyek ma is rendhagyó magyarórákat tartani iskolákba, noha főállásom ma már az Országos Széchényi Könyvtár ún. tartalomszolgáltató tematikus honlapjaihoz, virtuális kiállításaihoz köt.

A műsorban az alábbi szerzők művei, műrészletei hangoznak el: Ady Endre, Arany János, Balázs Imre, Bogdán László, Esterházy Péter, Johann Wolfgang Goethe, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Kiss Judit Ágnes, Kovács András Ferenc, Lackfi János, Márai Sándor, Orbán Ottó, Ottlik Géza, Pákolitz István, Radnóti Miklós, Rigó Béla, William Shakespeare, Tóth Krisztina, Várady Szabolcs, Varró Dániel, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós, valamint részlet Szent János evangéliumából.

Helyszín: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára Budapest, VIII. Reviczky u. 1.

A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg. www.nka.hu

Karl May műveinek magyar kiadásaiból válogató kiállításunk már csak jövő péntekig, március 31-ig látható.

Megnyitóbeszéd
(Szőts Zoltán Oszkár)

Karl Friedrich May nevét valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, hiszen az egész világ egyik legismertebb ifjúsági szerzőjéről van szó. Munkái első önálló kötetének 1892-es (tehát kereken 120 évvel ezelőtti) megjelenése óta valamennyi generáció meghatározó olvasmányai egészen napjainkig. A 2012-es év e megjelenésen kívül további két kerek évfordulót is jelent Karl May életében, mégpedig a legjelentősebbeket. Az író 1842. február 25-én, azaz 170 évvel ezelőtt született, majd 1912. március 30-án, 100 évvel ezelőtt hunyt el. E három kerek évforduló együttes jelenléte alkalmából szerveztük ezt a kiállítást Karl May, vagy ahogy régebben Magyarországon ismerték, May Károly emlékére.

Nem volt könnyű feladat a kiállítás összeállítása. Ahogy napjaink bestseller-íróival, úgy Karl May-jal sem foglakozott különösebben a hazai tudományos élet. Életét, munkásságát mind a mai napig nem dolgozták fel magyar nyelven tudomásunk szerint. Ha bővebbet akarunk tudni életéről, úgy egy-egy elvétett folyóirat-cikkben, illetve az internet angol, vagy német nyelvű tematikus oldalain találhatunk bővebb információkat.

Karl May 1842. február 25-én született Hohenstein-Ernstthalban, szegény családban, ötödik gyermekként. Tehetséges diák volt, tanárai segítségével lehetőséget kapott arra, hogy tanítónak tanulhasson. Tanulmányait azonban egy lopási ügy miatt meg kellett szakítania, és csak külön engedéllyel folytathatta másik intézményben. A képzés végeztével mindössze hat hetet oktatott. Újabb lopást sikerült rábizonyítani, aminek hatására örökre felfüggesztették a tanítói engedélyét. Ezután magántanításból próbálta fenntartani magát, azonban nem járt sok sikerrel, és újra törvénytelen eszközökhöz kellett folyamodnia.


1865 és 1869 között dologházi büntetést kapott. Jó magaviselete miatt az intézmény könyvtárába osztották be dolgozni. Rengeteget olvasott és itt kezdte el tervezni írói karrierjét. Szabadulása után azonban tovább folytatta bűnöző életmódját, aminek eredménye újabb büntetés lett, ezúttal már börtönben.

1870 és 1874 között Waldsteinban raboskodott. A börtönben rendszeresen szórakoztatta a többi elítéltet az általa kitalált történetekkel, melyekben minden esetben ő volt a főhős. Magát egy bűnöző banda vezetőjének állította be, melyet a fegyőrök nem néztek jó szemmel, ezért magánzárkába helyezték. Ekkor találkozott Johannes Kochtával, a börtön papjával, aki kieszközölte neki a toll-, és papírhasználat engedélyezését annak a fejében, hogy történeteit ezentúl leírja elmesélés helyett, de olyan formában, hogy a jó küzd a gonosszal, majd győzedelmeskedik felette.

Írásai Kochta ajánlásával eljutottak Heinrich Gotthold Münchmeyer drezdai kiadóhoz, aki alkalmazta Mayt szabadulása után, ezzel fix megélhetést biztosítva neki. Első írása még 1874 novemberében megjelent. Ezt rengeteg cikk, novella, és folytatásokban megjelenő történet követte. Első önálló kötetére azonban még 1892-ig várnia kellett, egyik korábban folytatásokban megjelent munkáját rendezte önálló regényként sajtó alá. Az alkotást 1912-ben bekövetkezett elhunytáig folytatta.

Széleskörű irodalmi tevékenységének teljes bemutatására jelen kiállítás keretei között nem vállalkozhatunk, ezért annak egy speciális részét választottuk ki, mely egész pontosan beleillik könyvtárunk gyűjtőkörébe, tevékenységébe. Ez a rész pedig Karl May önálló köteteinek magyarországi, magyar fordításbeli megjelenése.

Munkái korán, még az író életében eljutottak Magyarországra, sőt megszülettek magyar fordításai, kiadásai is, melyet számtalan további követett egészen napjainkig. Tárlóinkat tematikusan rendeztük be. Külön szerepelnek a Szent István Társulat általi első kiadások, az 1945 előtti kiadványokat jegyző Athenaeum első kiadásai, a Kádár-korszak Móra kiadós kötetei, illetve napjaink kiadványai.

Szőts Zoltán Oszkár

A tárlókról:

Az első két kötetet Szekrényi Lajos fordította, ezek 1898-ban jelentek meg a Szent István Társulat gondozásában, amelyet további négy követett. A Szent István Társulathoz köthető a ma legismertebb May-mű, a Winnetou első magyar nyelvű kiadása is 1904-ben, három kötetben. Ez az első teljes kiadás. 1902-ben és 1903-ban megjelent ugyan egy másik munka is, Endrei Zalán újságíró tollából Vörös lovag címmel, azonban ez nem volt teljes fordítás. Az első tárlóban ezeket a munkákat tekinthetik meg.

1906 és 1913 között jelent meg a May Károly úti kalandjai című sorozat az Athenaeum gondozásában, amely összesen tizennyolc művet tartalmazott. Ez volt a legkorábbi teljességre törekedő Karl May-sorozat, azonban érdekessége, hogy a később rendkívüli népszerűségre szert tevő Winnetou kimaradt belőle. A szerző műveit az első világháború alatt, majd a két világháború között továbbra is az Athenaeum adta ki, így ezt a sorozatot több későbbi kiadás is követte. A második tárlóba ebből az első sorozatból válogattunk köteteket.

Az 1960-as évektől a 80-as évek végéig a Móra kiadó adta ki a szerző műveit. Legtöbbünk ezeket a kiadásokat ismerheti gyermek-, vagy ifjúkorából. A harmadik tárlóba így a Móra-féle első kiadásokat válogattuk össze, ezeket egyébként mindegyik műből több újranyomás követte.

A negyedik tárló ékes tanúbizonyság arra, hogy Karl May művei máig köztünk élnek. Itt a 2000-es évek kiadványaiból láthatnak egy válogatást a teljesség igénye nélkül.

Elmondhatjuk tehát, hogy Karl May munkásságának magyar fordításai fontos részét képezik hazánk művelődéstörténetének, így születésének, halálának és első önálló kötete megjelenésének hármas évfordulóján megérdemli tisztelgésünket. Remélem, kiállításunkkal újra meghozzuk kedvüket egy-egy ifjúkori olvasmány újbóli kézbe vételéhez.

Más értékes korabeli feljegyzések mellett Petőfi Sándornak pár oldalas 1848. március 15-re való visszaemlékezése is érdekes, melynek eredeti kézirata könyvtárunkban található Históriai jegyzetek címmel.

A rövid feljegyzés betekintést ad a forradalmi nagy nap részleteibe, a szereplők viselkedésének különbözőségét is felvillantva. A bátortalan Klauzál vagy a rebegő Táncsics és a forradalmat mérséklő Nyári kritikájakor Petőfi saját lánglelkű habitusához méri kortársait, ami részben érthető, hisz e lelkesedés nélkül nincs forradalom.

A szabadságharc költője azonban túl szigorú is. A forradalom két mérsékeltebb politikusa, az említett Klauzál Gábor a későbbi Batthyány-kormány ipari és kereskedelmi minisztereként, Nyáry Pál a Honvédelmi Bizottmány tagjaként bizonyította a magyar nemzet ügye melletti elkötelezettségét.

Mindezen elfogultság mellett is jó érzéssel olvassuk a költő őszinte lelkesedésétől áthatott sorait az esőről, mely a „megszületett szabadságot keresztelte” és, hogy azért voltak történelmünkben olyan forradalmi pillanatok is, mikor a „példátlan rend és öröm” volt a jellemző.

A kézirat Petőfi Sándor testvérén, Petőfi Istvánon keresztül került Nemzeti Könyvtárunk gyűjteményébe.

Petőfi Sándor: Históriai jegyzetek
1848 Márczius 15 kén egész nap esett az eső… az ég a megszületett szabadságot keresztelte.
Szekrényesi városkapitány azt kérdezte Landerertől, kell-e katonaság? Landerer azt felelte, nem. Délután a városház termében Nyári és Klauzál táblabíráskodtak, a rend, a rend! volt minden második szavuk. Az a hír terjed, hogy katonaság jön, senki sem ijed meg, azt kiabálják, fegyvert! A helytartótanács előtt Klauzál szónokolt; a forradalom küldte, s olly alázatosan és reszketve hebegett, mint tanítója előtt az iskolás fiú; ha lenn az udvaron és utczán 20.000 ember nem kurjongat, kidobták volna, azt gondolván, hogy talán kéregető armer Reisende /szegény vándor/. Táncsicsot a székházba vitték, onnan jött a városházához, s köszönetet rebegett. A helytartótanácshoz küldött választmány állandón megmarad, másnap 16 kán Irányi ezt forradalmi választmánynak találja mondani, Nyári hevesen csaknem dühösen protestál /tiltakozik/ minden forradalmi szó ellen, tagadja, hogy ez forradalom. 16 kán a város kivilágítva. Rendkívüli néptömeg; példátlan rend és öröm.

Lipthay Endre OSZK, Kézirattár 

A megújult Timeline/mérföldkő felületre frissült könyvtárunk közösségi oldala. 

Az oldalon a könyvtár történetét kronologikus sorrendben jelenítjük meg 1802-től. Képekkel és videókkal illusztráljuk egy-egy fontos nap eseményét, folyamatosan bővítünk és töltünk fel információkat.

170 évvel ezelőtt történt:

1842. március 12. Nemes Literáti Sámuel (1794?–1842) erdélyi származású régiségkereskedőtől 850 forint értékben vásároltak XIII–XV. századi okleveleket és kódexeket. – A régiségkereskedő régiségeit maga gyártotta hamisítványokkal is gyarapította, s ezekkel tudósokat is sikerült megtévesztenie. (Az általa hamisított 1301. évi magyar képes krónikát Mátray Gábor a Magyar Tudományos Akadémián be is mutatta 1854-ben.) Hamisítványait az OSZK őrzi.

Így néz ki a facebookon:

Like?

Négyszáz forintért nyolc tárlatot kínálunk olvasójeggyel nem rendelkező látogatóinknak. 
Beiratkozott olvasóinknak számára továbbra is ingyenesek kamarakiállításaink.
Íratkozz be egyszerűen!

Kínálatunk:

Szántó Tibor kiállítás
A 100 éve született tipográfus, könyvtervező, grafikus munkáiból látható kiállítás
Hol: 7. emeleti katalógustér
Mikor zár: március 30.

„Szántó Tibor tizennégy éves korában betűszedő segédvizsgát tett, majd Bortnyik Sándor iskolájában festészetet és grafikát tanult. Az ELTE művészettörténet-muzeológia szakán diplomázott 1955-ben. Pályája a Havas, majd a Globus Nyomdában indult, ahol betűszedőként, mesterszedőként, később tördelőként dolgozott. 1941-ben munkaszolgálatra hívták be, és Radnóti Miklóssal együtt Borba deportálták. A háború után a Népszavánál, majd a Dolgozók Világlapjánál volt képszerkesztő. Rövid ideig a Nyomdaipari Igazgatóságon tankönyvkiadással foglalkozott, amelyet a Grafikai Ipariskola igazgatói megbízása követett.

Világosi fegyverletétel a győztes szemével
Hol: A Plakát- és Kisnyomtatványtár olvasóterme
Mikor zár: március 30.

A kiállításon tárunk egy-egy aktualitáshoz, évfordulóhoz kapcsolódik, vagy újonnan beszerzett, illetve újonnan felfedezett dokumentumainkat mutatjuk be. Célunk a Plakát- és Kisnyomtatványtár sokszínűségének megismertetése látogatóinkkal és kollégáinkkal. Elsőként két, a világosi fegyverletétel után keletkezett történelmi dokumentumot mutatunk be.
 

Winnetou és a Medveölő – Karl May-kiállítás
Hol: 7. emeleti katalógustér
Mikor zár: március 30.

Könyvtárunk gyűjtőkörének megfelelően gazdag gyűjteményünkből az író Magyarországon, magyar fordításban megjelent köteteit válogattuk ki. Karl May munkái korán, még az író életében eljutottak Magyarországra. A magyar fordítások számos kiadást értek meg napjainkig. Kiállításunkon megtekinthetők a Szent István Társulat féle első magyar kiadások, valamint az 1945 előtti kiadványokat jegyző Athenaeum első kiadásai, továbbá a Kádár-korszakban a Móra Könyvkiadó által megjelentetett kötetek, illetve napjaink kiadványai is.

 

Kincsek Széchényi Ferenc térképgyűjteményéből
Hol: Térképtár
Mikor zár: június 9.

A gyűjtemény tervezett katalógusának kiadása egyik célja e nagyszerű kollekció értékeinek mind a szakmai, mind a szélesebb, a régi térképek iránt érdeklődő hazai és nemzetközi közvélemény számára történő bemutatása, a teljes gyűjtemény megismertetése.

Ipolyi Arnold pályakezdő évei
Hol: Kézirattár folyosó
Mikor zár: március 10.

Lépjetek be, az istenek itt is jelen vannak
Bemutatjuk mindazokat a tendenciákat, amelyek a fiatal zohori plébános pályakezdő éveit jellemezték, és amelyekből kibontakozott a későbbi nagy művészettörténész, történész és kultúrteoretikus.

100 éve született Szalay Karola
Hol: Színháztörténeti Tár olvasóterme
Mikor zár: Március 31.

A 100 esztendeje született Szalay Karolára, az Operaház művészettörténész-doktor prímabalerinájára emlékezünk a Magyar Tudomány Ünnepének idei alkalmából.

„Déryné voltam Kanadában” - 100 éve született Kertész Sándor
Hol: Színháztörténeti Tár katalógusfolyosója és olvasóterme
Mikor zár: március 31.
A jeles évforduló kapcsán a kamarakiállítás helyszűkében csak szemelget Kertész Sándor illetve a Torontói Művész Színház működésének eseményeiből. A kiállított dokumentumok laza időrendben követik egymást, egy-egy hangsúlyos eseményre, műre, színészre összpontosítva. A kiállítást Both Magdolna, Erdélyi Lujza és Papp Judit készítette.

A harcunkat megharcoltuk!
Hol: Plakát- és Kisnyomtatványtár előtti tér
Mikor zár: március 30.
A tárlat az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár anyagán keresztül kívánja bemutatni és felidézni a Rákóczi-szabadságharc időszakát, koncentrálva az emlékezeti helyekre és személyekre.