Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
Strelisky Lipót és fia, Sándor (folytatás) – A fényképészet úttörői. 3. rész
Munkák és napok – és kincsek. 38. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
Arany János a Színháztörténeti Tárban. A színműbíráló
Munkák és napok – és kincsek. 6. rész
Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó…
A szigetvári vértanúk 2. rész
160 évvel ezelőtt mutatták be Jókai Mór színművét
Bulyovszky Gyula szerint a leginkább más műnembe tartozó műfajokkal (dal, szónoki beszéd, elégia, románc, ballada, eposz) körülírható dráma léte a közönségre gyakorolt hatása miatt egyértelműen „nyeremény” a magyar színjátszás számára. (Budapesti Hírlap, 1860. márc. 31., 76. sz., 891.)
Jókai Mór:…
A szigetvári vértanúk 1. rész
160 évvel ezelőtt mutatták be Jókai Mór színművét
Jókai Mór Szigetvári vértanúk című drámáját 1860. március 29-én mutatták be a Nemzeti Színházban. Az előadás előkészületeiről és Jókainé felépüléséről már korábban cikkeztek a lapok. A darabot nemcsak Jókai szerzői neve, és az azzal kapcsolatos kultusz adta el, hanem Laborfalvi Róza színészi…
Petőfi-ereklyék a nemzeti könyvtárban
Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse a Petőfi-kultusz kialakulása során eggyé vált 1848. március 15-ével, a Pesten kitört forradalommal. A vers keletkezéséről Petőfi a következőket írta naplójában:
„A Nemzeti dalt két nappal előbb, március 13-án írtam azon lakomára, melyet az ifjúság március…
80 éve hunyt el Hevesi Sándor
Az író, műfordító, színházi szakíró, dramaturg, színháztörténész, rendező, színházigazgató (szül.: Nagykanizsa, 1873. máj. 3.) a 20. század első évtizedei magyar színházi életének meghatározó alakja volt.
Hevesi Sándor. Fotó: Az Est – Színháztörténeti Tár: NSZ KB II 80
Bölcsészeti és jogi tanulmányai elvégzése után a fővárosi lapokba és folyóiratokba írt színikritikáival és színházelméleti cikkeivel tűnt fel. 1892 és 1906 között a Magyar Szemle belső munkatársa volt. 1901-ben Beöthy László…
150 éve halt meg Szendrey Júlia
Szendrey Júlia 1828. december 29-én Keszthelyen, az Újmajorban született, Szendrey Ignác – Festetics László uradalmi jószágigazgatója – és Gálovics Anna első gyermekeként. Az apa munkája miatt a család az 1830-as éveket a Festeticsekkel rokonságban álló Károlyi család birtokain töltötte. Júlia…
Jókai Mór forradalmi interjúja – Éljen a haza!
Jókai Mór és Petőfi Sándor 1848. március 15-én délelőtt kereste fel Kubinyi Ágoston múzeumigazgatót, hogy két frissen kinyomtatott röplapot, a Nemzeti dalt és a 12 pontot a múzeumi könyvtár őrizetére bízzák. Két reformkori jelesünket a forradalmi hangulatban is kötötte a kötelesség. Mi, Kubinyi…
Négy világrész vándora
275 éve született Benyovszky Móric
275 éve született Benyovszky Móric (Verbó, 1741. szeptember 20. – Madagaszkár, 1786. május 26.) a magyar történelem egyik legkalandosabb életű egyénisége, az egyik leghíresebb magyar világutazó, hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója.
Ki is volt ez a rendkívül érdekes…