A nyolcszáz éves magyar-horvát együttélés egyetlen háborújának első ütközete

2013. szeptember 29. 07:19 - nemzetikonyvtar

A pákozdi csata (1848) 1848. szeptember 11-én Josip Jelačić császári altábornagy 51 117 fős csapatai több ponton is átlépték a határfolyó Drávát. A forradalmi Magyarországot – amelynek törvényes kormányát (felelős magyar minisztérium) a Habsburg uralkodó nevezte ki –,…

Tovább
komment

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”

2013. szeptember 20. 08:00 - nemzetikonyvtar

Tamási Áron születésnapja – 1897 Tamási Áron (1897–1966) író, az erdélyi és az egyetemes magyar irodalom kimagasló alakja. Írásművészete a népi irodalom szellemében fogant epika líraibb hangú változata, tematikája a székelység világához kapcsolódik. Gyökerei e zárt…

Tovább
komment

SZEPTEMBER – SZENT MIHÁLY – ŐSZELŐ – FÖLDANYA HAVA

2013. szeptember 01. 08:00 - nemzetikonyvtar

„Szeptembert repülő, nevető ifjú személyesítette meg, bíborruhában, fején köleskoszorúval. Jobbjában Mérleggel, a hónap jelével, baljában szőlővel és más gyümölccsel teli bőségszaru. Az ifjút szőlő koszorúzta Ceres is helyettesítheti. A bíborruha – Cesare Ripa…

Tovább
komment

„A hősöket egy közös sírnak adják, / Kik érted haltak, szent világszabadság!”

2013. július 31. 08:09 - nemzetikonyvtar

A fehéregyházi (segesvári) ütközet napja, Petőfi Sándor halála – 1849 Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 1849 nyarán zajló erdélyi hadjárata során a Segesvártól 4 km-re keletre fekvő Fehéregyházán július 31-én ütközött meg Bem tábornok vezetésével a magyar…

Tovább
komment

A nándorfehérvári diadal emléknapja – 1456

2013. július 22. 07:42 - nemzetikonyvtar

A Hunyadi János, Kapisztrán János (Giovanni da Capistrano) és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg 1456. július 22-én világra szóló győzelmet aratott Nándorfehérvár, az „ország kapuja” (a mai Belgrád) alatt. A diadalnak óriási szerepe volt abban, hogy a török hetven…

Tovább
komment

„Néped az én népem” – Sütő András születésnapja – 1927

2013. június 17. 09:40 - nemzetikonyvtar

Sütő András (1927–2006) a háború utáni erdélyi és az egyetemes magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. A mezőségi Pusztakamaráson (Cămăraşu) született szegényparaszti családban. Pályája elején írói szemléletének középpontjában szűkebb közössége, a mezőségi paraszti világ gondjai állnak, innen…

Tovább
komment
süti beállítások módosítása