Báthory István bibliájának restaurálása - podcast

2011. március 20. 09:56 - nemzetikonyvtar

Farkas Csilla, Restauráló és kötészeti Osztály munkatársa januári rendezvényünkön előadott restaurálási munkájának bemutatásával folytatódik online hallgatható előadásaink sorozata.

Egy XVI. századi, kétnyelvű biblia helyreállításáról szól az előadás. A kötetben nem csak tulajdonosok nevei találhatóak, hanem magyarázatok is. A vasgallusz tintával íródott bejegyzések az idők folyamán romlásnak indultak. Az írások és a könyv teljes megmentése volt a cél, a legkisebb változtatás mellett.

A tudományos ülésszakon elhangzott előadás az alkalmazás bal szélére kattintva meghallgatható:


További előadások itt érhetők el.

„Báthory István bibliája”

Az előadás témája egy könyv, amely a Régi Nyomtatvány Tár gyűjteményében található. Jelzete Ant.1253. Nagyon kíváncsivá tett, ki volt az az ember, aki miatt fontosabbak a bejegyzések, mint maga a könyv, ezért utánanéztem. Olvastam helytörténetet, címertant, családfakutatást, irodalomtörténetet. Így sikerült pontosítanom az időt, amikor ezek a bejegyzések történhettek.

A Báthoryak egyes források szerint 1040 körül már itt éltek Magyarország területén. Bereck nevű családfő kapta ajándékba Károly Róberttől Kis- és Nagybátor településeket. Nevük részben innen, részben a király melletti harcokban kitűnő bátorságuk után ered. A család két ága vált fontossá – a családfakutatás 13 ágat valószínűsít - , a somlyai ( ebből származnak Erdély fejedelmei és egy lengyel király) és az ecsedi (ebből származnak államférfiak, tudósok és hadvezérek). A főúri rangra emelt Báthory család nagy építkezéseket vitt végbe. Közel egy időben három István is uralkodott, mind nagynevű, híres ember. Így az általuk lakott vár után kapták előnevüket, vagyis Somlyói Báthory István, Bátori Báthory István és Ecsedi Báthory István (1555-1605). Az ecsedi vár nehéz megközelíthetősége miatt családi menedékké vált. Az eredetileg vizivárat 1492-ben Báthory András erősíttette meg. Itt nevelkedett föl és vált naggyá Báthory György és somlyói (Drágffi) Báthory Anna gyermeke. A rendkívül gazdag és nagy politikai befolyással rendelkező főúr ecsedi uradalma a keleti országrészek egyik legfontosabb irodalmi központja volt. Ő maga is, korának megfelelően, sokat írt. Az elmélkedő prózának a vallásos lírához leginkább közelálló, legszubjektívebb típusát művelte, magas színvonalon. Így kapta az „imádkozó nagyúr” jellemzést.

A mű maga egy kétnyelvű biblia, egymás mellett párhuzamosan két hasábban nyomtatva, héber és latin nyelven, melyet 1546-ban adtak ki, Bázelben. Sebastien Münster nagy érdeme, hogy fordításkor az eredeti héber íráshoz nyúlt vissza. Az első előzék sok possessor-bejegyzést tartalmaz: N.B.Sigmundus Bathory, Comes Stephanus Bathrory, Scholae Szatmarinae, Losonczi Ref. Lyceum, és ex librisen Kyberus Genge és Elias Acensis. A kötet 1603 márciusában még biztosan Báthory István tulajdonában volt (Mkszl, 2003, 2, Vadász Veronika).

A kötés német reneszánsz stílusú, fehér cserzésű disznóbőr, 5 dupla bordára fűzött, és vaknyomással díszített. A sarkokat veretek védték, a kötet eredetileg két kapoccsal záródott. A hátsó tábla hosszában eltörött, a sérülést pergamen szalaggal „varrták” össze. A könyv a használattól nagyon piszkos lett. Szakadásokkal, szamárfülekkel, kopásokkal teli, beázástól vízfoltos és csonkított lapok csúfítják a könyvtest gyönyörűen nyomtatott kötetet.

Ezt a könyvet kellett restaurálni, hogy 2008 decemberében, a Biblia Éve programsorozat tagjaként nyíló kiállításon bemutatható legyen.

Farkas Csilla, Restauráló és kötészeti Osztály

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr652752634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása