Az Ars Librorum térben (VI. szint) látható az „Értékmentés” című kiállítás, amely a Nemzeti Könyvtárban 30 éve indult könyv- és papírrestaurátor képzést mutatja be. Pontosan 30 évvel ezelőtt, 1981 szeptemberében Kastaly Beatrix és Beöthyné Kozocsa Ildikó irányításával, indult a képzés, közösen a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolával.
Képeink a megnyitóról.
Az első tíz évben az elméleti órák a szakközépiskolában zajlottak, a gyakorlati órákat pedig az OSZK Hold utcai restauráló műhelyeiben tartották, a műhelyek legnagyobb gyakorlattal rendelkező munkatársainak vezetésével. 1991-től a képzés elméleti része is az OSZK-ba került, így még erősebbé vált a restauráló osztály szervező szerepe. Az utóbbi néhány évben a képzés adminisztrációjába és szervezésébe besegítendő Könyvtári Intézet is szorosabb kapcsolatba került a restaurátorképzéssel. A tanfolyamok időtartama eleinte két év (660 óra), később két és fél év (820 óra) volt, 1994 óta a képzés hároméves, a résztvevők 1120-1150 órát teljesítenek.
A képzésre való jelentkezés feltétele az érettségi vizsga mellett munkahely közgyűjteményben, könyvkötő vagy könyv-, ill. papírrestaurátor-műhelyben. A kilencvenes évek közepe óta a könyv- és papírrestaurátori tanulmányok az Országos Képzési Jegyzéken (OKJ) szereplő iskolarendszeren kívüli szakképesítések közé tartoznak, a Jegyzék megújítását célzó 2006-os európai uniós pályázat nyomán a legközelebbi alkalommal már ún. modulos képzési rendszerben, az átjárhatóság jegyében a műtárgyvédelmi asszisztensi vagy a könyvkötői szakképzettség moduljaira alapozva indíthatók el. A képzés szintje eleinte középfokú volt, később egy ideig felsőfokúnak nevezték, a jelenlegi rendszerben az emelt szintű kategóriába tartozik.
Impozánsak a 30 év statisztikai adatai: a 12 alkalommal megszervezett tanfolyamon összesen 178 résztvevő kapott bizonyítványt, 125 oktató és gyakorlatvezető vett részt a képzésben – közöttük sokan olyanok, akik korábban maguk is ezt a szakképzettséget szerezték meg. A tantárgyak sokfélesége lenyűgöző: általános, szervetlen és szerves kémiai ismeretek, kémiai számítások és laboratóriumi alapismeretek; a könyv- és papírrestaurálás története, szakmai szervezetei, szakirodalmi forrásai; könyvtári és levéltári alapismeretek, írás-, nyomdászat- és könyvkötéstörténet; a papírjavítás és a tárolóeszköz-készítés módszerei, kézi papírmerítés; a dokumentumokat és műtárgyakat károsító fizikai, kémiai és biológiai tényezők és károsodások; művészettörténet; szabadkézi rajz és festés; a restaurálás alapelvei, etikája és folyamata az egyes dokumentumtípusok esetén.
A kiállítás másik egységében a könyvrestaurátor munkáját mutatjuk be, képek és illusztrációk segítségével kísérhetjük végig a restaurátori feladatok egymásutániságát, azt a – néha nehéz és küzdelmes, újabb és újabb megoldásokat, technikákat igénylő – tevékenységsort, amelynek eredményeképpen egy restaurált kötet vagy grafika végeredményében a lehető legjobban közelít az egykori állapothoz, nem leplezve ugyanakkor az elmúlt évek, évszázadok nyomait sem.
A kiállítás október 24-ig látható.
Hangodi Ágnes
