Rendszerek jöttek, mentek, de egyben eddig valamennyi egyezett: mind rettegett a szellemi szabadságtól, egyik sem kedvelte, ha az emberek bármit elolvashattak, amit akartak. Így aztán a múlt kurzusai jobb esetben indexre tettek, olykor meg is semmisítettek bizonyos köteteket, amelyeket az éppen aktuális ideológia szempontjából kártékonynak ítéltek. Így volt ez itthon a XX. század jelentős részében is, ez a rettegés hozta létre az úgynevezett Zárolt Kiadványok Tárát, amelynek egykori anyagából válogatott kamara-kiállítás 2012. január 28-ig tekinthető meg a VII. emeleti katalógustérben.
A vitrinekben látható főbb témák:
Indexek: „Az indexlistákat külön kiadványként, és a Magyar Közlönyben is kiadták, a lakosság figyelmét pedig a napi sajtóban hívták fel „hazafias” kötelességükre".
Az OSZK Remóta-osztály gyűjteménye, 1945 előtt tárolta az 1919-1945 között betiltott könyveket, folyóiratokat, hírlapokat, kommunista írásokat, a fehér terror eseményeiről szóló beszámolókat.
Emigrációban kiadott lapok, melyek között irodalmi és politikai folyóiratok is voltak, valamint számtalan, magyarországi eseményekkel, és a helyi magyar kolóniák életével foglalkozó időszaki kiadvány is, mint például a Kanadai Magyarok Vasárnapja.
A szamizdat irodalom, amelynek első időszakát a tudományos, és szabadgondolkodó kiadványok jellemezték, később az illegális művek a politikai tiltakozás eszközévé, az államszocializmus írásos kritikájává váltak.
Láthatók még betiltott erotikus versek és prózai művek, a fasiszta, szovjetellenes irodalom dokumentumai, 1956-tal kapcsolatos tiltott olvasmányok.
A november 4-i megnyitón Elbe István megbízott információszolgáltatási igazgató elmondta, ez nem csupán rendhagyó kiállítás, de egyben olyan is, ami mindenkit érdekel, hiszen ki ne volna kíváncsi arra, mikor, melyik korban milyen kiadványokat ítéltek „láthatatlanságra”. Ma már ugyan hihetetlen, de az ötvenes években Kosztolányi is indexre került. A jó könyvtárosok azonban, tette hozzá, mindig tudták, kivétel nélkül minden könyvet meg kell őrizni, függetlenül attól, hogy éppen tiltották.
Képeink a megnyitóról:
A kiállítás „főszereplőjéről”, a Zárolt Kiadványok Táráról, egykori munkatársunk, Bárdi Nándor történész adott izgalmas, kronologikus és némiképpen személyes áttekintést. Mosolyogva emlékezett azokra a rendszerváltás előtti időkre, amikor a hatalom tudtával a tár munkatársa pénzért vásárolta az egyébként tiltott szamizdat kiadványokat.
