Más értékes korabeli feljegyzések mellett Petőfi Sándornak pár oldalas 1848. március 15-re való visszaemlékezése is érdekes, melynek eredeti kézirata könyvtárunkban található Históriai jegyzetek címmel.
A rövid feljegyzés betekintést ad a forradalmi nagy nap részleteibe, a szereplők viselkedésének különbözőségét is felvillantva. A bátortalan Klauzál vagy a rebegő Táncsics és a forradalmat mérséklő Nyári kritikájakor Petőfi saját lánglelkű habitusához méri kortársait, ami részben érthető, hisz e lelkesedés nélkül nincs forradalom.
A szabadságharc költője azonban túl szigorú is. A forradalom két mérsékeltebb politikusa, az említett Klauzál Gábor a későbbi Batthyány-kormány ipari és kereskedelmi minisztereként, Nyáry Pál a Honvédelmi Bizottmány tagjaként bizonyította a magyar nemzet ügye melletti elkötelezettségét.
Mindezen elfogultság mellett is jó érzéssel olvassuk a költő őszinte lelkesedésétől áthatott sorait az esőről, mely a „megszületett szabadságot keresztelte” és, hogy azért voltak történelmünkben olyan forradalmi pillanatok is, mikor a „példátlan rend és öröm” volt a jellemző.
A kézirat Petőfi Sándor testvérén, Petőfi Istvánon keresztül került Nemzeti Könyvtárunk gyűjteményébe.
Petőfi Sándor: Históriai jegyzetek
1848 Márczius 15 kén egész nap esett az eső… az ég a megszületett szabadságot keresztelte.
Szekrényesi városkapitány azt kérdezte Landerertől, kell-e katonaság? Landerer azt felelte, nem. Délután a városház termében Nyári és Klauzál táblabíráskodtak, a rend, a rend! volt minden második szavuk. Az a hír terjed, hogy katonaság jön, senki sem ijed meg, azt kiabálják, fegyvert! A helytartótanács előtt Klauzál szónokolt; a forradalom küldte, s olly alázatosan és reszketve hebegett, mint tanítója előtt az iskolás fiú; ha lenn az udvaron és utczán 20.000 ember nem kurjongat, kidobták volna, azt gondolván, hogy talán kéregető armer Reisende /szegény vándor/. Táncsicsot a székházba vitték, onnan jött a városházához, s köszönetet rebegett. A helytartótanácshoz küldött választmány állandón megmarad, másnap 16 kán Irányi ezt forradalmi választmánynak találja mondani, Nyári hevesen csaknem dühösen protestál /tiltakozik/ minden forradalmi szó ellen, tagadja, hogy ez forradalom. 16 kán a város kivilágítva. Rendkívüli néptömeg; példátlan rend és öröm.
Lipthay Endre OSZK, Kézirattár
