Csokonai nem lehetett a könyvtár őre?

2012. szeptember 24. 12:18 - nemzetikonyvtar

Széchényi könyvtáralapításának híre nagy lelkesedést váltott ki a magyar értelmiségi körökben. Csokonai szeptember 24-én 16 oldalas levélben írja Széchényi Ferencnek:

„Tanúja vagyok, még a hidegebb és indifferentebb Magyaroknak is arról az ő meglepetésekről, amillyennel az Exczellenciád példátlan áldozatját, melylyel becses Nemzetét s a Hazai Eruditiót boldogítani méltóztatott, a minapi újságokból vették. Csak maga egy könyvtárnak összeszedése is, hát még azoknak a közkézen nem forgó kintseknek koronás fejekhez illő egybegyűjtése, már az egész Nemzetnek tiszteletét s minden korabéli tudósoknak háládatosságát megérdemelné: mit tudjunk hát szólani akkor, mikor annak még ingyen való elajándékozását kell hallanunk? El kell boríttatnunk a csodálkozástól, tele kell érzéssel telnünk, némán kell bámulnunk és tisztelnünk a szokatlan nagyságot, mint magát a természetet, tulajdon munkáiban,és aki legtöbbet tud is közülünk kifejezni, ennyit mondhat: Széchényi!!"  Kókay György: Nemzeti Könyvtárunk megalapításának visszhangja a korabeli magyar sajtóban = 01 Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1961/1962., p. 271.

Csokonai már régebben levelezésben állt a gróffal, sőt több ízben anyagi támogatásban is részesült. 1798-ban, amikor Széchényi Ferencet Somogy vármegye főispánjává nevezték ki, Csokonai pedig akkortájt a csurgói gimnázumban kapott tanári állást, „A haza’ templomának örömnapja” c. ódában ünnepli Széchényit. A gróf feleségét, Festetics Juliannát külön költeményben köszöntötte a jeles alkalomból („Osiris és Isis”), sőt neve napján is hódolt neki egy versben. A többszöri anyagi segítség és a grófék részéről tapasztalt jóindulat hálával töltötte el a költőt. Hátrahagyott iratai között fennmaradt, Széchényihez írt, töredékes, befejezetlen levél tanúskodik erről: „A Széchényi- és Festetics-név … Istenem és királyom után, legtiszteltebb én előttem. Tartozom ezzel, sokképen tartozom, mint magyar (hála szüleimnek), mint ember (hála az égnek), mint én önnönmagam (hála Nagyságtoknak.)” 02 Fraknói Vilmos: Gróf Széchényi Ferenc, 1754-1820.  


Csokonai Vitéz Mihály: Forrás: EPA

Szeptember 24-i személyes hangú levelében nemcsak a könyvtáralapítás felett érzett örömét fejezi ki, hanem kéréssel fordul a grófhoz: állásért folyamodik a leendő könyvtárban: „Kevés van Kegyelmes Uram, a kit Exczellencziádnak ez a közönséges gyűjteménye nagyobban interesszálna, mint engemet, a honnan, ha többen könyörögnek is Exczellencziádnál azon Bibliotheca mellett való hivatalért, nem sok van, a ki nálam abban több gyönyörűséget találna, a kinek azt vagy szokott occupatiója, vagy pedig mostani állapotja szükségesebbé tették volna.” 03 Kollányi Ferenc: A Széchényi-országos-könyvtár megalapítása = Magyar Könyvszemle, 

Csokonait ez idő tájt súlyos csapás érte: az 1802. július 11-én tomboló debreceni tűzvészben porig égett édesanyja háza is. Ráadásul a költő állás nélkül volt, betegeskedett, megélhetési gondokkal küszködött. Mindezek miatt égetően fontos volt a számára, hogy alkalmazást nyerjen valahol, és erre legjobbnak az újonnan alapított könyvtárat vélte. Levelében hosszan és részletesen indokolta folyamodványát, beszámolt költői terveiről, fogadkozott, hogy a könyvtár gyarapítását gondosan fogja végezni. Még arra is kötelezné magát, hogy – hálája jeléül – ingyen leckéket adjon a nemzeti poézisból az egyetemi ifjúságnak. Hosszasan kifejtette, hogy az állás betöltésére tanulmányaival a képesítést megszerezte. De nem ragaszkodott a könyvtárőri tisztséghez: „Távol legyen, hogy abba az indiskrétióba essem, hogy magamat más, derekabb subjectumok elé toljam és a custosi első rangért zsaroljak; megelégszem én nemcsak, hanem boldognak fogom magamat tartani, ha cancellista fővel szolgálhatok a mellett a dicső gyűjtemény mellett, a mely én rám nézve Potosi, Bengala, földi paradicsom.” 04 Fraknói Vilmos: Gróf Széchényi Ferenc, 1754-1820. 

Másnap, szeptember 25-én a grófnét is felkereste soraival, elmondván, hogy kénytelen hivatalba lépni: legjobban óhajtana a gróf pesti bibliothécája mellé szolgálatba állni azért is, mert ott a munkájához szükséges könyveket is megtalálhatná.

Széchényi Ferenc azonban az állhatatos és aprólékos szorgalmat igénylő munkakörre nem a költőt válaszotta. Szíves hangú levélben válaszolt: „Mivel azon hivatalok ¬ – írja – csak addig adatnak idegeneknek, miglen gyermekei nevelői a nevelést végzik, megbocsát neki, hogy ily rövid ideig tartó készségénel jelével nem szolgáhat.” Az elutasítás mellett azonban további pártfogásáról is biztosította a költőt, sőt „szomorú kárainak néminemű kárpótlására” 100 forintot is küldött neki – mentegetvén magát, hogy nem sok az adomány, de a könyvtárra és katalógusainak kinyomtatására fordítandó költség miatt nem tud többel szolgálni. 05 Kollányi Ferenc: A Széchényi-országos-könyvtár megalapítása = Magyar Könyvszemle, 

Még egy hátránya volt Csokonainak, amit a költő maga is említett folyamodványában: protestáns vallása. Széchényi ugyanis mindenképpen katolikus vallású személlyel akarta a három könyvtári állást betölteni.

A másik lehetséges jelölt, a Széchényivel szintén régóta kapcsolatban álló, és a könyvtár gyarapításában segítő Kovachich Márton György lehetett volna, azonban a gróf őt sem választotta. Csokonai és Kovachich helyett az 58 éves Miller Jakab Ferdinándot, a nagyváradi akadémia nyugalmazott tanárát helyezte a könyvtár élére – azzal a soha nem érvényesített megkötéssel, hogy később majd át kell engednie helyét a Széchényi-fiúk valamelyik nevelőjének. 06 Windisch Éva: Fejezet a könyvtárosi pálya magyarországi kialakulásának történetéből

01 Kókay György: Nemzeti Könyvtárunk megalapításának visszhangja a korabeli magyar sajtóban = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1961/1962., p. 271. http://www.epa.oszk.hu/01400/01464/00005/pdf/ - p. 271.
02 Fraknói Vilmos: Gróf Széchényi Ferenc, 1754-1820. Budapest, Osiris, 2002. p.182. http://mek.oszk.hu/05400/05481/html/04.htm#d1e3212 – 3. könyv., VIII. fejezet, p. 182.
03 Kollányi Ferenc: A Széchényi-országos-könyvtár megalapítása = Magyar Könyvszemle, 1902, p. 277. http://www.epa.oszk.hu/00000/00021/00117/pdf/ - p. 277.
04 Fraknói, i.m. p. 221. http://mek.oszk.hu/05400/05481/html/04.htm#d1e3212 – 4. könyv, III. fejezet, p. 221.
05 Kollányi i.m. p. 281. http://www.epa.oszk.hu/00000/00021/00117/pdf/ - p. 281.
06 Windisch Éva: Fejezet a könyvtárosi pálya magyarországi kialakulásának történetéből = Magyar Könyvszemle 1957. 2.sz., p. 141. http://www.epa.oszk.hu/00000/00021/00228/pdf/ - p. 141.

Rácz Ágnes

Facebook oldalunkon a könyvtár történetét kronologikus sorrendben jelenítjük meg 1802-től. Képekkel és videókkal illusztráljuk egy-egy fontos nap eseményét, folyamatosan bővítünk és töltünk fel információkat.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr474798875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása