„Karnevál hercege, a hullamosó”

2013. február 08. 19:21 - nemzetikonyvtar

A FARSANGI IDŐ VÉGE

A most következő néhány nap az idei farsang utolsó időszaka, utolsó hétvégéje. Jövő kedden húshagyó, szerdán hamvazószerda, a nagyböjti idő kezdete. Sok helyen tartanak ebben az időszakban bálokat, jelmezbálokat, s ilyenkor szokták megrendezni a mohácsi busójárást is, amely 2013-tól az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Öröksége reprezentatív listáján is szerepel.

„Aki idáig elfogadhatónak tartja a farsangi menetnek mint a temetés paródiájának magyarázatát, nem fog azon csodálkozni, hogy a menet középpontjában a Halál földi helytartója, a sírásó áll. Karnevál hercege egyszerűen a hullamosó vagy temetőőr, szóval a sírásó. Neve pedig így származott. A rómaiaknál a hullaravatalozó helynek carnarium volt a neve, olaszul carnaio, németül Karner. A szolgának a neve pedig olaszul valetto, franciául valet. A Karnevál herceg eredeti neve tehát carnarvalet, vagyis a „hullaház szolgája” – a sírásó – volt. A mai nyelvből, úgy az olaszból, mint a franciából, hiányzik ez a fogalom, de megmaradt a középkori Párizs egyik ma is létező legrégibb épületének nevében: ez a Párizs város történeti emlékeit magában foglaló Musée Carnavalet; tulajdonosa valaha bizonyára a város sírásója lehetett.”
Supka Géza: Kalandozások a kalendáriumban című könyve Karnevál herceg, avagy a halál temetése című fejezetének részlete 

Magyar Casino-bál 1878. február 16-án – Korai, díszes magyar táncrend; Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatvány Tár

Egy ritkán látható fénykép: József Attila szoknyában, parókával (Hódmezővásárhely, 1929. február 10.); Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

„Az ókori népek tavaszünnepének, főleg a római szaturnáliá-knak hagyományaiban gyökerező, de a germán Hold s a szláv Perchta ünnepével is megtetézett szokás- és hagyománykör az európai népeknél továbbélt. A téli napforduló után tartott téltemető-tavaszkezdő ünnepségek az egyházi évben a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közé szorult. Mivel azonban a húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtöltétől függ, az azt megelőző, előkészítő negyvennapos böjt kezdő napja, a hamvazószerda is ennek megfelelően – jó egy hónapnyi eltéréssel – változik. Az előtte levő időszak, a farsang húshagyókeddel végződik. E napnak német neve Fastnacht (böjtelőéj) volt. E szó bajor-osztrák szájon annak idején Vaschanc, ebből pedig nálunk fassang, majd farsang lett. És ez lett a neve a vízkereszttől, vagyis január 6-tól hamvazószerdáig terjedő, rövidebb-hosszabb időszaknak is.” Bogdán István: Régi magyar mulatságok.

[Farsangi sör], grafikai plakát, 1926; Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Naprakész ünnepek című sorozatunkban egyházi vagy világi ünnephez (világnapok, magyarnapok stb.) kapcsolódóan egy-egy különleges, érdekes dokumentumot közlünk blogunkban. Többek között a Kálmáncsehi breviáriumból, a Mátyás-Gradualeból vagy Konrad Mörlin imakönyvéből is válogatunk.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr975069292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása