„s egyre jobban értelek, Kazinczy, régi mester”

2013. október 27. 08:06 - nemzetikonyvtar

 Kazinczy Ferenc születésnapja –1759

„Jót. s jól!” – idézik gyakran Kazinczy Ferenc (Érsemlyén [Érsemjén], 1759. október 27. – Széphalom [Bányácska], 1831. augusztus 23.) Tövisek és virágok című epigrammagyűjteményének egyik híres szövegét (A nagy titok). Köszönhető ez talán annak is, hogy a tömör állítás az élet minden területére alkalmazható. Kazinczy – az elsősorban a nyelvújítás legnagyobb alakjaként ismert – író, költő, szerkesztő irodalmi programjában a fordítás és a kritika meghonosítása mellett a provincializmus elleni harc volt a legfontosabb gondolat.

»Engemet a sokaság ért s kedvel.« –
Pórsereg, erre! Lőrét árúlok s nyírvizet; édes ital!

Kazinczy Ferenc: Fentebb stylus In. Uő.: Összes versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

screen-capture-98.pngKazinczy Ferenc portréja, rézkarc – Kézirattár, Duod. Hung. 53.

1788-ban Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt megalapította a Magyar Museum című folyóiratot Kassán, majd Orpheus címmel maga adott ki folyóiratot 1790-ben. Később, mint a Martinovics-per vádlottját, halálra ítélték (1795), majd kegyelmet kapott, amely bizonytalan ideig tartó várfogságot jelentett. Fogsága – 1795 és 1801 között – több mint hat évig tartott (Spielberg, Kufstein, Munkács). Ezt az időszakot örökíti meg Fogságom naplója című önéletrajzi írása, amely csak 1931-ben (!) jelent meg könyvalakban.

[Május 8] …Midőn visszavittek szobámba, a hét katona közül egyik szobámban maradt, s ránk zárák az ajtót. – Tudakozám, mit akar. Ujját ajakára nyomá, jelentvén, hogy szólania nem szabad, de suttogva elmondá, hogy valaki ily ítéletet kap, őrt is kap.
Nyílék az ajtó, s a führer (al-porkoláb) jött, kivivé ágyamat, kofferemet, s minden holmimat. – Minek az? – Nem felele. Akkor levetkeztete, s megmotozott, ha ingem s lábravalóm alatt titkon nincs-e kés, amivel magamat megölhetném. Mert gróf Zsigray Jakab, felolvastatván neki a halálos ítélet, fenyegeté a kapitányt, hogy magát megöli, s talpa és strimflije közt egy lapos tollkést mutata elő. – Nálam semmi sem találtatott. […]
Május 16. – A septemviralis tábla helybenhagyja halálos ítéletemet. […] – Arcom színe sápadt, hajam megnőve és fésületlen; szakállam hegyes, mert fülem alatt, egész az állig, kevés szőr, s még akkor minden szála szakállamnak s hajamnak fekete. […]
Május 18. – Martinovicsnak, Hajnóczynak, Laczkovicsnak, Szentmarjaynak, Zsigraynak felolvastatik a kir. kegyelmet megtagadó válasz, s mindenkinek külön. Zsigrayt ájúlva vitték vissza szobájába.

Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, részletek. In. Kazinczy Ferenc művei I., Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok, a válogatás és a szöveggondozás Szauder Mária munkája, Budapest, Szépirodalmi, 1979. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Kazinczy szabadulása után, 1804-ben kötött házasságot Török Sophie-val. Ezt követően (1806) költöztek Bányácskára, vagy, ahogy ő elnevezte máig hatóan, Széphalomra. Ekkor bontakozott ki hatalmas, az ország minden részére kiterjedő levelezése (több mint 6000 levél!), irodalomszervező munkássága, mellyel mozgósította a tollforgató embereket: papokat, tanárokat, művelődő főurakat, s a nyelvújítással kapcsolatos tevékenysége is.

screen-capture-97.pngKazinczy Ferenc levele Virág Benedekhez, 1827. augusztus 17. – Kézirattár, Levelestár

„Amikor a nyelvújítási harcról esik szó, két táborról szokás beszélni: a neológusokéról (akik az újítás hívei) és az ortológusokéról (akik fenntartásokkal viseltetnek az újításokkal szemben). Ez a szembeállítás azonban meglehetősen leegyszerűsítő. A szerzők nagy része különböző alkotói periódusaiban – mint kortárs nyelvhasználó és vizsgálódó – máshogyan értékelte a jelenségeket, sőt, az sem volt ritka, hogy máshogy ítélt elvileg, és máshogy járt el a gyakorlatban. Jó példa erre a Mondolat, az ortológusok gúnyiratfüzére, amelynek eredetije neológus tollból született, s a neológián belül elfogadhatatlannak tűnő, túlhajtott jelenségeket kívánta pellengérre állítani. Másrészről az ortológusok sem azt hangoztatták, hogy mindenfajta nyelvi újítás kártékony; csak máshol húzták meg az elfogadhatót és az elvetendőt elválasztó határvonalat. Minden említésre méltó szerző közös vitaalapja volt – ha a neológusok és különösen Kazinczy erről az azonosságról a pengeváltás hevében nem egyszer hajlamosak is megfeledkezni –, hogy a magyar nyelvnek szüksége van a megújulásra […]”

Ortológus és neológus In: Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Encyclopaedia Humana Hungarica, 7., elektronikus dokumentum – Magyar Elektronikus Könyvtár

Kazinczy újításai és bírálatai, olykor erőszakolt neologizmusai (szóalkotásai) kihívták írótársai nagy részének haragját. Hívei sürgették, hogy a magyar irodalmat károsan megosztó harcok helyébe teremtsen békét. A Mondolat (1813) című gúnyiratra, mely személyében is támadta őt, Kölcsey Ferenc és Szemere Pál válaszolt (Felelet a Mondolatra, 1815). Később Kazinczy módosított álláspontján és „synkretista” nézetet fejtett ki:

„Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s így egyességben és ellenkezésben van önmagával. Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud, és akit a grácia látatlanul lebeg körül. S mi szabad az írónak ezen iskola értelme szerint? A fentebb nemben mindaz, amit a minden nyelvek ideálja megkíván, a magyar nyelv természete (örök szokása és törvénye) világosan nem tilt, a régi és újabb klasszikusok által nevelt ízlés még javasol is, s a szükség múlhatatlanul parancsol. Azon nemekben, ahol az író mindenhez szól, az szabad, amit minden olvasó javalhat.”

Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél, 1819, részlet. In: Kazinczy Ferenc művei I., Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok, a válogatás és a szöveggondozás Szauder Mária munkája, Budapest, Szépirodalmi, 1979. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Donát János: Kazinczy Ferenc, festmény, 1808, Pannonhalma. (Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma, 1996, III. kötet, 130. o., szerkesztette: Takács Imre.). In: Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Encyclopaedia Humana Hungarica, 7., elektronikus dokumentum – Magyar Elektronikus Könyvtár 

A nyelvújító mozgalom főleg a szókincs bővítésére törekedett. A nyelvújítók a köznyelv részévé tettek nyelvjárási szavakat (pl. betyár, hullám), illetve különböző más módokon is alkottak új szavakat. Régi tövekből új képzéssel (pl. illeszt, az illikből, vagy dühöng a dühből), szóösszetétellel (pl. folyóirat, helyesírás), szórövidítéssel (pl. árny/ék, cím/er), idegen szavak tükörfordításával (pl. benyomás) vagy meglévő szavak részeit összevonva (pl. cső + orr=csőr).

„Mindenki, aki magyarul ír, adós neki [Kazinczynak] […] Nem szabad sohase felednünk, hogy nagyra növekedett csodálatosan simulékony, zengő nyelvünk az ő kezén acélosodott meg, hogy a börtönben született újjá, s hogy ma is olyan nyelven beszélünk és írunk, melynek szavait a bilincse rozsdájával, a tulajdon vérével rótta papírra. Hála szellemének. Egyébként e két előbbi szó – a hála is, a szellem is –az ő alkotása.”

Kosztolányi Dezső: Kazinczy Ferenc, I., részlet – In: Uő.: Látjátok feleim, Budapest, Szépirodalmi, 1976 – Törzsgyűjtemény, szabadpolcos állomány 

screen-capture-99.pngKazinczy Ferenc síremléke Széphalmon, egykori birtokán – napjainkban. Itt élt és gazdálkodott Kazinczy családjával és háza népével 1806-tól az 1831-es kolerajárványban bekövetkezett haláláig. – Digitális Képarchívum 

2009-ben a Kazinczy születésének 250. évfordulója alkalmából meghirdetett Magyar Nyelv Évében, a Kazinczy-birtok egykori gyümölcsöse helyén nyílt meg a Magyar Nyelv Múzeuma. Ennek új részlege, a Kazinczy Ferenc Múzeum 2013. október 26-án kezdte meg munkáját. 

„Igaz, jó szerteütni néha, de békében
élni is szép lenne már s írni példaképpen.
Biztatnom kell magam, hogy el ne bujdokoljak,
mert jó lenne messze s műhelyben élni csak.
Ó, véled gondolok most, tollas jobbkezemmel
s egyre jobban értelek, Kazinczy, régi mester.”

Radnóti Miklós: Írás közben, részlet. In.: Digitális Nyugat, 1935, 70. szám. – Elektronikus Periodika Archívum 

s

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr225590928

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása