A Magyar Nemzeti Múzeum tervezője, Pollack Mihály († 1855. jan. 5.) a magyar klasszicista építészetnek Hild József mellett legjelentősebb mestere volt. Osztrák építész dinasztia sarja, maga is Bécsben született és iskoláit is ott végezte. 1798-ban telepedett le Pesten, ahol a korszakra jellemző nagyarányú építkezések számos megbízást kínáltak a számára. Főműve, a Nemzeti Múzeum mellett legfontosabb munkái a Deák téri evangélikus templom, a pesti német színház befejezése (1808–1812), a régi Vigadó (1829–1832), a Ludoviceum (1826–1836), a szekszárdi megyeháza (1828–1836). Gondos részletképzéssel találkozunk városi palotáin (Almásy-palota, 1817, Festetich-palota), bérházain (Wurm-ház) és vidéki kastélyain (Alcsút, Gyömrő) is.
Than Mór: Pollack Mihály portréja, 19. század második fele. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Első megbízása a pesti Deák-téri evangélikus templom egy másik mester által megkezdett terveinek befejezése volt (1799–1808), amivel rögtön elismerést keltett. Következő munkája a pesti német színház befejezésének lebonyolítása volt (1808–1812).
Franz Weiss: A Pollack Mihály tervezte pesti evangélikus templom, 1799–1809. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Pollack legfőbb érdeme a klasszicizmus meghonosítása Magyarországon, mégpedig jellegzetes magyar változatának megteremtésével. Tevékenysége Pest-Budán kívül vidékre is kiterjedt. Részt vett a pécsi székesegyház helyreállításában (1805), és több megyeháza terve is származik tőle, melyek közül kiemelkedik a szekszárdié (1828–1836). Kastélyépítései közül legfontosabb az alcsúti és a dégi. Ő tervezte a sárospataki református kollégium könyvtárát is (1827–1834).
Pollack Mihály: A sárospataki református kollégium könyvtára, 1827–1834. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Jelentős szerepet töltött be az 1808-ban József nádor alapításával létrejött Szépészeti Bizottmányban, melynek elnökeként részt vett Pest-Buda építésének irányításában – véleménye meghatározó volt a város fejlesztési koncepciójában. Számos köz- és magánépületet tervezett, megbízói között egyaránt voltak polgárok és nemesek is. Téralkotó művészete elsősorban középületeiben bontakozott ki, melyekben az épület funkciójának és művészi megjelenésének tökéletes egységét valósította meg. Nevéhez fűződik a Ludovika Akadémia (Ludoviceum) 1828 és 1836 között elkészült épülete. Legszebb alkotásai közé tartozott az 1829-től 1832-ig épült régi vigadó – a pesti Redout –, amely nemcsak báloknak, táncmulatságoknak, hanem hangversenyeknek és képzőművészeti kiállításoknak is helyt adott. Az épület 1849-ben Pest bombázása során elpusztult.
Rudolf Alt: A pesti Redout – vízfestmény. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790-1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Főműve, a Magyar Nemzeti Múzeum épülete (1837–1846), a magyar történelem több szempontból is jelképes helyszíne. Itt kapott helyet Széchényi Ferenc adományából a nemzeti könyvtárunk alapját is képező első magyar közgyűjtemény. 1848-ban rövid ideig benne ülésezett az országgyűlés főrendiháza, helyiségei adtak otthont az írókat tömörítő Kisfaludy Társaságnak, illetve az Akadémia elődjét képező Tudós Társaságnak.
Franz Weiss: A Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum, 1837–1847. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár
M. J.
