80 éves Óe Kenzaburó. A japán író 1994-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
Még diákkorában, 1957-ben kezdett írni. Óe fia értelmi fogyatékos s talán ez is hozzájárul, hogy az életet hatékonyabban és erőteljesebben ragadja meg személyes hangvételű, gyakran önéletrajzi önéletrajzi ihletésű írásaiban.
Portré. In.: Nagyvilág : a Magyar Írók Szövetségének világirodalmi folyóirata 1979/11. 1665. oldal – Törzsgyűjtemény, Hírlapolvasó
Óe Kenzaburó a hagyományos japán szépség ill. a japán folklór művészi ábrázolásáért kapta a Nobel-díjat.
„Mintha egy mély szakadék alja futna a fejünk felett, húzódik a téli égbolt keskeny csíkja, a sötét falként összepréselt, örökzöldekkel sűrűn benőtt erdei út fölött. A délutáni ég lassan folyik el a magasban, színe megváltozik, egyre sápadtabb áradatként ereszkedik alá. Esteledik, mint kagylót a kagylóhéj, az óriási erdő betakarja az ég. Rettenetes érzés fog el, mintha élve lenne eltemetve az ember. Bár erdőben nevelkedtem, mégis mindannyiszor, ha az erdőn keresztül jövök vissza a falumba, nem tudok elszakadni ettől a nyomasztó állapottól. Ez a lélegzetelállító állapot régen eltűnt ősöktől öröklődik most már nemzedékrről nemzedékre.”
Óe Kenzaburó: Futball-lázadás, részlet. Irodalmi Epreskert 5 – Online kiadvány. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Óe Kenzaburó: Futball-lázadás, Borító. In.: Budapest, Metropolis Media, 2011. – Törzsgyűjtemény
A japán író egyetlen magyarul is olvasható regényét Vihar Judit fordította. A Mint egy állatot című novellája a Modern japán elbeszélők című kötetben olvasható, további magyar nyelven elérhető novellái a Nagyvilág Világirodalmi folyóiratban jelentek meg, melyek megtalálhatók könyvtárunk szabadpolcos Hírlapolvasójában.
A Nagyvilág című folyóiratot a Hírlapolvasó Oroszlános udvar felőli sarkában találja.
"Egyszer mindenkinek meg kell halnia. És száz év múlva már senki sem fogja tudni, hogy ki hogyan halt meg. Semmi sem jobb annál, mintha úgy hal meg az ember, ahogyan ő maga akarja."
Óe Kenzaburó: Futball-lázadás, Borító. In.: Budapest, Metropolis Media, 2011. – Törzsgyűjtemény