Könyvtárunk egy latin-magyar ábécéskönyvecskével gyarapodott legutóbb: a röviden Abecedariumnak nevezett kis könyv a legkisebbek számára készült kétnyelvű, latin–magyar tankönyv. Nem is gondolnánk, hogy ez a könyvtípus milyen ritkaság, s ennek oka a használatban rejlik, azaz mivel annak idején a tankönyveket nemigen őrizték meg, ennek a könyvnek is elrongyolódhattak a példányai, amire a belőlük tanuló gyermekek már túljutottak a latin és magyar nyelv alapjainak elsajátításán. Katekizmus-ábécéskönyvnek is nevezik, mert a betűk, betűkapcsolatok felsorolásán túl hittankönyvként is szolgált. Bár érthetően sok kiadása volt, ezeket legtöbbször mégis csak hírből ismerjük, mert példányuk nem maradt fenn.
Abecedarium latino-hungaricum, seu Elementa linguae Latinae et Hungaricae, [Pozsony], [Landerer János Mihály], [ca. 1752] Címlap – Törzsgyűjtemény
Ez az új szerzeményünk, amely magánszemély ajándékaként került könyvtárunkba, címlapján a kiadás helyét, nyomdászát nem, csak egy 1728-as évszámot közöl. Ebből arra következtethetnénk, hogy a debreceni nyomda lajstromából (példány alapján azonban nem) ismert 1728-as debreceni ábécéskönyvvel van dolgunk, ám a kötet alaposabb vizsgálata ezt a feltételezést megcáfolta. Egyrészt tartalmilag, mert a könyvecske katolikus imádságokat, miserészeket tartalmaz, ami nem képzelhető el egy debreceni ábécéskönyv esetében, másrészt betűi, díszei sem illenek a debreceni nyomdába. Beleillik viszont az 1750-es évek elejének pozsonyi, Landerer-nyomdából származó kiadványaiba. Vagyis még a címlapra nyomtatott évszám sem valódi. A nyomdász szándékosan hagyta el nevét, és datálták vissza a könyvet, de vajon miért? Sejtésünk szerint azért, mert az üzletét 1750-ben megnyitó pozsonyi Landerer János Mihálynak nem volt iskoláskönyvekre szóló privilégiuma, ezzel ugyanis éppen rokona, a budai Landerer özvegye rendelkezett, és módfelett ragaszkodott is hozzá.
Abecedarium latino-hungaricum, seu Elementa linguae Latinae et Hungaricae, [Pozsony], [Landerer János Mihály], [ca. 1752] Címlaprészlet – Törzsgyűjtemény
A címlapot apró nyomdai díszek keretezik. Ha belenézünk a könyvecskébe, az első lapon található díszes „A” kezdőbetű után előbb a nagybetűk majd a kisbetűk következnek, utána betűkapcsolatok, jellegzetes magyar hangokat jelölő betűk, ezt követően pedig az imádságok előbb latinul, majd magyarul, mindkét esetben szótagolva. Köztük az egyik Az oskolában tanuló deáki seregnek hálaadása.
A könyv végén latin–magyar szószedet található.
Hálákat adunk mi tenéked, Kegyelmes Isten! ezért a’ te Kiváltképen-való Kegyelmességedért, hogy a’ tanitóknak es a’ tanúlóknak Seregeket az Oskolában, úgymint, az Ekklésiának, és a’ Külsö Közönséges-társaságnak veteményes Kertében, meg-tartod; és e fölött minket, a’ Kik azokban forgunk, a’ tanúlásra alkalmatosokká tészssz. Kérünk tégedet, hogy ezt a’ te Kegyelmedet tedd minékünk tulajdonunkká: tselekedgyed azt-is mi bennünk, hogy azokat tanúllyuk itt e’ földön, a’ mellyeknek tudása megmarad az egekben, Ament Mi Atyánk; ’s a’ t.
Abecedarium latino-hungaricum, seu Elementa linguae Latinae et Hungaricae, [Pozsony], [Landerer János Mihály], [ca. 1752] Címlap – Törzsgyűjtemény
Vizkelety Andrásné Ecsedy Judit Dr.
A Csepp a tengerben rovatban megjelent eddigi írásaink:
Ritka felhők – Petőfi Sándor tollából
Nemzeti termek Pittsburgh-ben
