Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt mutatunk be.

1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az első étlapok egylaposak voltak, és az ételek mellett vagy alatt feltüntették az italok árát is. Ez a forma a századforduló idején megváltozott. Díszes kivitelű, többlapos nyomtatványok jöttek divatba. Ebben az időben kezdett rendszeressé válni a külön borlap használata is. Az igényesség nem csak az étlap küllemére, hanem tartalmára is vonatkozott.

Az étlapoknak egy különleges formája a menükártya. Ezen is szerepel ételsor, de nincsen rajta ár feltüntetve, és nincsen választási lehetőség sem. Ezek a menük valamilyen különleges eseményre szervezett találkozó ételsorának a leírását tartalmazzák. A most bemutatott menükártya a Deák Ferenc emlékezetére 1909. október 27-én Magyaróváron rendezett 7. díszebéd menüsorát tartalmazza. A címlapon szerepel a menüsor, s ha kinyitjuk a menükártyát, megtaláljuk benne annak a leírását, hogy hogyan alakult ki e díszebédek hagyománya, és mi volt ezek eddigi története.

A Deák-bankett menükártya címlapja,1909. október 27. Plakát- és Kisnyomtatványtár

Érdekes a Deák Ferenc-ösztöndíj, és az ezüstből készült Deák-serleg története is a menülap hátoldalán.

A Deák-bankett menükrátya kinyitva. 1909. október 27. Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.

A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.

Gyűjtőkörünkbe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.