Xavéri Ferenc előkelő navarrai család sarjadéka, a Jézus Társaság egyik leghíresebb tagja, az Egyháznak Pál után alighanem legnagyobb térítő apostola (1506–1552), aki Távol-Keleten, főleg Indiában és Japánban töltötte élete java részét. Az indiai Goa városában temették el. Az itt dühöngő pestis elmúlását mindjárt az ő közbenjárásának tulajdonították. 1622-ben avatták szentté. Xavér a jezsuita barokk egyik legtiszteltebb szentje: tengeri utazás, pestisjárvány idején, halál óráján szoktak folyamodni hozzá. Jellegzetes attribútuma nincs, legtöbbször mégis vándorbottal és kezében kis feszülettel, vagy nyomorúságos kunyhóban, magára hagyott haldoklóként ábrázolják.
Bálint Sándor: December 3. (részlet) In. Uő: Ünnepi kalendárium 1.: A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából: December 1. – június 30., Budapest, Szent István Társulat, 1977. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Xavéri Szent Ferenc szobra a kolozsvári piarista templom homlokzatán – Digitális Képarchívum
Mennyen és földön uralkodó Isten,
Nagy hatalmadat jártatod tengeren:
Csudálatos vagy a' te Szenteidben,
Minden idöben.
Minden idöben a' bünös embernek,
Attál olly eszközt, hogy bünös fejének:
Oltalmat venne egész életének,
Gyenge szivének.
Igy mi idönkre gyámolúl engedted,
Szent Xaverius Ferenczet rendelted:
Szép fényes Napúl hogy ismérjen téged,
Minden te néped.
Szent Xaverius Ferencz, Indiának,
Lön Apostola az alsó Világnak:
Fényes fáklyája nagy sok Tartománynak,
Es pogányságnak.
Szent Ferencz Xaverius confessorrol (részlet) In. Katolikus egyházi énekek, jegyzetek: Holl Béla, Budapest, Argumentum, Akadémiai, (Régi magyar költők tára XVII. század), 1992. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Trencsén városának emlékei a kéttornyú Xavéri Szent Ferenc piarista templommal – Digitális Képarchívum
A kastélyszínházak közül az Esterházyak kismartoni (Eisenstadt) és eszterházi színháza, operája, házizenekara szerezte a legnagyobb hírnevet. Az Esterházyak pompakedvelése Miklós (1582–1645), majd később Pál (1635–1713) nevéhez fűződik. Miklóst még Bethlen Gábor is arra kérte, hogy ha valamennyi zenészét nem is, legalább hárfaművészét küldje egy gyulafehérvári ünnepségre. Előfordult olyan eset is, amikor a soproni jezsuitáknak adta kölcsön zenészeit. A művészetek kedvelését illetően még nevesebb volt Esterházy Pál, az ország nádora. 1711-ben Harmonia Coelestis címmel jelentette meg a kor legjobb színvonalán álló zenekari és énekes szerzeményeit. Az ő idejében erősödött meg Kismartonban a színházi élet is. Eziránti érdeklődését Esterházy Pál még jezsuita iskoláztatása során nyerte. 1647-ben Joas királyt, a következő évben a bibliai Juditot alakította. Egy nagyheti látványos körmenetben az isteni szeretet Geniusa volt, később Szent Katalint, Krisztust, Xavéri Szent Ferencet személyesítette meg. A rendkívül gazdag főúr később is szívesen adakozott a jezsuita színjátékok díszleteire, jelmezeire. Halála után a család pompakedvelése, kultúra iránti igénye nem csökkent.
Kastélyszínházak Magyarországon. In. Magyar színháztörténet. Első kötet 1790–1873 főszerkesztő: Székely György, szerkesztő: Kerényi Ferenc, Budapest, Akadémiai, 1990. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Szentháromság-szobor a Szentháromság téren a budai várban. A második párkányon Szűz Mária és Keresztelő Szent János mellett Xavéri Szent Ferenc szobra is látható, akit a pestisjárvány idején Buda védőszentjének választottak. A szenteket Ungleich Fülöp mintázta. – Digitális Képarchívum
Hát még azok az igazi vallásosak, akik nem is inaszakadtan mentek a Krisztus lakomájára (mert világos, hogy ilyenek is vannak), hanem már a természettől is sokat kaptak s már eredetileg is úgyszólván szenvedélymentesen, jó idegzettel és a legelőnyösebb adottságokkal felszerelt nyersanyagot adtak át kiképzésre a Krisztus iskolájának! Olyanok is szolgálnak ugyanis Istennek és mennek papnak vagy szerzetesnek, igazi áldozatból, akik a világban is karriert tudtak volna csinálni s tehetségeikkel, jó fellépésükkel, vonzó egyéniségükkel, jó modorukkal már természetes adottságaiknál fogva is mindenkit meghódítanak. Xavéri Szent Ferenc például 19 éves korában a párizsi egyetem 4000 hallgatója közt még táncban is a legelső volt.
Elképzelhetjük, milyen sokra viszik az ilyenek a Krisztus iskolájában! Ezekből lesznek a szentek. Jómódú szülőktől s nemesi családból származott is a szentek legtöbbje (Xavéri Szent Ferenc is) és az egészséges, jó idegzet bizonyítékaként még az is írva maradt róluk, hogy jó kedélyűek, víg természetűek is voltak valamennyien. Istennek ugyanis nemcsak azoknak s elsősorban nem azoknak kellene szolgálniuk, akik szomorúak, azaz, akiknek az élet úgyse tud örömet adni, mert hiányzik hozzá az egészséges testalkat vagy a jó idegzet, hanem azoknak, sőt elsősorban azoknak, akiknek van miről lemondani, és akik valóban önként mondanak le a világról és örömeiről, akik nemcsak azt hagyják el, amitől már anélkül is meg vannak fosztva, s akiknek áldozata nemcsak látszólagos.
Pezenhoffer Antal: Egyes sokat vitatott egyházi kérdések: Miért rosszak sokszor a vallásosnak tartott emberek is? In. Uő: A katolikus hit igazsága (Hitvédelem). Apologetika III. kötet, Pilisszentlélek, „Béke és Igazság Pilisszentléleki Modell” Alapítvány Út, Igazság, Élet Kiadója, 2009. – Magyar Elektronikus Könyvtár
–––
Ferencz világ dicsösége,
S-második égö lámpása;
Kinek olly nagy fényessége
Ignatz után hogj nincs mássa.
Halgasd búzgo szeretetböl
Téged dicsirö verseket:
Segítsd igaz tiszta szivböl
Téged ohaito lelkeket.
Azon tüzzel lángodozzék
Szivünk; melljel te geriedtél:
Es hogy Jesus dicsértessék
Mindenekben, búzgon égtél.
Add, hogy Isten szent malasztya
Gyökerezzék bé lelkünkben:
Melly azt nékünk meg adhattya
Hogy éllyünk örök életben.
Szent Xaverius Ferencz officioma (részlet) In. Katolikus egyházi énekek, jegyzetek: Holl Béla, Budapest, Argumentum, Akadémiai, (Régi magyar költők tára XVII. század), 1992. – Magyar Elektronikus Könyvtár
