400 évvel ezelőtt hunyt el William Shakespeare angol drámaíró, költő, színész.

A hetedik emeleti katalógusterében 2004 ősze óta egy különleges könyvszekrény található. Ennek homlokzati oromrészén, háromszögletű ezüstlapon a következő angol nyelvű szöveg olvasható:

„Angol hölgyek és urak vásárolták 9215 pennyért, hogy Kossuth Lajosnak ajándékozzák, aki oly mesteri fokon sajátította el az angol nyelvet. Használtassék a legnemesebb célra. Shakespeare műveiből.”

Shakespeare stratfordi szülőházának makettje könyvszekrényként tartalmazza a nagy angol költő és színműíró műveinek és életrajzának Knight-féle nyolckötetes kiadását.

Az ún. „Shakespeare-ház” a kötetekkel a katalógustérben és Shakespeare szülőháza napjainkban – Az Országos Széchényi Könyvtár története (tematikus honlap)

E páratlan nyelvtudás megszerzésének története az 1830-as évek Magyarországára nyúlik vissza. Az 1832–36-os országgyűlés feloszlatásával Kossuth új vállalkozásba fogott, és ettől kezdve a kézírásos, levél útján terjesztett Törvényhatósági Tudósításai révén adott hírt a megyék politikai életéről. Az ellenzéki lapnak 1836 júliusa és 1837 májusa között összesen 23 száma jelent meg, az előfizetők száma 140 fő volt, ám a népszerűsége egyre nőtt, mivel nemcsak a megyei élet eseményeiről, hanem az országgyűlési ifjak peréről is hírt adott. Ennek köszönhetően a fiatal ̇újságírót, több megye is hivatalos levelezőjévé választotta, aki így rövidesen az ellenzéki politika középpontjába került. A kormány válaszul betiltotta a Törvényhatósági Tudósításokat, de mivel Kossuth továbbra sem hagyott fel annak terjesztésével, 1837. május 5-én hűtlenség vádjával Budán őrizetbe vették. A letartóztatás miatt a megyék komolyan tiltakoztak, mire válaszul további 21 ember ellen indult eljárás, akik a lap levelezői vagy egyszerűen csak a protestálók közül kerültek ki, de az udvar a romló közhangulat miatt végül elállt a további perektől. Kossuth azonban nem úszta meg ennyivel, és a tárgyalásig mintegy két évet töltött börtönben, noha mint nemest nem lehetett volna bírói ítélet nélkül letartóztatni. 1839 márciusában, immár felsőfokon további négy évre ítélték, de kortársaihoz képest még így is szerencsés volt, mert büntetését a budai József-kaszárnyában tölthette, nem pedig valamelyik hírhedt várbörtönben.

Törvényhatósági Tudósítások. Az 1837. január 29-ikén kelt, Kossuth Lajos sajátkezű feliratával ellátott 16. levél eleje. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának eredeti példányáról. In. A magyar nemzet története, szerk.: Szilágyi Sándor, Budapest, Athenaeum, 1894–1898. – Magyar Elektronikus Könyvtár  

Hogyan tanult meg Kossuth angolul?

Fogsága alatt egyrészt közgazdaságtannal foglalkozott, másrészt elkezdett angolul tanulni, megfelelő nyelvkönyv híján egy Shakespeare-kötet segítségével. Kossuth különleges tankönyvének köszönhetően nem a modern, hanem a nagy angol író korában használt, de a XIX. században már archaikusnak számító nyelvet sajátította el, és ez a szokatlan stílus nagyban hozzájárult a szigetországban aratott szónoki sikereihez. Az 1839–40-es országgyűlésen az ellenzék tovább erősödött, és amnesztiát követeltek a politikai foglyok számára, amit az uralkodó végül meg is adott, így 1840 májusában kiszabadulhattak a letartóztatottak. Míg a fogságban Wesselényi megvakult, Lovassy pedig megőrült, addig Kossuth valósággal megújult és a negyvenes évek elejére már a reformmozgalom egyik legfontosabb személyiségévé nőtte ki magát.

Kossuth Lajos arcképe és aláírása. (Az arckép Eybl 1841-iki kőrajzáról; az Orsz. Képtár metszet-gyűjteményében). In. Szalay József, a millenium alkalmából átd. és újból sajtó alá rend. Baróti Lajos: A Magyar nemzet története, Budapest, Lampel, [1895–1898]. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Kossuth Angliában

Fogságban szerzett nyelvtudásának kamatoztatására 1851 októberében–novemberében nyílt mód, amikor Kossuth angliai látogatást tett, hogy az akkori világ legerősebb államában találjon szövetségeseket az új magyar szabadság győzelméhez. Bár a hivatalos körök támogatását nem sikerült elnyernie, Anglia különböző városaiban angolul elmondott beszédeivel olyan hatást gyakorolt hallgatóságára, hogy a lelkes britek különleges ajándékkal lepték meg a magyar forradalom vezérét, aminek árát közadakozásból teremtették elő. A nagy angol író műveinek nyolckötetes díszkiadását – az egyes példányokon a Kossuth-család címerével – tartalmazó könyvszekrényt, melynek modelljéül Shakespeare statfordi szülőháza szolgált, 1853. május 6-án a londoni Tavern Hallban, ünnepélyes keretek között adták át neki.

Shakespeare műveinek és életrajzának Knight-féle nyolckötetes kiadása Shakespeare dombormívű portréjával (The Pictorial Edition of the Works of Shakespeare, Charles Knight, London, 1839–1842.) – Az Országos Széchényi Könyvtár története (tematikus honlap) 

Hazánk hosszú időre Angila közép-európai érdeklődésének középpontjába került, az irántunk tanúsított szimpátia pedig a század végéig megmaradt az angol közvéleményben. Az új magyar szabadságharc kirobbantása azonban Kossuthnak minden fáradozása ellenére sem sikerült, így a remények végeztével a kormányzó 1865-ben Turinban, vagy a mai nevén Torinóban telepedett le. 1894-ben bekövetkezett halála után az Angliában kapott ajándék, Kossuth mintegy 4000 kötetre rúgó könyvgyűjteményével együtt az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába került, amit az intézmény 1952-ben fél évre kölcsön adott a ceglédi Kossuth Lajos Múzeumnak. A határidő lejártával azonban csak a nyolc Shakespeare-kötet került vissza a könyvtárba, de a tartó nem, és az intézménynek csak 52 év után sikerült visszakapnia ezt a páratlan Kossuth-ereklyét, ami azóta is a hetedik emeleti katalógustérben látható.

Shakespeare műveinek és életrajzának Knight-féle nyolckötetes kiadása (The Pictorial Edition of the Works of Shakespeare, Charles Knight, London, 1839–1842.) – Az Országos Széchényi Könyvtár története (tematikus honlap) 

Források:

• Vesztróczy Zsolt: Egy elfelejtett Kossuth-ereklye. In. Bécsi Napló, XXVI. évf., 2005. március–április 2. sz. 8. o.
• Az Országos Széchényi Könyvtár története (tematikus honlap)