Egy családi tulajdonban lévő napló 1896. május 3-ai bejegyzésében olvasható a fenti mondat. A 17 éves naplóíró, Maucha Ilona, az akkor újdonságnak számító esti kivilágítást örökítette meg e szavakkal. Az „illuminált” kifejezés azonban a kiállítás fél évére összességében is vonatkoztatható, hiszen egymást követték az ünnepségek, s a nem mindennapi látványosságok sorra kápráztatták el a kor embereit.

1896-ban ünnepelte Magyarország a honfoglalás ezeréves évfordulóját. Az esemény megünneplése az egész történelmi Magyarország területére kiterjedt. Az ünnepségek csúcspontja a Városligetben megrendezett Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás volt. 

Ezt az eseményt kívánja megörökíteni a július 16-ig látható Ezredéves álmok című tárlatunk.

Nyolcrészes sorozatban mutatjuk be a kiállításunk legérdekesebb dokumentumait: 4. rész.

1896 májusa és októbere között két kiemelkedő ünnepségsorozatot rendeztek; a május 2-ai kiállításmegnyitót és másnap a hálaadó szentmisét a Mátyás-templomban, illetve a június 6–8-ai koronázó ünnepélyt.

Május 2-án, a Városligetben, a kiállítás területén lévő Iparcsarnok előtti bíborpiros sátornál reggel 9 óra után gyülekezett a résztvevő közönség: katonák, főpapság, külföldi diplomaták, magyar miniszterek, főméltóságok. A tribünökről a hazai és a külföldi sajtó képviselői figyelték a 3⁄4 11-kor megérkező főhercegeket, főhercegnéket és a hamarosan megérkező királyi párt. A királyi emelvényen Dániel Ernő kereskedelmi miniszter tartott beszédet, majd felkérte Ferenc Józsefet, hogy nyissa meg a kiállítást. A beszédet és a király válaszát számos korabeli lap közölte. Az ünnepséget a Millenniumi himnusz éneklése zárta, majd az uralkodó elindult első sétájára a kiállításon.

1896. május 2. – A millenniumi kiállítás megnyitó ünnepsége – Plakát- és Kisnyomtatványtár 

„[A kereskedelemügyi miniszter] beszéde alatt, mikor hálát mondott a királyi pár és az uralkodó család megjelenéséért, riadó éljenzés támadt. Ezt jeladásnak vették arra nézve, hogy megkonduljanak a harangok, a mi ismét előre meghatározott jel volt, hogy az énekkar is rázendítse az ünnepi himnuszt, s a gellérthegyi fellegvárat szintén értesítsék. Az ágyúk is megdördültek a hegyen, s erre a város harangjait is meghúzták. A miniszter tehát harangzúgás, ágyúdörgés és ének közt folytatta beszédét, a minek a király beszéde végén kellett volna bekövetkeznie.”

Vasárnapi Ujság, 1896. május 10. 298. o. – Elektronikus Periodika Archívum 

Este az Operaházban díszelőadásként Erkel Ferenc István király című művét adták elő, majd a nap az esti díszkivilágítással zárult. Másnap, május 3-án az előkelőségek reggel 9 órától gyülekeztek a Nagyboldogasszony-templomban, ahol a 11 órai misén Liszt Ferenc Koronázási miséje csendült fel. Ezt követően Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás tartott beszédet, melyet szintén sok újságban lehetett olvasni.

„A belső városrészek pompájánál talán meghatóbb volt a legkülsőbb külvárosok illuminációja. Minden utca, még az is, mely már elvész a liget fái közt vagy a kőbányai buckákban, ki volt világítva. Az alacsony házsorok ablakai, mint kettős végtelen tűzláncok húzódtak tova, s kapcsolódtak össze tűzláncokkal: új utcák kivilágított ablaksoraival.”

Budapesti Hírlap, 1896. május 4. 5. o. – Törzsgyűjtemény 

Ferenc József és Erzsébet koronázásának 29. évfordulója alkalmából, 1896. június 6. és 8. között 3 napos ünnepségsorozatot rendeztek Budapesten. Ez a kiállítás fél évének legkiemelkedőbb eseménye volt, amelyet az is bizonyít, hogy – a Kiállítási Ujság statisztikája szerint – május és október között június 7-én, vasárnap, a hódoló díszmenetet megelőző nap előtt látogattak el legtöbben (62.267-en) a kiállításra. Az ünnepeket megelőző napon, június 5-én átszállították a Budai Várból a magyar állam önállóságát jelképező koronát és a koronázási jelvényeket, s három napra közszemlére tették a budavári Nagyboldogasszony-templomban.

„Június 5-ikén reggel bontották ki a koronázási jelvényeket záró vasas ládát. Tizenhat esztendeje nem érintették. Akkor is csak megvizsgálták, a teremből ki nem hozták. [...] Most ünnepélyes volt a fölnyitás. Az országgyűlés küldöttséget választott, a főváros polgármestereit és tanácsosait küldte oda. Megjelentek a koronaőrök, a magyar udvari méltóságok, a herczegprímás, a miniszterelnök, Ő Felsége nevében pedig Esterházy Pál. A középső zárat azonban nem tudták felnyitni, hiába próbálta lakatos is. A szekrényt tehát föl kellett feszíteni.”

Vasárnapi Ujság, 1896. június 14. 390. o. – Elektronikus Periodika Archívum 

Másnap, június 6-án Ferenc József letette a Budavári Palota új, nyugati szárnyának – a mai Országos Széchényi Könyvtár épületének – alapkövét, majd a következő napon, 7-én 1⁄2 12-kor a király fogadta a főispánokat és a főváros küldöttségét a Budai Várban.

Az 1896. június 8-ai díszfelvonulás. In. Tarr László: Az ezredév, Budapest, Magvető, 1979. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Június 8-án, a felvonulás reggelén 6-tól 9-ig gyülekeztek a felvonulók és a nézők a Vérmezőn, majd 9 órától 1⁄2 11-ig harsonaszó kíséretében elindult a hódoló díszmenet (díszfogatok, díszhintók, a koronázási jelvényeket és a koronaőröket szállító díszkocsik) a Budai Várba. Onnan az Országházba vitték a koronázási ékszereket, és az elkészült kupolateremben ünnepi ülést tartottak a királyi hercegek jelenlétében.

Az Országgyűlés tagjai a Parlament lépcsőjén. In. Tarr László: Az ezredév, Budapest, Magvető, 1979. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

A koronázási jelvényeket ezután kiállították az Országház lépcsőjén. 2 órától a Lánchídon vonult vissza a díszmenet, melynek lovascsapatai a Vérmezőre, a többiek pedig a Budai Várba mentek vissza, ahol folytatódott a magyar országgyűlés hódolata a Királyi Palota nagytermében. A Képviselőház elnökének, Szilágyi Dezsőnek és Ferenc Józsefnek a beszéde több újságban olvasható, a Millenniumi Lapok június 10-ei száma ezen kívül azt is közölte, hogy a király felszólalása alatt 21 ágyúlövés dördült el a Citadelláról és a Dunán horgonyzó hajóról. A nap a Nemzeti Színház díszelőadásával zárult.

A fentieken kívül az ünnepségek közé sorolhatók még az egyes épületek, építmények átadásai (május 4.: Műcsarnok; szeptember 27.: Vaskapu; október 4.: Ferenc József (ma: Szabadság) híd; október 25.: Iparművészeti Múzeum), a különféle bálok és estélyek, valamint az uralkodópár kiállításlátogatása is reprezentatív eseménynek számított.

Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása (2016. április 20. – július 16.) az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás 120. évfordulója alkalmából.

Helyszín: VII. emelet, Katalógustér

A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében kedd–szombat 9 és 20 óra között látogatható. Olvasójeggyel nem rendelkező látogatóink az időszaki kiállításokat egységesen 400 Ft-os jegy ellenében látogathatják. A látogatás tervezésekor kérjük, vegyék figyelembe, hogy a pénztár 19 órakor bezár.

Simon Bernadett