Shakspere minden munkái

2017. október 04. 08:43 - nemzetikonyvtar

Az Arany János-év alkalmából rendezett „…legyen eszme- és alakhű, mégis szabad...” című, William Shakespeare összes műveinek első magyar kiadásáról rendezett kamarakiállítás megnyitója október 5-én 17 órakor lesz .

„...(azaz ne szolgai); tehát vers verssel, ha lehet ugyanannyi sorral, adassék vissza stb. A kiadás 1/16 formátumban, füzetekben, úgy, hogy minden füzet egy kolomposabb drámát és egy ritkábban olvasott színművet tartalmazna, péld.: Othello – Téli rege. Pazar nyomtatás nem kell, csak mint a lipcsei stereotyp – így olcsóbban adható, s inkább elterjed.”

Arany János ezekkel a szavakkal adta meg 1858-ban, egykori nagykőrösi tanártársának, Tomori Anasztáznak az első magyar nyelvű Shakespeare-összkiadás fordításának, szerkesztésének és formájának alapelveit.

A kiállítás kurátora, Dr. Rajnai Edit, posztunk számára pár érdekességet választott ki, mely dokumentumok eredeti változatát a kiállításon láthatják az érdeklődők.

Hamlet harmadik monológjának (3. felv. 1. szín) első sorára Arany lábjegyzetben Vajda Péter 1839-es megoldását is javasolta. A változatok bekerültek a Nemzeti Színház korabeli súgópéldányába is. (OSZK Színháztörténeti Tár, SZT NSZ H 138)

Kétségtelen, hogy a Shakespeare-kiadás koncepciójának kitalálója, a munka szakmai tartalmának, biztosítékainak kimunkálója Arany volt. Ez nemcsak Tomorival való levelezéséből világos, hanem abból is, hogy amikor 1860-ban az újjáéledő Kisfaludy Társaság átvette a munka lebonyolítását, a kebelében alakult Shakespeare-bizottság előterjesztésében az Arany és Tomori levelezésében kifejtett elképzelések köszönnek vissza, szinte szóról szóra. „[…] az áttevők alak-, anyag-, vagy tartalomhű fordításra törekedjenek, jambust jambussal, lyrai alakot lyraival adjanak vissza: de úgy, hogy az eszmét, az erőt, a nyelv (különösen a szavalati) gördülékenységét apró formai bibeléssel sehol föl ne áldozzák.”

E. Kovács Gyula mint III. Richárd. Kolozsvár, Nemzeti Színház, 1877 (OSZK Színháztörténeti Tár, SZT KB 5058/5)

Shakespeare összes művei első magyar kiadásának címlapja.

A fordítók és bírálók körét (minden benyújtott fordítást ketten, a Kisfaludy Társaság tagjai közül vizsgáltak) a korabeli magyar irodalmi élet legjava adta, többek között id. Szász Károly, Greguss Ágost, Lévay József, Rákosi Jenő, Arany László, Szigligeti Ede és Arany János. A megfellebbezhetetlen tekintélyű Arany, akinek fordításait, a Szentivánéji álmot, a Hamletet és a János királyt – bár ő maga kérte – a Társaság bírálat nélkül fogadta el, javításra-szerkesztésre kilenc művet vállalt, köztük a sorozatba felvett, korábban született hármat is: Petőfi Sándor Coriolanusát, Vörösmarty Mihály Julius Caesarát és Lear királyát. Bírálatai végtelenül lelkiismeretesek, nemcsak kifogásolt, javasolt is.

Galéria a bírálókról és a fordítókról a korabeli Vasárnapi Ujságból.

A kiállítás helyszíne: Országos Széchényi Könyvtár, 1014 Budapest, Budavári Palota F épület, VI. emelet, Színháztörténeti Tár – Zeneműtár katalógustere.

Látogatható 2017. szeptember 29-től 2018. január 31-ig, keddtől péntekig 9.00 és 17.00, szombaton 9.00 és 14.00 óra között.

Olvasójeggyel nem rendelkező látogatóink az időszaki kamarakiállításokat egységesen 400 Ft-os jegy ellenében látogathatják.