Miért kapott ilyen furcsa címet a cikk? Sokak számára vélhetően megfejthetetlen ez a rövid mondat, egy széles csoport hétköznapi nyelvhasználatának azonban szerves részét képezik a digitális kommunikációból eredő kifejezések.
KönyvTÁRlat című irodalmi-kultúrtörténeti programsorozatunk idei első estjén a nyelv került a középpontba október 19-én. Nyelv a játékban – Játék a nyelvben címmel hallhattuk Veszelszki Ágnes nyelvész előadását, aki a netes és gamer nyelv sajátosságait ismertette meg a közönséggel, képet adva arról, hogy az interneten zajló kommunikáció nyelvezete miként hat a hétköznapi nyelvhasználatunkra.
Az est vendége volt Bodrogi Gyula színművész, aki Veszelszki előadására reflektálva, életének helyzetkomikumait felelevenítve beszélt a nyelv játékosságáról. Az alkalomra Weöres Sándor kéziratait hoztuk elő a könyvtár gyűjteményéből, melyeket Boka László, az OSZK tudományos igazgatója mutatott be, a nyelvben rejlő játékosságra helyezve a hangsúlyt.
Veszelszki Ágnes egy játékkal kezdte előadását. Arra kérte a résztvevőket, hogy próbáljanak meg megfejteni a netes nyelvben használatos kifejezéseket. Így megtippelhettük, hogy vajon mit jelent a thx, kire mondjuk, hogy láma, és mit csinál, aki XD-zik. A közönség nagy része számára nem voltak idegenek a szófordulatok, sőt volt, aki minden kérdésre helyes választ adott.
A játékos bevezető után Veszelszki bővebben is kitért arra, hogy az internetnek köszönhetően milyen neologizmusok, a netes nyelvvel élve netologizmusok jöttek létre az elmúlt időszakban. Az új szavakat csoportokra osztva ismerhettük meg: így szó esett az e-mailezéshez kötődő kifejezésekről, úgymint az emil, az evél és a becécéz; megismerhettük a blogoláshoz kapcsolódó szavakat, mint például a bloggerinát, aki blogolhat, vlogolhat, posztolhat vagy kommentelhet. Azon túl, hogy áttekinthettük az interneten használatos kifejezések egy részét, arról is képet kaphattunk, hogy a netologizmusok milyen hatással vannak a hétköznapi nyelvhasználatra: miként változik általa a helyesírás, hogyan módosulnak egyes grammatikai szabályok, mi módon alakul a szókincs, és az olvasási szokások hogyan idomulnak az új típusú eszközök hatására. Azok megnyugtatására, akik számára ijesztően hatott a sok idegen szó, Veszelszki Romhányi József Kukac-soros című versét idézte, mely a német nyelv magyar nyelvre tett hatására hívja fel a figyelmet szórakoztató módon: „Nem szégyellsz te magad, du Schwein, / igy anyatojt meztelen?! / Nix toll, nix szőr, csupasz potroh mutogatja! / Muszaj neked strimfli húzni, egy ink meg / egy katya!”
Bodrogi Gyula anekdotákkal szórakoztatta a közönséget, a színpadi élet helyzetkomikumaiból elevenítette fel saját történeteit. Hiszen olykor a színészek is bakiznak, ami humoros helyzeteket idéz elő, sőt az is előfordul, hogy a színészek szándékosan nevettetik egymást a színpadon, tudván, hogy nem léphetnek ki a szerepükből elnevetve magukat. Így esett, hogy a Lenin ellen elkövetett merényletről szóló előadásban a darab szerint Lenin citromra vágyott, a gyümölcs azonban nem volt elérhető az országban. A jelenetben egy, a nézőközönségnek háttal álló színész a kabátja zsebéből előkapott egy citromot, megmutatta színésztársainak, hozzátéve, hogy nála van citrom, de nem adja oda Leninnek… A jelenetben résztvevő szereplők természetesen alig tudták visszatartani nevetésüket. A szórakoztató történetek között a nyelv játékosságával élő verseket adott elő Bodrogi. Hallhattuk Romhányi József humoros költeményeit, majd József Attila versei közül válogatott a színművész. A Születésnapomra című verset a közönség egy emberként mondta Bodrogival együtt, igazán különleges hangulatot idézve elő.
Az estet Boka László, a könyvtár tudományos igazgatója zárta, aki az OSZK gyűjteményéből Weöres Sándor kéziratokat mutatott be. Megismerhettünk részleteket Weöres és Rónay György humoros verses levelezéséből, de megtekinthettük a mindenki által szeretett Bóbita több kiadványát is. Weöres egy banki szórólapra írt Sírfeliratának másolatát pedig minden résztvevő hazavihette magával.
Visszatérve a blogbejegyzés címére: Ez a content nem tldr. Hogy mit jelent ez a mondat? Valahogy úgy „fordíthatjuk”, hogy ez a tartalom nem olyan hosszú, hogy ne lehessen elolvasni. Bízunk benne, hogy a kedves olvasó is így látta, és elért a cikk végére!
További képek a rendezvényről:
A KönyvTÁRlat követekező programjára is szeretettel várunk!
Nádasdy Ádám: Fordítás, műfordítás KönyvTÁRlat
