Hosszan tartó betegség után, életének 88. évében elhunyt Ramsay Győző, a Szabad Európa Rádió egykori magyar adásának munkatársa, akit a rádióhallgatók Palotai János álnéven ismerhettek, tudatta a családja kedden az MTI-vel. Ramsay Győzővel több alkalommal készült életműinterjú az OSZK Történeti Interjúk Tárában, ezek a felvételek megtekinthetők és kutathatók könyvtárunkban.
Ramsay Győző 1930-ban született Budapesten. A világháború megszakította a középiskolai tanulmányait, a család Nyugatra költözött, és csak a háború befejeztével költöztek vissza a magyar fővárosba. Édesapja katonatiszti múltja miatt csak 1950-ben érettségizhetett le; a továbbtanulás szülei megbélyegzése miatt szóba sem jöhetett. 1956 novemberében Nyugatra távozott, rövid ausztriai kitérőt követően Nyugat-Németországba került. Kölnben a színművészeti főiskolán tanult fél évig rendezői szakon, majd 1957 nyarán Münchenbe költözött, és élete végéig ebben itt élt.
Az Amerika Hangjánál vállalt alkalmanként hírolvasást, de főállása egy biztosítási cégnél volt. 1960 végén került hírolvasóként a Szabad Európa Rádióhoz, akkor még külsősként, de néhány évvel később véglegesítették.
Több mint harminc évet dolgozott a rádió több osztályán, különböző munkakörökben, majd 1993 legvégén, a magyar osztály megszűnésével ment nyugdíjba. A búcsúadást Lángh Júliával együtt szerkesztették.
Nyugdíjasként is vezetőségi tagja maradt a müncheni székhelyű Bajor–Magyar Fórumnak és dolgozott az Együtt című katolikus újság szerkesztőbizottságában. Nagy megtiszteltetésnek vette a Századunk című dokumentumfilm-sorozat fölkérését – melyet az OSZK Történeti Interjúk Tárában forgattak és állítottak össze –, hogy műsorainak újabb szakaszában műsorvezetőként szerepeljen.
