A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye
Mátyás díszes énekeskönyvének, a Mátyás-gradualénak eredete sokáig megfejthetetlennek tűnt, de egy Rómában nyomtatott, és Bécsben díszített ősnyomtatvány közelebb vitt bennünket a megoldáshoz. Mindkét 15. századi kincs látható corvina-kiállításunkon.
A nemzeti könyvtár 2019. február 9-ig látogatható nagyszabású corvina-kiállítása egy eddig rejtett, kevésbé hangsúlyozott oldalát kívánja feltárni annak a gyűjteménynek, amely Hunyadi Mátyás udvari reprezentációjának egyik legkülönlegesebb része volt. A kiállításon számos apró szenzációs részletet lehet megfigyelni, blogsorozatunkban kiemelünk néhány igen fontos kiállított kódexet és ősnyomtatványt.
A képen III. (Szent) Lipót (1073‒1136) osztrák őrgróf látható. A páncélba öltözött szent az általa alapított klosterneuburgi kolostor „makettjét” tartja a kezében, mögötte pedig Bécs városának látképe húzódik. Bécs látképét a Stephansdom ábrázolása teszi összetéveszthetetlenné. A könyv – egy ősnyomtatvány – az 1480-as években készült, III. Lipót szentté avatási eljárása során, és Johannes Franciscus de Pavinis szentszéki ügyvéd a szentté avatást propagáló beszédét tartalmazza. Míg azonban a szöveget Eucharius Silber nyomdájában nyomták Rómában, addig a kötet díszítése Bécsben készült. Ezt éppen Bécs látképének a címlapon való jelenléte teszi kétségtelenné.
A miniátor egy németalfoldi mester volt,
aki – éppen e kötet tanúsága szerint – Bécsben vagy Klosterneuburgban is működött néhány megbízás erejéig. Nem valószínű ugyanis, hogy ezt az egyébként nem túl reprezentatív, szerény kötetet elküldték volna Németalföldre kifestés végett.
E felismerések a magyar művészettörténet szempontjából is fontosak. Fényt vetnek ugyanis az egyik legfontosabb corvina, a Mátyás-graduale keletkezéstörténetére.
A graduale az a liturgikus könyv a római katolikus egyházban, mely a szentmise változó énekeit tartalmazza.
A pompás kóruskönyv valószínűleg a palotakápolna használatára készült. Rendkívül gazdagon díszített kódex, számos nagyméretű iniciálé található benne. Hosszú ideig homály fedte származását, a kutatás nem tudta eldönteni, hogy hol is készülhetett. Mivel nagyrészt egy németalföldi mester munkája,
sokáig diplomáciai ajándéknak tartották,
amelyet akár Mátyás valamely külországi követsége is magával hozhatott. A problémát azonban tovább súlyosbította, hogy egyetlen iniciálé erejéig egy lombardiai mester is részt vett a graduale kifestésében.
A Mátyás-graduale címlapja Krisztus feltámadását ábrázolja. A figurák, az arcok kialakítása, a könnyed, kissé lazúros ecsetvonások, a díszítőmotívumok és a kolorit közös a gradualéban és a klosterneuburgi Szent Lipót-miniatúrán.
A származás kérdése részben megoldódott akkor, amikor a kutatás felfedezte, hogy a Szent Lipótról szóló klosterneuburgi kötet miniátora és a Mátyás-graduale németalföldi rétegének mestere azonos személy. A klosterneuburgi díszítés igazolja, hogy
a miniátor megfordult térségünkben, Közép-Európában.
Járt Bécsben és talán Budán is. Ez az azonosság azt sugallja tehát, hogy a Mátyás-graduale eredetét a magyar udvar környezetében/közelségében kell keresnünk.
A Szent Lipót alakjához hasonló páncélos figura a Mátyás-gradualéban is többször megjelenik. Ezen a miniatúra – a pünkösd utáni 20. vasárnapnál – egy nehezen megfejthető, a végső dolgokat szimbolikus formában elmondó ábrázolás részét képezi.
Az Országos Széchényi Könyvtár corvina-kiállításán mind a Mátyás-graduale, mind pedig a klosterneuburgi ősnyomtatvány eredetiben megtekinthető. A díszkódexet a nemzeti könyvtár őrzi, míg az ősnyomtatványt a klosterneuburgi apátság könyvtárából kaptuk kölcsön.
Zsupán Edina
