Petőfi-ereklyék a nemzeti könyvtárban

2020. március 15. 10:00 - nemzetikonyvtar

Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse a Petőfi-kultusz kialakulása során eggyé vált 1848. március 15-ével, a Pesten kitört forradalommal. A vers keletkezéséről Petőfi a következőket írta naplójában:

„A Nemzeti dalt két nappal előbb, március 13-án írtam azon lakomára, melyet az ifjúság március 19-én akart adni, mely azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmarad. Míg én az egyik asztalnál a Nemzeti dalt írtam, feleségem a másik asztalnál nemzeti fejkötőt varrt magának.”

Pest, marcius 17. 1848. In. Lapok Petőfi Sándor naplójából, Első IV., Pest, Landerer és Heckenast, 1848, 7. o. – Törzsgyűjtemény

A Nemzeti dal autográf példánya a költő 1848-ban papírra vetett kéziratos verseit tartalmazó füzetben maradt fenn, amely az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található.

nemzeti_dal.jpg

Petőfi Sándor: Nemzeti dal (autográf példány) – Kézirattár

A vers 1848. március 15-i elhangzásának történetét maga Petőfi is feljegyezte a kéziraton:

„E költemény buzdította március 15-én a pesti ifjúságot. Elszavaltam először az ifjak kávéházában, azután az orvosi egyetemben, azután a szeminárium terén (most már 15-dik március tere), végre a nyomda előtt, melyet erőszakosan elfoglaltunk, a Hatvani utcában (most Szabadsajtó utca). A szabaddá lett sajtó alól ez a költemény került ki először.”

Petőfi Sándor: Nemzeti dal (autográf példány) – Kézirattár

pilvax_kavehaz.jpg

A Pilvax kávéház belseje vendégekkel 1848-ban. Preiszer József egykorú vízfestménye

A költő kortársa, Egressy Gábor színész és rendező, aki az egyik helyszínen hallgatta Petőfi szavalatát, így emlékezett vissza:

„Ekkor Petőfi fölemelkedik, mint egy túlvilági alak, mint megtestesült népszenvedés, mint egy ezeréves tantalusi szomjúság – mint végítélet halálangyala. Elüvölti Nemzeti dalát. – E hangok leírhatatlanok. Most is hallom és látom azokat, és örökké fogom látni és hallani, mert e kép és hang elválaszthatatlanok. Leírhatatlan e dalnak hatása a népre, mely nőttön nőtt – s megesküvék Isten szabad ege alatt.”

Egressi Gábor: Képek a’ pesti forradalomból martius 15-kén. In. Életképek, 1848. január–június, 6. évfolyam, 14. szám, 405. o. – Törzsgyűjtemény

A Landerer nyomda korszerű, amerikai Columbian-gyorssajtójának köszönhetően a vers már aznap több száz példányban terjedt Pest-Budán. Másnap lefordították németre, majd augusztusban francia nyelvre.

landerer_nyomda_jokai_petofi.jpg

Barabás Miklós: Jókai a Landerer és Heckenast nyomda előtt 1848. március 15-én, 1893. Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Más értékes korabeli dokumentumok mellett Petőfi néhányoldalas feljegyzése is érdekes, amely a forradalmi nap részleteibe ad betekintést Históriai jegyzetek címmel. A kézirat Petőfi Sándor testvérén, Petőfi Istvánon keresztül került az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe.

Petőfi Sándor neve a magyar és nemzetközi olvasóközönség előtt mint a „szabadságharc költője” vált ismertté. Ez a kép éppen a nagy irodalmi szellem és nagy történelmi fordulópontnak a későbbi kultusz által szentesített frigye miatt alakult ki, és valójában jelentősen leegyszerűsítette alakját a közönség szemében. A fiatalon elhunyt költő pályafutása és irodalmi tevékenysége pedig sokkal színesebb, érdekesebb és igényesebb, mint ahogy az iskolában tanított és kiemelt versek egy-egy sorát felidéző halvány emlékeink alapján feltételeznénk. Állíthatjuk ezt, hiszen kevesen tudják róla, hogy jó nyelvérzéke volt; több nyelven írt és olvasott. Többek között lefordította George James Robin Hood című regényét és Alexander Dumas novelláit. Barátjával, Arany Jánossal együtt tervezték a Shakespeare-drámák lefordítását. Petőfi a Coriolanus fordításával el is készült, majd 1848 tavaszán hozzákezdett a Rómeó és Júlia fordításához, de ez a szabadságharc miatt félbemaradt.

Az íráson, fordításon kívül kiváló érzéke volt a rajzoláshoz is. A jelenleg ismert rajzai közül különösen jellegzetes a barátjáról és fia keresztapjáról, Arany Jánosról készült portré. A költő hagyatékában fennmaradt a fiáról, Zoltánról készült rajz is.

petofi_rajza_arany.jpg

Petőfi rajza Arany Jánosról annak kommentárjával (1847) – Kézirattár

Petőfi 1849-ben csatlakozott Bem József lengyel tábornok erdélyi seregéhez. A katonai feletteseivel gyakran hadilábon álló költő Bem tábornokban valódi támogatóra, jó barátra lelt. Bem a csatákban tanúsított hősies magatartása miatt érdeméremmel tüntette ki Petőfit, majd századossá, később őrnaggyá léptette elő. A csaták eseményét is feljegyző Petőfinek egy Bemmel készült riporttöredéke is fennmaradt, de ezen kívül ismerjük Bem Józsefről készült rajzait is.

Forrás: Lipthay Endre, Kézirattár
Blogbejegyzés: Szatmári-Lévai Zita és Szilágyi Magdolna Nemzetközi és Kulturális Kapcsolatok Osztálya

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr3715519604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása