Híres emberek, nagy csaták, fontos történelmi események, avagy metszetek a Régi Ritkán

2020. december 08. 07:55 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 41. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat negyvenegyedik részében Varga Bernadett, a Régi Nyomtatványok Tára munkatársa a Régi Ritka című digitális tartalomszolgáltatás gyarapodását mutatja be.

Könyvtárunk legújabb, Régi Ritka című digitális tartalomszolgáltatása révén tovább bővült azon különleges dokumentumok köre, amelyek között otthonról is kényelmesen böngészhetünk. A Régi Nyomtatványok Tára anyagából épülő, szándékaink szerint a jövőben folyamatosan gazdagodó adatbázisban elsőként a bibliofil gyűjtő, gróf Apponyi Sándor (1844–1925) jelentős történeti forrásértékkel bíró metszetgyűjteményének mintegy ezer darabját tesszük virtuális közkinccsé.

apponyi_sandor.jpg
Gróf Apponyi Sándor portréja sajátkezű aláírásával. In: Gróf Apponyi Sándor emlékezete, Budapest, Magyar Bibliophil Társaság, 1926. – Régi Noymtatványok Tára

A 16. századtól a 19. századig terjedő időszak magyarországi eseményeinek külföldi recepcióját felvonultató gazdag grafikai anyag egyrészt könyvtárunk nagy adományozójának különálló metszetgyűjteményéből, másrészt világhírű Hungarica-könyvgyűjteményéből származik.
Bár az adományozást rögzítő iratban még szó esett a metszetgyűjtemény katalogizálásáról, a különálló metszetekről Apponyi Sándor életében sajnos nem készült olyan tudományos igényű, ugyanakkor az egyes darabok provenienciáját személyes megjegyzésekkel bemutató feltárás, mint a Hungarica-gyűjteményről. A magyar vonatkozású metszetek feldolgozását azonban a gróf is fontosnak tartotta, hiszen Hungarica-gyűjteményének katalógusában a magyar vonatkozású részletek ismertetése mellett a metszetek felsorolására, helyenként részletes leírására, és olykor a metszeten található feliratok, jelzések rögzítésére is gondot fordított. Azokban az esetekben azonban, amelyekben egy-egy művet különösen sok metszettel illusztráltak, a részletes leírások helyett inkább csak metszetcsoportok közös leírásával találkozunk. A művészjelzések feloldását szintén nem tekintette minden esetben feladatának. A katalógus utolsó, ötödik kötete pedig már csak a legszigorúbb értelemben magyar vonatkozású metszeteket említi, azok részletesebb bemutatása nélkül.
Miután a gyűjtemény 1925-ben a nemzeti könyvtárba került, a kiállítások rendezése, kiadványok szerkesztése során folyamatosan felmerülő képigények újra és újra felhívták a figyelmet egy metszetkatalógus szükségességére. A kötetekben található metszetek esetében így először egy tematikusan rendezett cédulakatalógus készült (a teljesség igénye nélkül), a metszetgyűjteménynél pedig egy számrendi cédulakatalógus. A kétezres évek elején kezdődött el a metszetanyag újabb szempontú feldolgozása, ami minden technikai adatot, megjelenési körülményt, példánysajátosságot igyekezett feltárni, továbbá meghatározta a művészeket, az ábrázolt személyeket és eseményeket, rögzítette a feliratok és szignatúrák szövegét, mindezt kiegészítve a vonatkozó szakirodalommal. A munka során több mint száz olyan metszetet sikerült azonosítani, amelyek a legfrissebb nemzetközi metszetkatalógusokból is hiányoznak. Ilyen például a Fülek 1593-as ostromát ábrázoló lap, amelynek metszője és kiadója Lukas Mayer volt. A feldolgozás eredményei az OSZK interneten hozzáférhető elektronikus katalógusába is bekerültek.

fulek_1593.jpg

Lukas Mayer: Fülek ostroma. Fametszet, 16. sz.  – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A Régi Ritka célja, hogy az elektronikus katalógusban meglévő metaadatokat összekapcsolja a metszetek digitalizált képeivel, így első lépésben mintegy ezer, részletes leírással is ellátott kép válik most elérhetővé.
Új tartalomszolgáltatásunk többszempontú keresőrendszerrel segíti a célzott keresést, de látogatóink különféle tematikus csoportosítás alapján: pl. földrajzi elhelyezkedés (A történelmi Magyarország, Európa, Buda, Pest), műfaj (látkép, városkép, ostromkép, portré), technika (rézmetszet, rézkarc, rézmetszet és rézkarc, fametszet, színezett metszetek), valamint az ábrázolt személyek (külön az uralkodók és vezérek) szerint is válogathatnak. Kiemeltük néhány jelentős metsző (Albrecht Dürer, Johann Sibmacher és Elias Wiedemann) munkáit is. A tájékozódást emellett az egyes metszetek (sokszor új kutatási eredményeket tartalmazó) részletes bibliográfiai adatainak és tartalmi elemeinek megadásával segítjük.

Érdekességek a metszetgyűjteményből

A gyűjtemény több érdekes unikumot tartalmaz. Például a török kiűzését a 16. században többször is megkísérelő, de sajnos mindannyiszor kudarcba fulladt kezdeményezések propagandáját szolgálta az az egyetlen példányban ismert, 1564 után készült fametszet, amely I. Miksa magyar királyt, hadvezérét, Schwendi Lázárt és a híres végvári vitézt, Thury Györgyöt együtt ábrázolja. Történeti ikonográfiánkban nem mondható gyakori esetnek, hogy külföldön ilyen figyelemre méltatták a törökverő vitézeinket.

miksa_lazarus_von_schwendi_thury_gyorgy.jpg

I. Miksa magyar király, Lazarus von Schwendi és Thury György lovasportréja, [S. l.] [s. n.], [post 1564]. Fametszet – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A lengyeli Apponyi-kastély metszetekkel díszített folyosóján függő képek közül különösen érdekes az Esztergom 1594-es ostromát leíró és ábrázoló lap. A híres augsburgi metsző, Dominicus Custos és id. Hans Schultes augsburgi nyomdász közös műve háromnyelvű magyarázó felirataival igazi különlegesség, hiszen a latin és a német szöveg mellett magyar nyelvű leírást is találhatunk rajta. A kép alján, az égtájjelölés mellett jól kivehető szignatúra szerint Dominicus Custos egy bizonyos Ruda János invencióját adta közzé (Joannes Ruda inv[enit] Do[minicus] Custo[s] ex[cudit] Aug[usta Vindelicorum]). Ruda János kassai származású királyi heroldról Custos rézmetszésű portrét is készített, amely ugyancsak megtalálható az Apponyi metszetgyűjteményben.

esztergom_ostroma.jpg

Custos, Dominicus, Ruda János, Esztergom ostroma. Rézmetszet, 1594 után – Régi Nyomtatványok Tára.  Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

Egy németalföldi mester kezétől származó Báthory Zsigmond-arckép e korszak grafikusainak munkamódszereiről árulkodik. Míg a kép Báthory Zsigmondot ábrázolja, a felirat Bethlen Gáborként nevezi meg a fejedelmet. A távolság és a háborús helyzet miatt az autentikus portréfelvételeket nélkülöző rézmetsző- és kiadó vállalkozók könnyen nyúltak vissza az elődök portréihoz, hogy kielégítsék a nemzetközi politika küzdőterére lépő új szereplők iránti érdeklődést.

bathori_zsigmond_portreja.jpg

Crispijn de Passe: Báthori Zsigmond portréja, [S. l.], [s. n.], [1595]. Rézmetszet – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A magyar vonatkozású nyugati irodalom és illusztráció egészét megragadni kívánó gyűjtés nem mellőzhette az e korszakban virágzó karikatúrát sem. Német nyelvű gúnylap beszéli el Kara Musztafa, az 1683-as bécsi ostrom merész, de sikertelen nagyvezírének dicstelen visszatérését Konstantinápolyba megfelelő tendenciózus kommentárral és képpel.

kara_musztafa.jpg

Kara Musztafa sírva vonul Bécstől Konstantinápoly felé. Rézkarc – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A költő-hadvezér Zrínyi Miklós iránti fokozott érdeklődést mutatja az 1663–64-ben megjelenő nagyszámú külföldi nyomtatvány, röplap, újság, haditudósítás, ének, vers, metszet. Ezek közé tartozik a Zrínyi által 1664 februárjában csata közben elfogott „kutyafülű tatár” ábrázolása. Az itt megjelenő képi propaganda él azzal a hatással, amelyet a szörnyek, torzszülöttek bemutatásával kívántak elérni a korszak eseményeinek hírnökei: felhívják a figyelmet a kiválasztottságra, a sorsdöntő eseményekre, a kor meghatározó személyiségeire, itt éppen a vérszomjas ellenséget is legyőző hősre.

tatar_torzszulott.jpg

Tatár torzszülött, [S. l.], [s. n.], [1664]. Rézmetszet – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A 19. század nagy művészeti technikai vívmánya, a litográfia ebben az anyagrészben csak ritkán fordul elő. Az egyiken II. Rákóczi Ferencet rendhagyó módon, a 19. század első felének itáliai utasokra leselkedő banditájaként mutatja be egy angol grafikus.

ii_rakoczi_ferenc.jpg

II. Rákóczi Ferenc derékképe, [S. l.], [s. n.], [1801–1900]. Litográfia – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A metszetekről készült digitális felvételeket jó minőségben és szabad licenc alatt publikáljuk, azaz a forrás megjelölésével szabadon hozzáférhetővé, letölthetővé és felhasználhatóvá tesszük, remélve, hogy az eredetiben csak szigorú kutatási engedéllyel tanulmányozható dokumentumok a lehető legszélesebb közönség számára válnak így elérhetővé. A böngészéshez jó szórakozást kívánunk!

Varga Bernadett (Régi Nyomtatványok Tára)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6616304146

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása