Karácsonyi olvasnivalók. 2. rész

2020. december 23. 10:00 - nemzetikonyvtar

A Magyar Elektronikus Könyvtár ajánlója

Karácsonyhoz közeledvén az ünnep és az időjárás is sokszor a négy fal közé szorítja az embereket. A rendkívüli járványhelyzet ezt még jobban megerősíti. A korlátozó intézkedések miatt az olvasók személyesen nem tudnak bejutni a könyvtárakba, de azért szolgáltatásaink nem szünetelnek. A világhálón keresztül még inkább igyekszünk kielégíteni az olvasó gyerekek és felnőttek igényeit. Ezért egy rövid összeállítást ajánlunk a Magyar Elektronikus Könyvtárból, ahonnan teljes könyveket tölthetnek le az érdeklődők különböző formátumokban. Ezeket nemcsak a számítógép képernyőjén, de akár egy tableten vagy okos telefonon is olvashatják kicsik és nagyok egyaránt, bár hosszabb elektronikus szövegek olvasására igazából az e-könyv olvasók a legalkalmasabbak. Az olvasnivalók mellett néhány hangoskönyvet is ajánlunk, amely bármely mobileszközbe betölthető és akár vezetés vagy séta közben is hallgatható. Folytatjuk ajánlónkat.

Nagyobbaknak ajánljuk

egy_naplopo_tunodesei.jpg

Jerome K. Jerome: Egy naplopó tűnődései, ford. Karinthy Frigyes, Karinthy Emma, Budapest, Világirodalom, 1920. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Az angol író és publicista 1886-ban megjelent humoros írásai Karinthy Frigyes és nővére fordításában 1920-ban láttak napvilágot magyarul.

„A dolgozószobám ablaka Hyde-Parkra nyílik. Oktat, mulattat, ha így a tornyocskámból tekintek le. Hogy áramlik ide-oda, lábaim alatt az emberi élet! Ahogy a kert kapuit kinyitják, elsőnek az utca lánya kúszik be. Sajnálatraméltó munkáját befejezte. Didereg a zúzmarás reggelben; siet rövid pihenője felé. Szegény rabszolga!”

Jerome K. Jerome: Egy naplopó tűnődései, ford. Karinthy Frigyes, Karinthy Emma, Budapest, Világirodalom, 1920. – Magyar Elektronikus Könyvtár

tanar_ur_kerem.jpg

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Képek a középiskolából, Budapest, Dick, [1916] – Magyar Elektronikus Könyvtár

A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Részletekben készült karcolatfüzér, mint az Így írtok ti. Első megjelenése óta változatlan gyönyörűséget szerez felnőtt és fiatal új meg új nemzedékének. Ez a digitális változat az 1916-os kiadásból készült, az eredeti szöveggel, amelyet az I. világháború után politikai okokból módosítottak.

„Na, kezdje előlről, Bauer, maga szerencsétlen. Kérem, tanár úr, én készültem. Tudtam, de elfelejtettem. Ne feleseljen, Bauer, mert magának felelnie kell, mert maga Szerbiából négyesre áll és az intőkonferencia már össze is ült. Fogd be a szád, Bauer. Igenis, az intő-konferencia ott ül már Szerbia határán és tanácskoznak.”

Karinthy Frigyes: Reggel hétkor. In. Uő.: Tanár úr kérem. Képek a középiskolából, Budapest, Dick, [1916] – Magyar Elektronikus Könyvtár

a_szkarabeusz_titka.jpg

Anthony Milestone [Mihályi Antal]: A szkarabeusz titka, Üllő, Regun-Press, [2009] – Magyar Elektronikus Könyvtár

A kalandregény kezdete az egyiptomi Ó-Birodalomba nyúlik vissza, majd Egyiptom történelmének néhány szakaszán keresztül (amelyek az egyiptológia alapján hiteles történelmi hátteret mutatnak be) a jelenkorban folytatódik. A történet meghallgatható hangoskönyvként is.

Menuth nem tudta, mit tegyen. Ura kívánságának már nem tudott eleget tenni. Az ékszert odaadhatta volna a főpapok valamelyikének, de attól félt, hogy az jobb estben valamilyen szertartásnál fogja azt felhasználni, rosszabb esetben megtartja és besorolja azok közé kincsek közé, amelyeket a túlvilágra kíván magával vinni.”

Anthony Milestone [Mihályi Antal]: A szkarabeusz titka, Üllő, Regun-Press, [2009], 11. o. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Remete Farkas László Régi, szentestei vacsorák böjtös főétkei, süteményei című online szakácskönyvében a szentestei főfogások, sütemények és kiegészítő étkek „kerülnek terítékre. Ezek között is csak az „olyan böjtösök”, amelyeket az egyszerű köznép is könnyen elkészíthetett. Ezért, a bemutatott ételek – a bors kivételével – csak olyan fűszereket és egyéb alapanyagokat tartalmaznak, amelyek a Kárpát-medencében megtermelhettek, begyűjthettek.

halaszle.jpg

Szegedi halászlé. Országalbum – Digitális Képarchívum. Jelzet: DKA-074691

Szász Imre kottagrafikus Karácsonyi énekek című online gyűjteményében népszerű karácsonyi énekeink szövegei és kottái is segítik a közös éneklést.

betlehem_betlehem.jpg

Betlehem, Betlehem. In. Szász Imre (szerk.): Karácsonyi énekek, MEK-kiadás, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Gárdonyi Géza életművének tetemes részét képezik gyermekirodalmi művei és ifjúsági írásai. Pályáját népiskolai tanítóként kezdte és csak néhány évvel később lett főfoglalkozású író és újságíró. Nagyapó tréfái című népszerű könyvében rövid, tanulságos történetek és játékok leírásait olvashatjuk.

nagyapo_trefai.jpg

Gárdonyi Géza: Nagyapó tréfái, Budapest, Singer és Wolfner, 1913. [Második kiadás] Címlap – Magyar Elektronikus Könyvtár

Nagyapó kedves játékra tanította meg a gyerekeket. Apró cédulákat vettek elő és ráírták a cédula egyik oldalára a gyerekek nevét, meg a háziállatok nevét. Minden nevet külön cédulára. Azután megfordították a cédulákat és összekeverték. Nagyapó maga elé tette a cédulákat...”

Gárdonyi Géza: Élet – írás. In. Uő.: Nagyapó tréfái, Budapest, Singer és Wolfner, 1913. – Magyar Elektronikus Könyvtár

regosok.jpg

Regösök (Garabonc, Zala m., 1899). A kép forrása: Regölés-szócikk. In. Magyar néprajzi lexikon, főszerk.: Ortutay Gyula, Budapest, Akadémiai, 1977–1982. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Bálint Sándor néprajztudós Karácsony, húsvét, pünkösd című munkája „az egyházi év legnagyobb ünnepeihez, lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devociónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése.”

„Karácsony estétől újév napjáig három közönséges regös, egy bika és egy bikás szokott regölni. A közönséges, regösök láncos bottal járnak, s vele éneklés közben az ütemet erősen kiverik. A bika hosszúszőrű kifordított bundát ölt magára, a nyakán pedig hosszú láncot visel. Amint bealkonyodik, a házról házra való járást azonnal megkezdik. Mielőtt énekelni kezdenének, egyik regös az ablakon át mindig megkérdi: szabad-e regőnyi? Ha azt mondják: szabad!, éneküket kint az ajtó mögött mindnyájan elkezdik.

Bálint Sándor: Karácsony másnapja. In. Uő: Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából, Budapest, [Szent István Társulat], 1989. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Magyar Elektronikus Könyvtár

Ajánlónk első része itt olvasható.

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr916355576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása